Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mikor magyar a "magyar termék"? - Lapszemle

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Magyar Nemzet szerint több hazai hiper- és szupermarket is megtévesztheti a vásárlóit azzal, hogy külföldi vagy a fogyasztók számára beazonosíthatatlan eredetű terméket magyar áruként kínál. A Népszabadság úgy tudja: közbeszerzési szabálytalanságok lehettek egy megvalósuló debreceni, illetve Debrecen-környéki szennyvízberuházásnál

A Magyar Nemzet arról ír, hogy több hazai hiper- és szupermarket is megtévesztheti a vásárlóit azzal, hogy külföldi vagy a fogyasztók számára beazonosíthatatlan eredetű terméket magyar áruként kínál. Ez derült ki a lap hat kisebb és nagyobb üzletben szerzett tapasztalataiból. A hazaiként feltüntetett gyártó és származási hely nélküli baromfihúst, osztrák bodzaszörpöt, uniós és nem uniós országokból származó mézkeveréket, valamint Salzstangen névre hallgató ropit találtak az áruházak polcain. A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa közölte, a jelenség hátterében az áll, hogy az elmúlt néhány évben növekedett azoknak a fogyasztóknak a száma, akik vásárlásaik során előnyben részesítik a magyar termékeket. Emiatt nem véletlen, hogy ezek a feliratok egyre inkább megjelennek az áruházakban, csakhogy a vállalkozások olykor megtévesztő módon követik a változó fogyasztói szokásokat.

A Népszabadság szerint közbeszerzési szabálytalanságok lehettek egy európai uniós támogatással megvalósuló debreceni, illetve Debrecen-környéki szennyvízberuházásnál. Kósa Lajos polgármester szerint nem történt szabálytalanság, a projekt kezelése szakszerű és szabályos. A lap egy birtokába került brüsszeli pénzügyi ellenőrzési dokumentumra hivatkozva azt írja: az önkormányzat irányításával megvalósuló, 22 milliárd forintos szennyvízberuházás során közbeszerzési szabályokat szegtek meg, alaptalanul módosítottak határidőket, és szabálytalanul ítéltek oda különböző kivitelezési munkálatokat Hajdú-Bihar megyében. A szabálytalanságok miatt az uniós támogatás egy részét visszatarthatják.

Az Indexen arról olvashatnak, hogy a pénzükre, egyes becslések szerint akár százmillió forintra, váró kisvállalkozók csütörtök délelőtt, a korábban bejelentettek szerint, felvonultak a gárdonyi vasútállomáshoz, hogy megkezdjék annak bontását. Ez azonban végül nem történt meg, előbb egy lakat, majd fegyveres biztonsági őrök akadályozták meg őket, a helyszínen megjelent rendőröknek nem kellett beavatkozniuk. Pénteken egyeztetnek a tartozásról a vasútépítés állami megrendelőjénél.

A Napi Gazdaság szerint húzóágazat lehet a kerékpáros turizmus a magyarországi tavaknál; a Fertő-tónál, a Velencei-tónál és a Balatonnál. Utóbbinál a szezont is széthúzhatja a bringakörút, melynek mentén egyre több, a bicikliseket kiszolgáló létesítmény épül. Tavaly csak a Balatonnál mintegy 25-30 százalékkal növelték a forgalmat a kerékpáros turisták, és idén további 15-20 százalékos bővülést várnak tőlük a piaci szereplők. A balatoni biciklis körút mentén az elmúlt évben közel tucatnyi szerviz, kölcsönző, szállás-, és pihenőhely épült, és idén is szeretnének további nyolcat-tízet befejezni, elsősorban pályázati források segítségével.

A Világgazdaságban az olvasható, hogy jönnek az okostévék, rajtuk keresztül az eddigieknél is pontosabban mérhető a nézettség. Az internet fokozatosan beköltözik a tévékészülékekbe, így azok egy idő után inkább a központi kijelző szerepét tölthetik be az otthoni szórakozásban. Az új profil nevet is ad az új típusú készülékeknek: a szakma egy része ma már okostévéknek nevezi.