Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Protestáns egyházvezetők kérik az elismert egyházak körének bővítését

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége arra kéri Lázár Jánost, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, hogy az új egyházügyi törvényben bővítsék az elismert egyházak körét. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az InfoRádiónak elmondta: lelkiismereti kötelességüknek érezték, hogy ismét szót emeljenek, miután kiderült, hogy újra megnyitják a törvényt. Lázár János válaszlevelében azt kérte, nevezzék meg, szerintük mely vallásokkal kellene bővíteni az új egyházi törvényben az elismert egyházak körét.

A protestáns egyházvezetők amiatt fordultak Lázár Jánoshoz, mert a frakcióvezető pénteken bejelentette, hatályon kívül fogják helyezni a júliusban elfogadott jogszabályt. Mint ismert, az Alkotmánybíróság hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a törvényt. Lázár János pénteken azt jelezte, hogy a jogszabályt még az végéig újra elfogadja az Országgyűlés.

Bölcskei Gusztáv za InfoRádiónak elmondta: részt vettek ugyan a szakértőik az egyházi törvény előkészítésében, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályra azonban "a szülőanyja sem ismert volna". Szavai szerint méltánytalan helyzetbe kerültek azok az egyházak, amelyeket a megsemmisített törvény nem ismert el egyháznak. Vannak köztük olyan régi egyházak is, amelyek tagjai Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT), például a metodisták, az anglikánok és a pünkösdisták.

A református és az evangélikus vezetők ismét azt kérik a frakcióvezetőtől, hogy a törvény "ismerje el mindazon világvallások, vallási közösségek egyházi státuszát, melyek bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja."

A levél írói emlékeztettek arra, hogy a két egyház vezetői már a törvény elfogadása után közvetlenül, július 19-én, levélben kérték Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy bővüljön ki a törvény által elismert egyházak köre, amely eredetileg tizennégy egyházat és vallási felekezetet jelentett.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), amelynek tagjai között van a református és az evangélikus egyház is, szeptemberben levélben kérte, hogy további olyan vallási felekezeteket, egyházakat ismerjen el a kormányzat már a regisztrációs folyamat előtt egyházként, amelyek "évtizedek, sőt évszázadok óta evangéliumi szolgálatukkal gazdagítják nemzetünket, és az 1943-ban alapított Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában is krisztusi összefogásban szolgálják Urunkat és hazánkat." A MEÖT elnöksége december elején, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében azt kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül álljanak az érintettek rendelkezésére az egyházi státusz regisztrációja iránti beadványokhoz, kérvényekhez szükséges nyomtatványok.

Megduplázzák az elismert egyházak számát

Enged a vallási szervezetek felől érkező nyomásnak a Fidesz, és jelentésen bővíti az Alkotmánybíróság által megsemmisített egyházi törvényben az elismert egyházak listáját. Az Alkotmánybíróságon hétfőn megsemmisített egyházügyi törvény mindössze tizennégy közösséget nyilvánított egyházzá. A döntés összesen mintegy háromszáz kisebb-nagyobb szervezetet fosztott meg addigi státuszától.

A portál értesülése szerint az új tervezetben nagyjából egy tucatnyi felekezetnek adnák meg az egyházi státuszt. A még szerda délelőtt is formálódó tervezet többek között a parlament előtt tüntetést szervező krisnások és a metodisták számára hozhat kedvező fordulatot. A szcientológusok viszont biztosan kimaradnak ismét.

A törvény szerint eddig csupán a Magyarországi Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete tartozott volna a teljes jogú egyházi szervezetek körébe.

A KIM vallásügyi államtitkárságra azonban több mint 70 felekezettől érkezett kérvény, hogy még a január 1-i hatályba lépés előtt döntsön az Országgyűlés az elismertek közé való felvételükről. Az Index úgy tudja, hogy a kérdésben Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja érvényesült, így eddig egyik szervezet ügye sem került napirendre a házban, sőt a kormányüléseken sem beszéltek róla. De az átsorolásnak bürokratikus akadálya is volt, hiszen a törvény végrehajtási rendelete egyáltalán nem készült el.