Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Baka András: Eltávolításommal a jogállam sérült

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Baka András főbíró szerint elmozdítása nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs hazai fórum, amely ezt kimondhatná. A hatéves mandátumának félideje előtt távozni kényszerülő legfelsőbb bírósági elnök azt állítja, minderre azért került sor, mert az elmúlt hónapokban nyilvánosan szót emelt a bíróságok alapvető európai jogelvei és ezen keresztül a jogállamiság védelmében, ám mint az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: számára egy független, alkotmányos intézmény vezetői posztjának betöltése csak addig érték, amíg az megőrizheti függetlenségét, és az alkotmányos, európai normák alapján működhet.

Baka András a januártól Kúriává alakuló Legfelsőbb Bíróság (LB) és a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) utolsó elnöke szerint fontos választ kapni arra a kérdésre: miként történhetett meg egy magát európai demokráciaként és jogállamként definiáló országban az a Nyugat-Európában évtizedek óta példátlan eset, hogy egy főbírót mandátumának kitöltése előtt eltávolítanak hivatalából. A törvényalkotó ezt a lépést azért rögzítette az alaptörvényben, hogy egyetlen hazai fórum, még az Alkotmánybíróság (Ab) se vizsgálhassa a történteket - hangsúlyozta.

"Eltávolításommal a jogállam sérült, és hogy egyszer majd kiköszörülhessék ezt a csorbát, tisztán kell látni mindazt, ami történt" - mondta.

Kifejtette: Ab-határozatok rögzítik, hogy bár a központi államigazgatási szervek átalakíthatók, és akkor vezetői megbízatások szűnhetnek meg, ám az alkotmányos alapintézményekkel, így például az LB-vel, az Ab-vel, a Legfőbb Ügyészséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, az államfői poszttal vagy akár az Országgyűléssel ugyanez nem tehető meg.

Kijelentette: a törvényhozás megpróbált formális alapot teremteni a főbírói poszton végrehajtott személycseréhez, de kilóg a lóláb, hogy azért változott a cégtábla, hogy lecserélhessék a vezetőt. Mondvacsinált érv, hogy az LB-hez képest a Kúria kiegészül egy új bírói tanáccsal, velük csupán 18 új ügy érkezik a meglévő mintegy 8000-hez. Ezt nem lehet érdemi változásnak tekinteni, különösen annak tükrében, hogy a Kúria bírái és minden egyes dolgozója jogfolytonosan tölti be jövőre is az állását, kivéve az elnököt, illetve a sietve elvégzett jogalkotás során még hozzácsapott elnökhelyettest - hangsúlyozta Baka András.

Hozzáfűzte: jogi képtelenség, ahogy az LB-ból Kúria lesz. Ha teljesen új szervezet jönne létre új hatáskörökkel és új jogi eszközökkel, akkor nemcsak a szervezetet kellene formalizált eljárásban megszüntetni, hanem minden dolgozó jogviszonyát is, és új jogviszonyokat létrehozni. Ha viszont csak a cégtábla változik, és teljes jogutódlás történt, akkor nem lehet mazsolázni az elődszervezet személyi állományából, hanem mindenkit át kell venni.

A távozó főbíró kiemelte: a parlament választotta meg az LB elnökének, és ebből a tisztségéből az európai jogállamiság és hatalomgyakorlás normái szerint nem mozdítható el. A bírói hatalmi ág szakmai irányítását ellátó legfelsőbb bírósági elnök személyéről a politika a bíráskodás függetlenségének csorbítása nélkül nem hozhat önkényes döntést - jelentette ki.

"Másfél évig tudtam építkezni a bíróságok élén, az utóbbi egy év azonban már a jogállami igazságszolgáltatás utóvédharca volt a politikai támadásokkal szemben" - mondta Baka András, akit Sólyom László köztársasági elnök 2008-2009-ben több alkalommal is jelölt a főbírói posztra a pártokkal való egyeztetés nélkül. Lomnici Zoltán előző főbíró mandátumának 2008. júniusi lejárta és Baka 2009. júniusi megválasztása között pedig egy éven keresztül nem volt vezetője az LB-nek és az OIT-nak.

A főbíró elmondta, megítélése szerint 2009-2010-ben sok mindent sikerült elérni: áttekinthetőbb, nyitottabb lett az igazságszolgáltatás, megtörtént a bírósági ügyteher korrekt felmérése, kialakult a bírói munka adminisztratív, nem ítélkező tevékenységének egységes szempontok szerinti folyamatos felülvizsgálata, létrejött a Szolgálati Bíróság, átlátható lett a bíróvá válás folyamata.

Igaz, van néhány olyan történelmi léptékben megoldatlan strukturális nehézség - például a 111 helyi bíróság Trianon előtti országhatárokhoz igazodó elhelyezkedése, vagy az ország méreteihez képest egészségtelenül nagyra nőtt központi régió problémája - amely csak átgondolt koncepcióval, sok pénzzel és jogalkotási lépésekkel kezelhető, ezen a téren azonban semmi jele nem volt a politikai, törvényhozói támogatásnak - közölte Baka András. A 2010-ben megalakult Fidesz-kormánnyal az utolsó érdemi egyeztetés az elmúlt év végén volt az eljárási törvények hatékonyabbá tételét célzó úgynevezett gyorsító csomag kapcsán - mondta.

Hozzátette, hogy akkor a jogalkotást előkészítő minisztériumi szakemberekkel korrekt, érdemi, konstruktív párbeszédet tudott folytatni a bírósági vezetés, fel se merült, hogy a jogállam védelmében a közvéleményhez kellene fordulnia, hiszen amíg van együttműködés a jogállam szereplői között, addig a jogállam normális működése nem lehet veszélyben. Ez év első felétől azonban már egyéni kormánypárti képviselői indítványok nyomán a politika és az igazságszolgáltatás közti egyeztetés nélkül került napirendre a semmisségi törvény, majd a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése.

A főbíró szerint eltávolítását az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállam alapértékei melletti nyilvános kiállása váltotta ki. Emlékeztetett arra, hogy kormánypárti politikusok nyilatkozatai még az ősz folyamán is azt valószínűsítették, hogy legalább a bíróságok szakmai irányítását tekintve jogszerűen kitöltheti mandátumát. Így például Répássy Róbert igazságügyi államtitkár 2011. október 19-én az ATV - ben úgy fogalmazott: "...a Legfelsőbb Bíróságnak az elnevezése változik. Tehát ez a törvény biztosan nem teremt jogalapot arra, hogy megváltozzon a főbíró személye".

Önkényes rostálás

Baka András emlékeztetett arra, hogy az idei év folyamán már a bírósági szervezeti törvényt megelőzően is több alkalommal felemelte szavát az európai értékekkel ellentétes, az érintett alkotmányos intézményekkel való egyeztetés nélküli törvényhozási aktusok miatt, így többek között a semmisségi törvény, a bírák nyugdíjazása, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása ügyében.

A 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban kizárólag rendőrtanúk vallomásain alapuló marasztaló ítéletek hatályon kívül helyezését lehetővé tevő semmisségi törvény ellen a főbíró azért lépett fel, mert az szerinte durva beavatkozás a független bírói mérlegelésbe és ítélkezésbe, hiszen az eljárási törvények keretein túl is lehetőséget ad már lezárt ügyek, jogerős ítéletek újranyitására, megváltoztatására. Ez veszélyes precedenst is teremt, hiszen akkor a jövőben egy másik politikai formáció más ügyekben szintén ehhez az eszközhöz nyúlhat majd.

A bírói nyugdíjkorhatár rapid és drasztikus csökkentése Baka álláspontja szerint uniós jogelveket sért, diszkriminatív egyetlen év leforgása alatt mintegy 270 nagy tapasztalatú, tekintélyes bíró, a teljes bírói kar 10 százalékának kényszernyugdíjazása, melyhez hasonló nagyságrendű fluktuációra a magyar igazságszolgáltatás történetében egyedül csak az 1950-es évek pártállami gyakorlatából lehet példákat hozni.

A bírói kar efféle önkényes megrostálása szakmailag nem indokolható, ugyanakkor nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy az egzisztenciális fenyegetettség érzésének felkeltésével megfélemlítse a bírói kart, és óhatatlanul felveti a politika harmadik hatalmi ágba való beavatkozásának gyanúját - szögezte le Baka András.

Hozzátette: azt sem hagyhatta szó nélkül, hogy a büntetőeljárási törvény módosításai nyíltan szembementek a magyar alkotmányos szabályozással és a strasbourgi emberi jogi bíróság következetes gyakorlatával. Ilyen rendelkezés például az, amely 120 órára növelte a bírói engedély nélküli fogva tartást, és egyes ügyekben az őrizet első 48 órájára lehetővé tette a bűnüldöző hatóságoknak, hogy megtiltsák a gyanúsított és védője közti kapcsolatot, illetve a legfőbb ügyész gyakorlatilag eldönthette, hogy mely bíróság járjon el.

A strasbourgi emberi jogi bíróságon 17 éven át ítélkező, és nyolc évig a bíróság egyik vezetői posztját is betöltő Baka András szerint mindezek a rendelkezések olyan súlyosan csorbították a legalapvetőbb európai jogelveket, például a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való jogot, vagy a "fegyveregyenlőség" elvét és általában a bírói hatalmat, hogy a magyar LB elnöki gyakorlatában példátlan módon kénytelen volt az Ab-hoz fordulni.

"A testület a napokban hozta meg döntését, mely teljes mértékben visszaigazolta alkotmányos aggályaimat, és javarészt a beadványomban kifejtett érvek alapján megsemmisítette a büntetőeljárási törvény általam kifogásolt rendelkezéseit" - jegyezte meg a távozó főbíró, és hozzáfűzte: az már az Alkotmánybíróság teljes semmibevételét jelenti, hogy ezen megsemmisített döntések egyikét az Országgyűlés utólag az alaptörvénybe iktatta.

"A magam szerény eszközeivel az Országgyűléshez, egy esetben az Alkotmánybírósághoz és nem egyszer közvetlenül a nyilvánossághoz fordulva próbáltam figyelmeztetni a kétharmados politikai hatalom birtokosait, hogy lépéseik a jogállam lebontásához vezetnek. Mire válaszul a hatalom előbb elvette igazgatási hatásköreimet az OIT megszüntetésével és az OBH létrehozásával, majd pedig amikor egyértelművé tettem, hogy nem nézem csendben az európai értékekkel ellentétes intézkedések meghozatalát, elmozdítottak, hogy elhallgattassanak" - mondta Baka András.

Ami Magyarországon történik, az Európában hosszabb távon nem maradhat következmények nélkül - vélekedett a távozó főbíró, és hozzáfűzte: ma is helyesnek gondolja fellépését, hiszen egy független, alkotmányos intézmény élén betöltött funkciónak csak addig lehet értelme, amíg van remény az intézmény független, alkotmányos működésének megvédésére, "az én eszközeim azonban elfogytak".

A kétharmados parlamenti többség számos szükséges politikai lépés megtételéhez jelenthet szilárd bázist, ami indokolt lehet, ha az ország nehéz helyzetben van - fejtegette. Ám az alkotmányos alapintézmények vonatkozásában éppen hogy bölcs önmérsékletre, körültekintő és higgadt eljárásra lenne szükség a minősített többséggel bíró politikai hatalom részéről, hogy ezzel is jelezze a jogállam mellett elkötelezett tényezők számára itthon és külföldön egyaránt: tiszteletben tartja ezeknek az intézményeknek, például az LB-nek, a Magyar Nemzeti Banknak, az Alkotmánybíróságnak a függetlenségét, alapvető hatásköreit, megadja a törvényes működésükhöz szükséges anyagi forrásokat - folytatta. Az ezzel ellentétes gyakorlatot folytató politikai erőknek számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából - jelentette ki Baka András, aki megjegyezte azt is, hogy az utóbbi napokban feltűnően megszaporodtak a Magyarországnak szóló, ilyen jellegű, súlyos nemzetközi figyelmeztetések.

Baka Andrást a bíróságok szakmai irányításában a Kúria élén Darák Péter, a bírósági igazgatásban az OBH élén Handó Tünde váltja fel január 1-jétől.