Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Elfogadták az országgyűlési törvényt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Elfogadta a parlament az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd.

A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását. A javaslatot a teljes kormányoldal megszavazta, nemmel pedig a Jobbik és az LMP frakciója, valamint a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők voksoltak. A szocialisták nem nyomtak gombot a szavazásnál.

A jogszabály rögzíti az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek, valamint a házbizottságnak a feladatait, továbbá létrehoz két új tisztséget, a háznagyot és a főigazgatót. A háznagy - aki országgyűlési képviselő is lehet, és először az idei év végéig kell megválasztani titkos szavazással - azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a házelnök az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki. A háznagyot mentelmi jog illeti meg, javadalmazása pedig megegyezik az alelnök tiszteletdíjával, aki egyébként legfeljebb miniszteri fizetésre jogosult.

Az új szabályok szerint az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti majd, akit a házelnök nevez ki és ment fel, javadalmazása pedig megegyezik a háznagyéval.

Kimondja a törvény továbbá azt, hogy különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését az Országháztól eltérő helyszínre is összehívhatja.

Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is. Bővítik a kötelezően létrehozandó bizottságok körét, így az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a - paritásos alapon működő, és a jövőben fegyelmi kérdéseket is tárgyaló - mentelmi ügyekkel foglalkozó állandó testület mellett biztosan lesz nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai bizottság is.

Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók. A testület feladata lesz egyebek mellett, hogy állást foglaljon a nemzetiségek helyzetéről készített kormányzati beszámolóról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. A mentelmi joggal rendelkező szószóló egyébként fel is szólalhat majd az Országgyűlés ülésén, ha a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, szavazati joga a plenáris ülésen azonban nincs, csak tanácskozási.

Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak - rögzíti a törvény, majd úgy részletezi, hogy a nyilvános ülésen a hallgatóság a bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodnia kell. Az ülés rendjének megzavarása esetén a testület elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét kiutasíthatja az ülésről.

A jelenleginél részletesebben szabályozza a jogszabály a vizsgálóbizottságok működését. Eszerint nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre sem, amely döntés-előkészítési szakaszban van, és olyan kérdés megvizsgálására sem, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Az ilyen, paritásos alapon működő testületnek továbbra is képviselők lehetnek a tagjai, és ugyancsak érvényben marad az a szabály, amely szerint a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza. Akit a testület a működése során együttműködésre kötelez, azt adatszolgáltatási, megjelenési, illetve nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Ha az érintett ennek nem tesz eleget, kötelezettségeinek megszegéséről a plenáris ülést vezető elnök az Országgyűlés soron következő ülésén tájékoztatja a nyilvánosságot.

A képviselők jogállásáról szóló fejezetben rögzítik a mentelmi jog szabályait. Alapszabály, hogy a képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői munkája gyakorlása során a megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik ugyanakkor a képviselők polgári jogi felelősségére és a közösség elleni izgatás, a nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekmény elkövetésére, továbbá a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, bizalmas minősítésű adattal és korlátozott terjesztésű minősített adattal való visszaélésre. Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat, és ezt az eljárás ideje alatt bármikor megteheti. Más esetben azonban a képviselő nem mondhat le mentelmi jogáról.

Elhalasztják a jövedelemreformot, 2014-től csak a parlamenti munkáért jár pénz a képviselőknek

Jövő év január 1-je helyett csak a következő ciklusban lépnek életbe a parlamenti képviselők javadalmazásának új szabályai. A most 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező - jelenleg bruttó 750 ezer forintos - juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz. Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít lakást vagy hotelszobát azoknak, akiknek nincs budapesti ingatlanuk.

A képviselői jövedelemreform elhalasztásáról - a fideszes Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával - hétfőn azután határozott a parlament, hogy a kormánypárti frakciók megegyeztek erről. Az új javadalmazási szabályok bevezetésének elhalasztását a KDNP kezdeményezte.

A Ház az országgyűlési törvény elfogadásával azt is kimondta, hogy más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól. A rendelkezés szerint a képviselői munka ekkortól összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással, kivéve a miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi és megbízotti, illetve a miniszteri biztosi tisztséget.