Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Politika a pártpolitika felett - milyen előéletük volt az eddigi államfőknek?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Török Gábor politológus szerint a köztársasági elnöknél - a személyétől függetlenül - a politikusi előélet nem kizáró ok. Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál is töltött be pártpolitikai tisztséget.

Török Gábor politológus szerint álvita, hogy pártpolitikus vagy sem a köztársaságielnök-jelölt. Az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, nem az számít, hogy milyen volt a jelölt előélete, hanem hogy képes volt-e megfelelni azoknak a szempontoknak, amiket a köztársasági elnökkel szemben az alkotmány előír.

A politikusi előélet önmagában nem kizáró ok. Az elnöki hivatal nem a némaság területe, és nem az várható el az elnöktől, hogy kedves, nyugdíjas apukaként integessen és a vörös szőnyegen járjon. Az elnöki hivatal nemcsak a vörös szőnyegről szól, hanem arról is, hogy van politika a pártpolitika felett - fogalmazott a politikai elemző.

Hétfő este derült ki, a Fidesz Áder Jánost jelöli köztársasági elnöknek. A Fidesz jelenlegi európai parlamenti képviselője 1988-ban lépett be a Fideszbe. 1990 és 2009 júliusa között az országgyűlés tagja, és annak elnöke is volt.

A Fideszben is több tisztséget viselt, választmányi elnök és ügyvezető alelnök is volt. Politikusi pályafutása előtt négy évet dolgozott az MTA szociológiai kutatóintézetében, azt megelőzően tanácsi jogi előadó volt egy évig. Megválasztása esetén lemond párttagságáról.

Elődje, a plágiumbotrány következtében távozó Schmitt Pál 2003-ban lépett be a Fideszbe. A párt alelnöke lett, majd az Európai Parlamentben folytatta munkáját. A 2010-es választások után házelnök majd köztársasági elnök lett. Schmitt Pál egyetlen törvényt sem küldött az Alkotmánybíróságnak, holott voltak alkotmányellenes törvények. Politikai vétóval sem élt - vagyis nem küldte vissza az országgyűlésnek az elfogadott törvényt megfontolásra.

Ebből a szempontból Sólyom László volt a legaktívabb: 17 törvényt küldött az Alkotmánybíróságra és 31 politikai vétója volt. Sólyom László az MDF alapító tagja volt. 1989 novemberében az országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért lemondott párttagságáról. Háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének. 2005 és 2010 között volt köztársasági elnök. Vele szemben a kormányzó MSZP Szili Katalin akkori házelnököt, MSZP-s politikust jelölte.

Mádl Ferenc is jogi karon szerzett diplomát. Előbb az MTA levelező majd rendes tagja volt. Az Antall-kormány idején tárcanélküli, majd művelődési és közoktatási miniszter volt. 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöki posztját is betöltötte. 2000 és 2005 között Mádl Ferenc 13 törvényt küldött az Alkotmánybíróságra, hat politikai vétója volt.

Göncz Árpád volt eddig az egyetlen, akit kétszer is megválasztottak. Neki is jogi diplomája volt, 56-os szerepe miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. Később szabadfoglalkozású író és műfordító lett.

1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja volt. 1990 májusában országgyűlési képviselő lett, majd az országgyűlés elnökeként megválasztásáig gyakorolta a köztársasági elnöki jogkört. Göncz Árpád nyolc törvényt küldött az Alkotmánybíróságra, háromszor élt a politikai vétóval.