Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tarlós: Komoly terhet vállal magára a főváros

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Tarlós István főpolgármester szerint Budapest komoly terhet vállal magára a kormánnyal kötendő, a BKV finanszírozására vonatkozó megállapodással, de a közlekedési cég összeomlását kerülik el vele.

A főpolgármester szerdai, a Fővárosi Közgyűlés ülése közben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány vállalásai között két javaslat volt, az egyik a budapesti közműcégeket terhelő speciális adó bevezetésének megvizsgálása, a másik pedig a főváros önálló adókivetési joga.

Végül a közműcégek adóját fogadták el, és Tarlós István hangsúlyozta, ha bevezetik, az csak a közműcégeket érinti majd.

Elmondta, nagyon nehéz a helyzet, amit meg kell oldani, a BKV-nak három év múlva vissza kell fizetnie jelenleg fennálló 63 milliárd forint hitelét; a 3-as metróvonal infrastruktúrája elöregedett; a járműállomány tönkrement. Kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta, a tavaly zárolt 32 milliárd forintos támogatást feloldják, mivel a megkötött megállapodással erre lehetőség nyílik. Jelezte, hogy a kormány több év alatt vonulna csak ki a BKV finanszírozásából. Ezzel egy időben a főváros lépcsőzetesen bevezeti a dugódíjat, hogy forrást vonjon be. Az ebből származó bevétel azonban egyelőre nem ismert, de az állam ennek függvényében vonul ki a finanszírozásból.

Tarlós István azt mondta, 2013. június 30-val be szeretnék vezetni a behajtási díj rendszerét. A megállapodás egyik pontja szerint a főváros vállalja, hogy olyan üzlet- és tarifapolitikát folytat, amely figyelembe veszi az inflációt, és növeli a bevételeket.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta, folytatni szeretnék az ellenőrzések szigorítását, mivel az elmúlt évben emiatt egymilliárd forintos többletbevétele volt a BKV-nak. Hozzátette: nem tudja megígérni, hogy soha többé nem lesz jegyáremelés, mert infláció van.

Tarlós István áttekintette a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról, illetve a 2007-ben kötött szindikátusi és menedzsmentszerződés megszüntetéséről szóló előzetes megállapodás főbb pontjait is, ismertetve, hogy az összesen 15,1 milliárd forintos vételárra a fedezet részben a társaságnál, részben más közszolgáltató cégeknél rendelkezésre áll.

A kormány és a főváros közötti, a BKV finanszírozásáról kötendő megállapodás szövege szerint a kormány egyebek mellett vállalja, hogy továbbra is biztosítja az utazási kedvezmények ellentételezését a mindenkori szabályok szerint, illetve csak az új finanszírozási források megteremtésének ütemében csökkenti, illetve szünteti meg az állami támogatást.

A kabinet vállalta azt is, mindent megtesz annak érdekében, hogy uniós forrásokból fejlessze a BKV az infrastruktúráját, vezessen be elektronikus jegyrendszert, és egyetért azzal, hogy a kerületeknek és az agglomerációnak is részt kell vállalnia a BKV finanszírozásában.

Budapest egyebek mellett azt vállalja, hogy megvizsgálja a külső szolgáltatók bevonásának lehetőségét, illetve a közösségi közlekedés költségnövelő tényezőit és az inflációt figyelembe vevő, a bevételeket növelő üzlet- és tarifapolitikát alkalmaz.

A főváros vállalja továbbá, hogy uniós támogatás esetén áttér az elektronikus jegyrendszerre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a közlekedés szervezése és ellátása során kiemelt szempont legyen a gazdálkodói hatékonyság növelése, illetve a közösségi közlekedés költségeinek csökkentése.

A kormány és a főváros közötti megállapodás aláírására a közgyűlés a szerdai ülésén hatalmazta fel Tarlós István főpolgármestert. Ez a megállapodás az egyik feltétele annak, hogy megköthető legyen a BKV új, uniós irányelveknek is megfelelő közszolgáltatási szerződése. A szerződés megkötésének másik feltétele az volt, hogy a főváros megállapodást írjon alá a Budapesti Közlekedési Központtal a feladatellátási-szerződést. Ennek alapján tudja a BKK még a héten megkötni az új közszolgáltatási szerződést. A BKV jelenleg hatályos szerződése április 30-án jár le, az új szerződést a BKK és a BKV nyolc évre írja alá.

Jóváhagyták a kórházak átadásáról szóló megállapodást

Elfogadta a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények állami kézbe adásáról szóló megállapodástervezetet a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A javaslatot előző ülésén is tárgyalta a testület, azonban Tarlós István főpolgármester célszerűnek tartotta az átadás-átvételben érintett ingatlanok jegyzékének ellenőrzését. Helyettese, Szentes Tamás szerdán bejelentette, hogy a főváros azóta tárgyalt az érintett felekkel, és sikerült a kérdést a főváros számára előnyösen lezárni.

Az érintett intézmények a törvény szerint egyetemes jogutódlással január 1-jén állami kézbe kerültek, azonban az átadás részleteit tartalmazó háromoldalú megállapodástervezetet eddig nem hagyta jóvá a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

A főváros által december 21-én elfogadott tervezet az átadás törvényi kereteit tartalmazó jogszabály alapján készült, szövegét az érintettekkel is egyeztették. Az intézményi átadás részletes szabályairól szóló kormányrendelet viszont december 31-én lépett hatályba, az ebben szereplő mintának a főváros által jóváhagyott tervezet nem felelt meg.

A dokumentum szerint a felek megegyeztek egyebek mellett az uniós projektekből származó pénzügyi igényekről, a visszafizetendő fenntartói támogatásokról, az ingatlanok köréről, a Sziklakórházról, valamint a Szent Margit Kórház önállóságának visszaállításáról, július 1-jétől.

A megállapodástervezetet 18 Fidesz-KDNP-s igen és 9 jobbikos és MSZP-s nem szavazattal fogadták el, az LMP nem szavazott.

Döntöttek a futóversenyek újraszabályozásáról

Elfogadta a közterületen rendezett futóversenyek számának maximálásáról és az ilyen sportesemények utáni közterület-használati díj szedéséről szóló javaslatot Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A vonatkozó előterjesztés szerint a főváros vezetése csökkenteni kívánta a közutakon és egyéb közterületeken rendezett sportesemények számát, a forgalom zavartalanságának érdekében. Emiatt a futóversenyeket a forgalomkorlátozás mértékét figyelembe véve kategóriákba sorolták és maximálták, hogy évente hány ilyen rendezvény lehet.

A rendeletben meghatározott kvótán felül és a pályázati eljáráson kívül, egyedi kérelem alapján csak akkor rendezhetnek újabb közterületi sporteseményt, ha az nemzetközi rendezvényhez - világbajnoksághoz, Európa-bajnoksághoz, Világkupához -, vagy kiemelkedő jelentőségű évfordulóhoz kötődik.

Új eleme a szabályozásnak, hogy a versenyszervezőknek a "helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele" jogcímen díjat kell fizetniük a közterület használatáért. A korábbi rendelet forint/négyzetméter/nap számítási módot vesz alapul, ez azonban az indítvány szerint olyan pénzügyi terhet jelentene, amely ellehetetlenítené a rendezést.

A dokumentum egyedi díjszabással számolja a futóversenyeket, vagyis a fő- és tömegközlekedési útvonalakon 100 forint/négyzetméter/nap helyett óránként 3 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Minden más úton óránként 1 forint az egy négyzetméterre eső tarifa.

Az előterjesztő, Csomós Miklós oktatásért és kultúráért felelős főpolgármester-helyettes az ülésen jelezte: a rendelet célja, hogy a szervezők rugalmasabban kezeljék a zárásokat, a nem használt útszakaszok mielőbb felszabaduljanak. A díjfizetésre vonatkozó ellenzéki aggályokra leszögezte: ezek a rendezvények sokaknak reklámlehetőséget, üzletet jelentenek, s ha mindezekhez kereskedelmi tevékenység is van, akkor az a minimum, hogy a városnak is fizessenek díjat - akárcsak más rendezvényeknél.

A városvezető azt is elmondta, hogy a szabályozás nem érinti azokat a futóversenyeket, amelyeket kerületi fenntartású utakon rendeznek; ezeket ezután sem kell bejelenteni a fővárosi önkormányzatnak.