Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Malév-csőd: csökkent a járatok száma Ferihegyen

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Malév leállásával a budapesti repülőtéren februárban több mint negyedével csökkent a járatok száma, az utaslétszám ugyanakkor csak 13 százalékkal esett vissza, volt olyan célállomás amelynél stagnált, sőt akadt olyan is ahol nőtt az utasok száma. Kétszer annyian indultak azonban a bécsi reptérre, amely arra utal, hogy Bécs átveszi Budapest korábbi gyűjtő szerepét - derül ki a KSH statisztikáiból.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren februárban az összes személyforgalom több mint négyötödét kitevő, első 12 legnagyobb forgalmú célország utasainak száma csak 3 százalékkal mérséklődött. A két hagyományosan legnagyobb, németországi és egyesült királyságbeli forgalom pedig a Malév kiesése ellenére lényegében stagnált. Jelentősen esett vissza az olaszországi (24 százalék) és svédországi forgalom (20 százalék), Hollandiába azonban 8 százalékkal többen utaztak.

Jelentősen, több mint duplájára nőtt a bécsi repülőtérre utazók száma, ami arra utal, hogy a jó átszállási lehetőségekkel rendelkező Bécs veszi, vagy veheti át Budapestnek a balkáni utasokat "összegyűjtő" szerepét, illetve a kieső járatokat a legkönnyebben és leggyorsabban Bécsen keresztül tudták pótolni az elutazók.

Az összes rendelkezésre álló férőhely száma mintegy ötödével csökkent, ezen belül a diszkont légitársaságoké 31 százalékkal nőtt, a hagyományosoknál 35 százalékkal szűkült a kapacitás a Malév kiesése miatt.

A diszkont légitársaságok szinte azonnal új járatokat indítottak az üzleti szempontból jelentősnek számító úti célok felé. A hagyományos nagy, illetve kisebb nemzeti légitársaságok pedig bővítették rendelkezésre álló ülőhelyeik számát, és nagyrészt átvették a Malév szerepét, de csak azokba az országokba, ahol nemzeti légitársaságnak számítanak.

A kevésbé jövedelmező útvonalak, jellemzően a délkelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Macedónia, Románia, Szerbia) és a közel-keleti országok (Jordánia, Libanon, Szíria) repülőtereivel a Malév kiesése után februárban megszűnt a közvetlen kapcsolat Budapest felől. Ezek közül néhány - Athén, Larnaca, Szófia - időközben ismét elérhetővé vált, vagy egy helyi nemzeti, vagy egy fapados légitársaság járataival. A kisebb balkáni országok (Albánia-Tirana, Macedónia-Szkopje) és a közel-keleti országok (Szíria-Damaszkusz, Jordánia-Amman, Libanon-Bejrút) ugyanakkor a jelek szerint tartósabban kiestek a Budapestről közvetlenül elérhető úti célok közül.

Az alacsonyabb kihasználtságú járatok kiesése és a többi kapacitás szűkülése miatt a klasszikus légitársaságok jobban meg tudták tölteni járataikat, kapacitáskihasználtságuk 60 százalékról 66 százalékra nőtt, miközben az új járatok beindítása miatt a diszkont társaságok kihasználtsága - a KSH megjegyzése szerint minden bizonnyal átmeneti jelleggel - 77 százalékról 72 százalékra esett vissza.

Ahová, vagy ahonnan a Malév helyett csupán fapados légitársasággal lehet eljutni, ott várhatóan nő az olcsóbb utazási lehetőséget kihasználó turisták száma a KSH szerint. A klasszikus légitársaság kényelmi szolgáltatásaihoz szokott - általában többet költeni hajlandó - utasok, a konferenciaturizmus résztvevői, vagy az üzleti céllal utazók - a turisztikai szakemberek szerint - valószínűleg előnyben fogják részesíteni a környező országok fővárosait (Bécset, Prágát) Budapesttel szemben. Ezt a feltételezést igazolja a februári előzetes szállodai vendégforgalmi adat is, amely szerint az ötcsillagos szállodák vendégforgalma közel 10 százalékkal csökkent.