Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán: Magyarország és Kína stratégiai szövetségesek

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Orbán Viktor szerint Magyarország és Kína stratégiai szövetségesnek tekintik egymást; Magyarországnak a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is - a miniszterelnök erről az MTI-nek nyilatkozott kedden, miután tárgyalt Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-helyettessel.

A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország számára Kína annak a népi bölcsességnek a jegyében fontos, hogy "miért állnánk egy lábon, ha két lábunk van". Hozzátette: ráadásul "erős szél fúj a világgazdaságban", aki egy lábon áll, azt könnyen feldöntik, ezért Magyarországnak két lábon kell állnia, és a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is.

Két lábon kell állni pénzügyi, fejlesztéspolitikai, beruházáspolitikai szempontból és a politikai barátok, politikai szövetségesek szempontjából is - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kínai küldöttség látogatásával fontos lépést tettünk Magyarország gazdasági és pénzügyi biztonságának növelése irányába.

Li Ko-csiang hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre, kedden tárgyalt a magyar kormányfővel is, majd a két vezető jelenlétében hét egyezményt - köztük a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos megállapodást, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával és a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos egyezményt - írtak alá a Parlamentben.

Orbán Viktor az egymilliárd eurós hitelkeret kapcsán az MTI-nek azt mondta: ez csak töredéke annak a pénznek, amelyet a magyar gazdaság fejlesztésére elérhetővé tettek. Mint mondta: a kínaiaknak az az álláspontjuk, hogy ha az egymilliárd eurót értelmes programokra elköltjük, akkor, ha nem is korlátlanul, de a "magyar fantáziát nagyságrendekkel meghaladó" mértékben állnak rendelkezésre további források.

Hangsúlyozta: valójában a magyar fejlesztéseknek ma nem pénzügyi korlátjuk van, hanem az a kérdés, hogy vannak-e jól kidolgozott, üzletemberek által is működtethetőnek látott gazdasági programok, és képes-e a magyar magángazdaság olyan programokat az asztalra tenni, amelyeket érdemes egy kínai-magyar fejlesztési alapból finanszírozni.

"Nem a pénzszűke határozza meg az életünket, hanem a saját életképes ötleteink korlátozott száma" - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak ma már a válság utáni növekedési szakasz politikáját kell megvalósítania, és ehhez szereztek ma nem egymilliárd, hanem sok milliárd euró értékben forrásokat.

Orbán Viktor utalt arra is, hogy a múlt heti varsói Lengyelország-Közép-Európa-Kína gazdasági fórumon meghívást kapott Ven Csia-pao kínai miniszterelnöktől, így a kétoldalú kapcsolatok erősítésére még az idén Pekingbe látogathat.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Kína Magyarországot stabil országnak látja, amelynek képzett a munkaereje, gazdasági növekedése pedig ismét elérte és egy kicsit meghaladta az Európai Unió átlagát. Hozzátette: Kína pénzügyileg is stabil országnak tartja Magyarországot, mert bár 80 százalék körüli az államadósság, de olyan erős pénzügyi kapcsolatokkal rendelkezünk nemcsak az Európai Unióhoz és az IMF-hez, hanem a kínaiakhoz és más feltörekvő piacokhoz is, amelyek stabilitást adnak az országnak.

Most már csak arra van szükség, hogy a magyarok is elhiggyék, hogy ez egy stabil ország - jegyezte meg a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a velünk stratégiai szövetségben lévő országok sokkal biztatóbbnak és nagyobb jövő előtt állónak látják Magyarországot, mint időnként a saját polgárai.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar kapcsolatokban tavaly júniusban értek el áttörést, amikor "húsz egynéhány év után" a kínai miniszterelnök ellátogatott Budapestre. Mint mondta, Magyarország 2010 óta következetesen viszi végig a keleti nyitás politikáját, amelynek egyik kulcsszereplője Kína, a kínaiaknak pedig határozott Közép-Európa-politikájuk van, amelyben a számukra fontos államokkal kétoldalú kapcsolatokat építettek ki, az egyik legmélyebbet a magyarokkal.

Kiemelte: a két ország stratégiai együttműködése a kulturális és tudományos élet után most már kiterjed a gazdasági életre, a fejlesztéspolitikára és a pénzügypolitikára is, most pedig azon dolgoznak, hogy a civil társadalmak együttműködését is fejlesszék, ezért a két ország ösztöndíjasokat fogad majd százas nagyságrendben, hogy el tudják mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat.

Kínai-magyar megállapodásokat írtak alá

Hét egyezményt - köztük a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával kapcsolatos nyilatkozatot, a Huawei Magyarországon létrehozandó logisztikai központjával, valamint a fővárost a Liszt Ferenc reptérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos - megállapodást írtak alá Orbán Viktor magyar kormányfő és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-helyettes jelenlétében kedden a Parlamentben.

Az Országházban Orbán Viktor és a kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Li Ko-csiang jelenlétében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Kínai Fejlesztési Bank alelnöke írta alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Fejlesztési Bank közötti megállapodást a bank által biztosított egymilliárd euró értékű fejlesztési hitelkeret tervezett felhasználásáról.

Matolcsy György és a Huawei Technologies alelnöke aláírta a távközlési hálózati berendezéseket gyártó kínai cég Magyarországon megvalósítandó európai logisztikai központjáról szóló megállapodást is.