Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Karvalits: A pénzügyi politikának horgonynak kell maradni

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az IMF-tárgyalások alatt óvatosságra int a kamatalakítás terén Karvalits Ferenc, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, aki a Bloomberg News kérdéseire válaszolt.

Az alelnök szerint a kockázati felárak mozgása nem az egyetlen tényező a monetáris politika alakításában, az inflációs kilátások és a reálgazdasági helyzet is igen fontos. Ugyanakkor a magyar kockázati felárak alakulását a tárgyalások mellett számos más tényező befolyásolja, köztük az európai adósságválság. Vagyis az IMF-tárgyalások fontos, de nem az egyetlen tényezőt jelentik a jelenlegi pénzügyi politikában.

"A tárgyalások alatt a (kamatalakító) politikának rendkívül óvatosnak kell lennie. A tárgyalás nem ugyanaz, mint az aláírt megállapodás. Várakozásaim szerint a megállapodáshoz vezető út göröngyös lesz, és a piacok mindkét irányban túlreagálhatják a helyzetet. A pénzügyi politikának horgonynak kell maradnia a piacok számára."

"A kamatpályát nem kapcsolnám közvetlenül az IMF-tárgyalásokhoz. Ha a forinteszközök kockázati felára biztonságosan alacsonyabb szinten van mint most, és az inflációs kilátások összhangban vannak a középtávú céllal, az alapkamat csökkentése lehetőséggé válik" - idézte a Bloomberg Karvalits Ferencet hétfőn.

Az IMF-tárgyalások időzítésével kapcsolatban Karvalits Ferenc elmondta: "A nyitott kérdések megoldására folynak a szakértői szintű konzultációk, amelyeken a magyar kormány, az MNB, az EKB, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap vesz részt. Az MNB több alkalommal kommentálta a jegybanktörvény módosításait, álláspontunk a módosítások benyújtása óta nem változott. Azt reméljük, hogy az ötoldalú tárgyalások eredményeként olyan törvényt születik, amely megfelelő garanciákat ad a teljes központi banki függetlenség biztosítására."

Arra kérdésre, hogy Magyarország felkészült-e egy mélyülő euróövezeti válságra, az alelnök úgy vélekedett, hogy a magyar gazdasági alapok láthatóan javultak a válság előtti helyzettel összevetve; világos folyómérleg többletünk van és a szerkezeti államháztartási hiány is jelentősen csökken. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az adósságállomány továbbra is magas, vagyis sebezhetőek vagyunk. Emellett, mivel az elmúlt időszak unortodox intézkedéseit nem üdvözölték a piacok, a magas kockázati felárak szintén a magyar gazdaságpolitika iránti gyengülő bizalmat jelzik.

"E tekintetben Magyarország bizalmi prémiumfelárat fizet adósságára, amit jó lenne elkerülni. Ez kiszámíthatóbb és piacorientáltabb gazdaságpolitikát követel meg, ami szintén hozzájárulna a gördülékeny tárgyalásokhoz a nemzetközi szervezetekkel."

Magyarországi összefüggésben a megszorítás kontra növekedés vitával kapcsolatban úgy vélte, hogy a költségvetési lazítás nem opció Magyarország számára, mivel az ország - gazdasági fejlettségi szintjéhez képest - magas szinten eladósodott. A lazítás alááshatja a bizalmat, növelheti a kockázati felárakat és nem fenntartható közadósság-pályához vezethet. Továbbá, mivel a jelenlegi magas kockázati felárak és a következésképp gyér külső finanszírozás a legnyilvánvalóbb akadályai a magánszektor gazdasági aktivitásának, a csökkenő kockázati díjak szintén szükségszerűséget jelentenek a gazdasági növekedés szempontjából.

Az új pénzügyi tranzakciós adó kapcsán az MNB alelnöke elmondta: "az elméleti megfontolások és a nemzetközi tapasztalat azt sugallják, hogy - a tranzakciók költségét növelve - egy ilyen adó hozzájárulhat egy adott ország tőkevonzási képességének romlásához, ami válaszul csökkentheti a pénzügyi közvetítés hatékonyságát.

Ez ronthatja a költségvetési egyensúly javításának fenntarthatóságát, kapcsolatba hozható az ország növekedés potenciáljának eróziójával és a finanszírozási költségekben bekövetkező emelkedéssel."

Karvalits Ferenc szerint "az adó kivetése a készpénzhasználat növelésére bátoríthatja a gazdasági szereplőket, ami válaszul a feketegazdaság kiterjedéséhez, így végső soron a tranzakciós és egyéb adókból származó bevételek csökkenéséhez vezethet. Az egy ezrelékes tranzakciós adó nemzetközi mércével nem magas, azonban - mivel a hatóságok láthatóan az egyes tranzakciókra vonatkozó felső korlát nélkül akarják azt bevezetni - a jelentős fizetési kötelezettségekkel rendelkező, valamint a pénzügyi piacokon aktív cégek erős költségnövekedést fognak tapasztalni" - idézte az MNB alelnökét a Bloomberg.