Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán: Nemzeti konzultáció kezdődik a munkahelyteremtésről

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány - közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy vélekedett: Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.

A kormányfő szerint azért is fontos ez a témakör, mert Magyarországon ma 3,7-3,8 millió ember dolgozik, miközben 5 millió munkavállalóra lenne szükség a gazdaság megfelelő működtetéséhez. Orbán Viktor hangsúlyozta: a döntés felelőssége a kormányé, az irány kijelölésében azonban meg kell hallgatni az emberek véleményét is.

A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. "Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet" - fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: "részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük".

A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció - jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.

Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, a kormányfő azt válaszolta: "az elmúlt húsz évben - nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is - egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is". Hangsúlyozta azonban, hogy "ezen túl vagyunk", ezért az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy "a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk" pozitív dolgok, amelyek segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább támogatni kell ezeket.

A korábbi, szociális konzultációval kapcsolatos adatvédelmi vitákról szólva Orbán Viktor közölte: nem tartotta ezeket komoly vitáknak. Aki úgy gondolja, hogy nem akarja kitölteni a kérdőívet, ha nem akar többé ilyet kapni, az majd nem válaszol - mondta.

Gazdasági növekedés

A miniszterelnök szerint Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.

A mai körülmények között nemmel kell válaszolni arra a kérdésre, hogy a gazdasági növekedés eredményezhet-e nagyobb költségvetési hiányt - mondta Orbán Viktor.

Ha Magyarország államadóssága például a bolgárok 16 százalékos vagy akár a lengyelek 55 százalékos szintjén lenne, akkor lehetne azon gondolkodni, hogy 5-10 százalékos államadósság-növeléssel olyan forrásokat vonunk be a gazdaságba, amelyek lehetővé teszik a növekedést - fejtette ki, rámutatva azonban, hogy a magyar államadósság "az előző időszak örökségének következtében" 80 százalék fölött volt, és még csak 77-78 százalékig tudták lecsökkenteni.

"Ilyen körülmények között életveszélyes dolog lenne úgy növekednie Magyarországnak, hogy közben azt hiszi, átmenetileg vállal csak adósságnövekedést, holott valójában egy adósságcsapdába manőverezné magát vissza, ezért a magyar helyzetben növekedést az államadósság felduzzasztásának az árán nem szabad generálni" - figyelmeztetett a kormányfő.

Kitért arra is, a magyar kormány azon a véleményen van, hogy ne legyen közös bevétele az Európai Uniónak, nem az a feladat ugyanis, hogy "a brüsszeli bürokráciát és költségvetést erősítsük, hanem az, hogy a nemzetállamokat erősítsük meg, az ő költségvetésüket, az ő bevételeiket, az ő gazdálkodásukat". Ha Brüsszel elkezd önálló adókat szedni, annak a vége egy olyan bürokratikus Európa lesz - "belesodródunk egy olyan egyesült európai államokba" -, amelyről a választók nem döntöttek - folytatta, majd nyomatékosította: Rubicon-szerű változás lenne, ha lehetővé tennék, hogy az EU jelentős forrásokat szedjen be közvetlenül.

Orbán Viktor szerint a korábban megkötött fiskális paktumot nem lehet felváltani egy növekedési paktummal, legfeljebb kiegészíteni.

Magyarországot - mint mondta - elismerés illeti azért, mert azon 3-5 ország közé tartozik idén és jövőre is, amelyek egyszerre képesek növelni versenyképességüket és csökkenteni államadósságukat. "A minimum, amit meg kell kapnunk, az a méltányos bánásmód és a korábbi, a nekünk járó pénzek felfüggesztéséről szóló méltánytalan döntésnek a kihúzása, megsemmisítése" - zárta szavait a miniszterelnök.