Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Bölcskei Gusztáv: Szükség volt új egyházügyi törvényre

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Bölcskei Gusztáv református püspök szerint szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő; a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a kormányzati munka két évének értékelésével kapcsolatban a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök külön-külön leül majd tárgyalni az egyházakkal.

A püspök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vallásszabadság nem sérül a jogszabállyal, míg az egyházaknak járó pluszjuttatásokra apelláló közösségeket, amelyek elsősorban nem hitéleti tevékenységet folytattak, jól kiszűri.

Bölcskei Gusztáv azt mondta, hogy a törvényben sok olyan momentum szerepel, amely az MRE számára előrelépést jelent. Példaként említette az egyházak szimbólumrendszerének védelmét, valamint annak deklarálását, hogy az egyházi intézményekben dolgozókkal szemben az egyház sajátos feltételeket támaszthat, továbbá azt, hogy a világi bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyházak belső szabályai alapján hozott ítéleteket.

Utalt arra, hogy a törvény előkészítése az egyházügyi államtitkárság és az egyházi szakértők egyeztetésével indult, amelynek eredményeként vállalható, jó és konszenzusos törvénytervezet készült, az azonban "az Országgyűlésben egy kicsit más irányt vett, (...) politikai döntés született". Megjegyezte: nem értettek egyet azzal, ahogyan - különösen az első tizennégy egyház esetében - megszabták az egyházi státust elnyerők körét, ennek többször hangot is adtak.

A református zsinat lelkészi elnöke rámutatott: csak ott vesznek át iskolát, ahol erre megvan a társadalmi igény, és határozott elképzelés körvonalazódott az iskola jövőjét illetően. Felhívta a figyelmet arra: a kormányzat mulasztása, hogy a mai napig nem születtek meg azok a rendeletek, amelyek az iskolák államosítását részleteznék.

Megemlítette, az egyházaknak "sincs fogalmuk arról, hogy milyen lesz az egyházi iskolák finanszírozása", és arra sincs semmiféle garancia, hogy iskoláik továbbra is részesülnek majd a kiegészítő normatívából, továbbá a feladatfinanszírozás módját illetően sincsenek közelebbi információik. Szólt arról, hogy a megyei fenntartóktól átvett iskolák nagy részét egyházaknak szeretnék átadni, de ennek feltételeit sem ismerik. Hangsúlyozta: a kormányzati ciklus "második félidejében" tisztázni kell ezeket a kérdéseket.

Bölcskei Gusztáv a kormányzati munka első két évével kapcsolatban hiányosságként értékelte, hogy nem születtek döntések az egyházfinanszírozásról. Elmondta, az egykulcsos személyi jövedelemadó nagyon rossz hatással lesz az egyszázalékos felajánlásokra, egyes számítások szerint 31 milliárd forintról 16 milliárdra csökken majd a felajánlások összege. Bölcskei Gusztáv úgy látja, elég nagy a bizonytalanság ebben.

Megjegyezte, a kormányzat részéről vannak elmaradások bizonyos támogatások kifizetését illetően, többi között még mindig várják a 2012-es költségvetés egyes tételeiről szóló szerződéseket, amelyek aláírása nélkül az állam nem fizetheti ki nekik - egyebek között - a kistelepülési lelkészek fizetéskiegészítésére, vagy a közgyűjtemények finanszírozására vonatkozó összegeket.

Bölcskei Gusztáv reményét fejezte ki, hogy a függőben maradt ügyek rendezésére jótékony hatással lesz az egyházügyi államtitkárság áthelyezése az Emberi Erőforrások Minisztériumába, mert ennél a tárcánál fogják össze az egyházakat érintő témákat. Meglátása szerint a kormányzati ciklus második felét arra is fel kell használni, hogy kidolgozzák azokat a részletkérdéseket, amelyekre a nagy koncepciók megalkotásánál és megszavazásánál nem volt idő.

A püspök úgy fogalmazott: az egyházügyi államtitkárság munkájával nem voltak száz százalékig megelégedve. "Nem láttuk azt a folyamatos egyeztetést, amire véleményünk szerint szükség lett volna" - mondta, hozzáfűzve, nem látták érvényre jutni az államtitkárság érdekérvényesítő képességét egyebek mellett a köznevelési törvényről, vagy a hit- és erkölcstan bevezetéséről szóló tárgyalásokkor sem.

Bölcskei Gusztáv beszélt arról is, hogy a történelmi egyházak egyeztető fórumot hoztak létre a kötelező hit- és erkölcstanoktatás kérdéseinek tárgyalására, mivel tisztázni szükséges, miként képezik majd a tanárokat, milyen együttműködéseket tudnak létrehozni a világi egyetemek és a teológiák között, valamint hogyan illeszkednek hittanóráik tanmenetei a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez. Az oktatási államtitkársággal egyelőre csak előkészítő tárgyalásokat folytattak - jegyezte meg.

A püspök emlékeztetett arra: a kormányprogram kinyilvánította, hogy stratégiai partnernek tekinti a történelmi egyházakat. Pozitívan értékelhető lépésnek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek törvény szerint járó, de a 2005-2006-os évekre vonatkozóan elmaradt állami kiegészítő normatívakompenzáció kifizetése jelenleg folyamatban van. Úgy fogalmazott: "ez nagyon jókor jött, mert valóban minden tartalékot kezdtünk felélni".

Meglátása szerint kedvező előrelépés történt a keresztény roma szakkollégiumi hálózat megalakulásával, amely az idén tovább bővülhet szegedi és pécsi intézményekkel. Ez azért is fontos, mert az állam és az egyházak össztársadalmi ügyben fognak össze - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv.