Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A 2013-as változások - összefoglaló

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Számos változás lép életbe január elsején. Csökken a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz ára. A lakásvásárláshoz, -építéshez járó kamattámogatás öt évig teljes mértékben jár, és használt lakásra 50, újra pedig 70 százalék lesz. Emellett emelkednek a támogatott kölcsönösszegek, és használt lakásnál a vételár is. A kedvezőbb feltételek visszamenőleges hatályúak. Januártól 75 500 forint és 96 800 forint között alakul a közfoglalkoztatásért járó havi bér a teljes munkaidő esetén. Drágulnak a postai szolgáltatások, emelkednek bizonyos adók. Összeállítás a 2013-as változásokról.
Tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára

Csökken a gáz, a villany és a távhő ára 10 százalékkal január 1-jétől a kormány döntése értelmében. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről Giró-Szász András kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át.

A kormányszóvivő a döntéssel kapcsolatban utalt arra, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt.

Energetikai tanúsítvány

Egy új rendelettel szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket. Így ez évtől már az 50 négyzetméter alatti ingatlanok eladásánál, bérbe adásánál is kell energetikai tanúsítványt készíteni, illetve mostantól a lakáshirdetésekben is meg kell adni az épület energetikai besorolását. A tanúsítványokról központi nyilvántartás készül, és lesz minőség-ellenőrzés is.

Jó lesz a nyugdíjasnak, minimálbéresnek

Január elsejei hatállyal 5,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat, a kormány ugyanis ekkora inflációt tervezett korábban az évre. Ez reálértéken valószínűleg nyugdíjemelést jelent majd, hiszen a 10 százalékos rezsicsökkentés és a jövedéki adó emelésének elhalasztása rövid távon leviszi az inflációt. A nemzeti bank szerint részben ezek hatására idén csak 3,5 százalékos áremelkedésre lehet számítani.

A minimálbért is a várható infláció felett emelik. A 2012-es 93 000 forintról 98 000 forintra nő a bruttó, ez csaknem 5,4 százalékos növekedés; a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal. Nettóban a minimálbér a 60 915 forintos szintről 64 190 forintra változik, a szakmunkások minimális nettója a tavalyi 70 740 forint után 74 670 forint lesz, előbbi 3275, utóbbi 3930 forintos havi növekedést jelent.

Egykulcsos adórendszer


Idén januártól lesz valóban egykulcsos az szja. A változás csak a havi 202 000 forint felett keresőket érinti, hiszen 2012-ben is már csak nekik kellett szuperbruttós adóalappal számolni. Ennek köszönhetően 2013-tól már az összes jövedelmet egységes 16 százalék adó terheli, a jól keresők (havi egymillió forintig) akár havi 15-20 ezer forinttal is többet vihetnek haza a 2013-tól hatályos adóváltozásnak köszönhetően - írja az Index.

Adóváltozások

Az alkohol jövedéki adója január elsején 15 százalékkal nő, míg a sör jövedéki adója 10 százalékkal, hektoliterenként és alkoholfokonként 1620 forintra emelkedik. A pezsgő adója hektoliterenként 16 460 forintra nő, az úgynevezett köztes alkoholtermékek adója 25 520 forintra hektoliterenként. A gyártók ezeket várhatóan tovább fogják hárítani a fogyasztókra, így az alkoholos italok árának emelkedése várható - olvasható az Index cikkében.

Változott a helyi iparűzési adó alapjainak számítása is, ami az energiacégek mellett a kiskereskedőket érinti hátrányosan. Ezért a kiskereskedelemben további áremelésekre lehet számítani. A hivatalosan tranzakciós illetéknek hívott, a köznyelvben csekkadóként ismertté vált terhet az eredeti terveknél némileg több tevékenység után fogjuk fizetni, például a pénzváltásra vagy kölcsöntörlesztésre is kivetették a 0,2 százalékos adót. Érdemes lesz emellett több készpénzt magunknál tartani, hiszen készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékos kulcsot róttak ki. Az illeték maximuma hatezer forint, így kétmillió forint felett már mindegy, hogy mennyit veszünk ki.

Kasszachip

2013 egyik nagy újítása lesz a bolti pénztárgépek online bekapcsolása az adóhivatal rendszerébe. A kormány évi kilencvenmilliárd forint körüli bevételt vár a több százezer gép chipesítésétől, ám az átállásra csak három hónapot hagyna, ami a szakmai szervezetek szerint nagyon kevés. Több szakértő is azt mondja, jövőre nem is hoz érdemi bevételt ez a lépés.

Járásbíróságok jönnek létre és működésbe lép az e-bíróság

A január 1-jétől életbe lépő új jogszabályok folytán számos változás lesz a bíróságokon: létrejönnek a járásbíróságok, az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok, illetve működésbe lép az e-bíróság.

A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket.

Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban — a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Kecskeméti Városi Bíróság helyett január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság lesz.

A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán - a munkaügyi perekhez hasonlóan - a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak majd el másodfokon.

Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól.

Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten - hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül - lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni.

Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött. Megkezdik működésüket a közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Január 1-jétől jönnek létre az új közigazgatási és munkaügyi különbíróságok, a szervezeti átalakítás nem csupán névtáblacsere: célja a szakbíróságok létrehozatalával az eljárások gyorsítása és az ítélkezés színvonalának javítása - mondta Németh Zoltán, az Országos Bírósági Hivatal elnöki kabinetének vezetője az MTI-nek.

A folyamatban lévő eljárásokat nem lassítja az átalakulás, a vidéki bíróságokon az ügyfelek januárban legfeljebb csak annyit érzékelhetnek, hogy a tárgyalások helyszíne változik, másik teremben és folyóson, esetleg másik épületben folytatják az ügy tárgyalását. Az eljáró tanácsok és bírák többnyire nem fognak változni, a kezelő- és tájékoztató irodák változatlanul működnek tovább, és a folyamatban lévő perekben minden ügyfél személyre szólóan megkapja a szükséges tájékoztatást - tette hozzá a szakember.

A helyi szintű munkaügyi bíróságok jogutódjaként országszerte mind a 19 megyében és a fővárosban új különbíróságok jönnek létre: a helyi közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Az új bíróságok az eddig is helyi szinten zajló munkaügyi perek mellett az eddig törvényszéki szinten folyó közigazgatási perekben is el fognak járni első fokon - mondta Németh Zoltán. A fellebbezéseket ezután mind a két ügytípusban, egyes kivételektől eltekintve, a törvényszékek bírálják el - fűzte hozzá.

A közigazgatási pereket többnyire kétfokú hatósági eljárás előzi meg, ezekben az ügyekben a bíróság első fokon jogerős döntést hoz, az ellen már csak rendkívüli perorvoslattal lehet élni a Kúria előtt. Abban a néhány ügytípusban, ahol egyfokú a hatósági eljárás - ilyenek például egyes média- vagy versenyfelügyeleti ügyek -, ott kétfokú a bíróság előtt folyó közigazgatási per. Ezekben az eddig törvényszéki szinten indult ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblának volt kizárólagos illetékessége. Ezután azonban az új helyi bíróságokról másodfokon jellemzően a törvényszékekre kerülnek az ügyek - mondta Németh Zoltán.

Az újonnan létrejövő különbíróságok szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a Fővárosi Törvényszék önálló regionális kollégiumot alkot, a 19 megyében pedig még további 5 regionális kollégium jön létre, ami hozzájárulhat az ítélkezési gyakorlat egységének és szakmai színvonalának javulásához - vélekedett.

Országszerte az utóbbi években átlagosan 25 ezer munkaügyi és mintegy 13 ezer közigazgatási eljárás indult. Ezen ügyek jelentőségét, társadalmi hatását jelzi, hogy egy-egy sztrájkügyben az érintett munkavállalók, illetve a munkabeszüntetéssel más módon kapcsolatba kerülők száma akár több százezer is lehet, a közigazgatási perek közül pedig egy médiával kapcsolatos ügy akár még több embert érinthet - mondta a szakember.

A mintegy háromezres létszámú bírói karból 195-en tartoznak majd az új közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak 31 munkaügyi és 29 közigazgatási bírája lesz. Munkaügyi szakága továbbra is a Királyfürdő utcai épületben, a közigazgatási szakág pedig a Csalogány utcai épületben működik tovább. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 11 munkaügyi és 8 közigazgatási bíró dolgozik majd változatlan elhelyezéssel. A bírósági szervezeti törvénynek megfelelően többnyire a jogelőd munkaügyi bírósági elnököket bízták meg az új bíróság vezetésével, ahol azonban csak megbízott elnökök voltak, azon a hét bíróságon pályázat eredményeként nevezték ki az új elnököket - mondta Németh Zoltán.

A kisebb épületrekonstrukciók, új tárgyalók, irodák kialakítása, tárgyi eszközök beszerzése részben még folyamatban van, várhatóan összességében több száz millió forintos kiadást jelent majd - tette hozzá.

A szakember elmondta: a magyar közigazgatási bíróságok 1896-ban jöttek létre. Már a modern jogállamiság kezdeteinél felmerült az az igény, hogy a végrehajtó hatalom egyedi hatósági határozataival szemben jogvédelmet lehessen kérni egy független hatalmi ágtól, bírósághoz lehessen fordulni törvényességi szempontú felülvizsgálat érdekében. Az ország "szovjetizálása" nyomán az önálló közigazgatási bíráskodás felszámolásával 1949-ben szinte teljesen megszűnt a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának lehetősége. Szűk körű kivételek voltak csak, például az illeték- és lakásügyekben. A rendszerváltás után a jogállam kiépítésének első lépései közé tartozott a közigazgatási bíráskodás visszaállítása, ezután a különbírósági státusz még nagyobb nyomatékot ad ennek a jogvédelemnek - jegyezte meg.

Munkaügyi bíráskodás 1920 óta van Magyarországon, akkoriban járásbíróságokon tárgyalták ezeket az ügyeket, 1964-től a munkaügyi viták eldöntésére munkaügyi döntőbizottságokat hoztak létre, 1973 óta tárgyalják különbíróságok a munkaügyi pereket - mondta Németh Zoltán.

Állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények

Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.

Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.

Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ december 19-i tájékoztatásában idézte, hogy a köznevelési törvény szerint a köznevelés biztosítása állami feladat, ezért az 2013. január 1-jétől az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés megosztásának elve szerint alakul át.

Emlékeztettek, hogy főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről.

4

Állami fenntartásba kerülnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények

Állami fenntartásba kerülnek az eddig a települési önkormányzatoknál működő gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, a pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó otthonok január 1-jétől.

A változtatás 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt érint, legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzaté volt.

A szociális tárca azzal indokolta a változtatást, hogy az új fenntartói rendszerben kiegyenlített és azonos színvonalú ellátást tudnak biztosítani az ellátottaknak.

A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már egy évvel korábban megtörtént.

Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.

Létrejött az Országgyűlési Õrség, szigorúbban fegyelmezhet a házelnök

A parlament munkáját érintő több változás is hatályos az új év első napjától: létrejött az Országgyűlési Õrség, hivatalba lépett Mátrai Márta háznagy, Such György főigazgató, és szigorúbb fegyelmezési jogkört kap a plenáris ülést vezető elnök.

A tavaly elfogadott új országgyűlési törvény értelmében az Országgyűlési Õrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv, amelynek feladata egyebek mellett a parlament elnökének személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

A 349 tagú Országgyűlési Õrség parancsnoka Tóth László rendőr alezredes. A december 28-án esküt tevő őrök alapvetően zöld-fekete színű, bizonyos helyeken bordó díszítésű egyenruhája minden más fegyveres szervétől eltér.

Az idei évtől a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköre lesz az ülést levezető elnöknek. Egyfelől továbbra is megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki túllépi időkeretét, aki többszöri felszólítás után is eltér a tárgytól, vagy valakit, illetve valamely csoportot sértő, illetlen kifejezést használ.

Másfelől újdonság ugyanakkor, hogy ha egy képviselő a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely embert, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve pénzbírság kiszabását. A két szankció egyszerre vagy külön-külön is alkalmazható. Emellett a házelnöknek jogában áll az is, hogy később, a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül kezdeményezze a pénzbüntetés kiszabását.

Az elnök rendészeti jogkört is kapott. Ennek alapján kivezettetheti az Országgyűlési Õrséggel azt a képviselőt, akit fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés, illetve arra való felhívás miatt zártak ki az ülésteremből. Az érintett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be a terembe, aminek végrehajtásáról az őrség gondoskodik.

Ugyancsak 2013 első napjától tölti be az újonnan létrejött háznagyi posztot a fideszes Mátrai Márta, akit december 17-én választott meg az Országgyűlés e tisztségre. A háznagy, vagyis a házelnök politikai helyettese azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a parlament elnöke az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki. A háznagyot mentelmi jog illeti meg, és más keresőtevékenységet - a képviselői munkán kívül - nem végezhet. Javadalmazása megegyezik a miniszterek fizetésével, ha viszont parlamenti képviselő is egyben - mint az Mátrai Márta esetében is fennáll -, képviselői munkájáért nem kap külön díjazást.

Szintén január 1-jétől hatályos változás, hogy az Országgyűlés Hivatalát főigazgató vezeti. Az új pozícióra Such Györgyöt - a Magyar Rádió korábbi elnökét - nevezte ki a házelnök. A főigazgató közreműködik a parlament döntéseinek előkészítésében, és felelős az Országgyűlés költségvetésének végrehajtásáért. Such György már október 15-től belépett a hivatal állományába, hogy áttekintse azokat az ügyeket, amelyek mostantól az irányítása alá tartoznak.

Elektronikus úton is kezdeményezhető az építésügyi eljárás

Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés.

A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.

A közszolgáltatásnak köszönhetően az állam éves szinten mintegy másfél milliárd forintot takaríthat meg.