Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán: 2013 a nagy átalakítások eredményének begyűjtéséről szól - a nap hírei

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Jelentős fennakadásokat okozott az intenzív havazás a Dunántúlon. A földtörvényt és az alkotmány-szövegezési feladatokat leszámítva már nem tervez nagy átalakításokat a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetén kívül megegyeztek az illetékes tárcával az ágazati érdekképviseletek. A nap legfontosabb hírei január 18-án.

Leginkább a Dunántúlon okozott jelentős fennakadásokat az intenzív havazás. A térségben péntek este még csaknem 30 település volt megközelíthetetlen és több mint 70 összekötő út volt járhatatlan. Péntek délutánig csaknem 300 riasztást kapott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, főként Vas megyéből. A határátkelők jelentős részén már megszűnt a forgalomkorlátozás. A havazás átterjedt Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is. A katasztrófavédelem azt kérte, hogy az érintett területeken senki ne induljon útnak, mert elakadhat. A havazás miatt csak egy pályán tudtak fel- és leszállni a repülőgépek a fővárosi Liszt Ferenc-repülőtéren, de a légi közlekedésben, a forgalom folyamatos volt. A meteorológiai előrejelzések szerint a Dunántúlon szombat reggelre megszűnhet a havazás, holnap már csak citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki térségre az Országos Meteorológiai Szolgálat, így reggelre felszabadulhatnak az ország útjai. Szombaton a Dunától keletre, elsősorban a Tiszántúlon kell számítani jelentősebb havazásra.

Több európai országban is közlekedési fennakadásokat okozott az erős havazás. Nagy-Britannia egyes részein megbénult a közlekedés, és még a londoni metró közlekedése is akadozott. A Heathrow-i repülőtéren mintegy 70 járatot töröltek. A müncheni repülőtéren 70 járat közlekedése szünetelt. Ausztriában már ismét üzemel a Bécs melletti schwechati repülőtér.

A földtörvényt és az alkotmány-szövegezési feladatokat leszámítva nagy átalakításokat már nem tervez a kormánytöbbség - közölte a kormányfő. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában úgy fogalmazott: az idei év a nagy átalakítások eredményének begyűjtéséről szól. A miniszterelnök az új jegybankelnök személyét firtató kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "Offshore spekuláns" még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Arra a kérdésre, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lehet-e Simor András jegybankelnök utódja, Orbán Viktor azt mondta: semmilyen döntés nem született a kérdésben. A kormányfő megerősítette, hogy 2014-ben nem lesz választási regisztráció, bár szerinte végig kellett volna vinni az eredeti elképzeléseket.

A bizonytalan gazdasági környezetet tartja Magyarország legnagyobb gondjának a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Simor András a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban úgy vélte: a fejlett országokban alkalmazott gazdaságösztönző intézkedések másolása csak mélyebb recesszióba taszítja az országot, ahelyett, hogy segítené a válságból való kilábalást. Ehhez kapcsolódóan a brit hírügynökség utalt arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa 5 hónap alatt 5.75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amivel az intézmény elnöke nem értett egyet.

A Fidesz helyesli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felvetését az árfolyamgát meghosszabbításának lehetőségéről. ***** Szász Károly, a PSZÁF elnöke a Heti Válasz legutóbbi számában megjelent interjúban beszélt arról, hogy további hét évvel meghosszabbítaná az árfolyamgát határidejét. Szász Károly szerint ezzel kifejeznék, hogy a kormány és a bankrendszer hosszú távon elkötelezett a devizahitelezéssel kapcsolatos probléma rendezésére, illetve azt is, hogy már nem lesznek további fizetéskönnyítő konstrukciók.

A Fitch Ratings igazgatója valószínűtlennek nevezte, hogy Magyarország adósbesorolása a közeljövőben visszakerüljön a befektetésre ajánlott kategóriába. Matteo Napolitano úgy fogalmazott, hogy előbb valódi javulásnak kell mutatkoznia a potenciális gazdasági növekedést illetően. Mint mondta, a hitelminősítő amiatt is aggódik, hogy a magyar jegybank élén bekövetkező változás a monetáris politikában is unortodox eszközöket hoz, tükrözve a magyar kormány által gyakran alkalmazott nem konvencionális megoldásokat.

Megegyezett az emberi erőforrások minisztere és a pedagógusok sztrájkbizottságában részt vevő három szakszervezet a mai tárgyalási fordulón. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem írja alá a megállapodást. Balog Zoltán tárcavezető azt mondta: a megállapodást jövő kedden írják alá, amely alapján meghatározzák, hogy a szakszervezetek milyen szerepet játszhatnak az állami fenntartásba vétel folyamatában, és azt is, hogyan képzelik el a bérek rendezését. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy megállapodtak, hogy mikor kezdi meg munkáját a monitoring-bizottság, amely az állami fenntartásba vételt kíséri figyelemmel. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ugyanakkor az eredeti követelésekből- így a bértábla 20 százalékos emeléséből -semmi nem teljesült. Hangsúlyozta: ha továbbra sem lesz megegyezés, február második felére meghirdetik az önálló sztrájkot.

Összesen 76,5 milliárd forint közüzemi díjjal tartoznak 60 napon túl a fogyasztók a tavaly novemberi adatok szerint. A Magyar Energia Hivatal tájékoztatása szerint az áramszolgáltatóknak körülbelül 292 ezer fogyasztó tartozik összesen 25,3 milliárd forinttal. A földgáz árával mintegy 329 ezren maradtak 60 napon túl adósok, összesen 36 milliárd forinttal. A távhőszolgáltatásnál körülbelül 95 ezer fogyasztónak összesen 15,2 milliárd forint számlatartozása van.