Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Újraszabályozná a kormány az egyházként elismerés rendjét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek az egyházi törvény módosítására tett javaslatát, amely szerint minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.

A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette többek között azt, miszerint az Országgyűlés joga, hogy a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő - olvasható az alaptörvényben.

Balog Zoltán pénteken benyújtott indítványa mindezek alapján meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást, és rendezi az Ab-döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát.

A törvénymódosítás értelmében - mint azt közleményében írta az államtitkárság - vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel lenne az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.

A jogi jellegű feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja majd, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot.

Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a bevett egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső szabályuk szerint egyházként, állami jogi szempontból pedig a törvényjavaslat által nekik biztosított sajátos jogalanyként az állami jogrend keretein belül működnek - olvasható az indoklásban.

A parlamenti döntést - elutasítás esetén - indokolni kell, és a jogorvoslat is biztosított. Az előterjesztés alapján ugyanis változna az Ab-törvény, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így a testület felülvizsgálhatná a Háznak egy vallási szervezet egyházként való elismerését elutasító határozatát - az érintett szervezet indítványára.

Az előterjesztés több határidőt is bevezet az elismerési eljárásban: a miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosítana. Továbbra is adott az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetősége.

A törvényjavaslat az Ab döntésére utalva rendelkezik az érintett vallási közösségek jogi státusának rendezéséről is. Ezeket a közösségeket az új elismerési eljárás keretein belül az egyházként történő elismerés kezdeményezésére hívja fel. Ennek elmulasztása vagy elutasítása esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.

Az indítvány - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció előzte meg - "a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amely szerint ha a parlament elfogadja az indítványt, a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon.