Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán Viktor: Egyelőre nem várható a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ebben az évben gazdasági növekedést vár a kormányfő, aki szerint ennek jelei már nyilvánvalóan láthatók. Orbán Viktor a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában azt mondta, az idén az inflációt meghaladó mértékű bér- és nyugdíjemelésre számítanak. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem. Jelezte továbbá, egyelőre nem áll szándékában döntést hozni a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásáról.

A kormányfő a 180 percben felvételről sugárzott interjúban a Magyarországról tartott európai parlamenti (EP) vitáról azt mondta: "azért támadnak bennünket, hogy nyomás alatt tartsanak, és eltérítsenek attól a politikai és gazdasági irányvonaltól, amelyet most képviselünk". A magyar kormány folyamatosan azt kéri - magyarázta -, hogy "ha bajuk van, méltóztassanak megjelölni", amit kifogásolnak, konkrétumról azonban sosem beszélnek, "amit mondanak, az inkább a vicces kategóriába tartozik".

Szerinte azért tartják nyomás alatt Magyarországot, mert "rálépett a nagy cégeik lábára", most például a rezsicsökkentéssel, vagyis az egész ügy "egyszerű pénzharc". Jelezte, ha elkészül az Európai Bizottság (EB) jelentése Magyarországról, részt fog venni az arról szóló EP-ülésen.

A Barroso által megjelölt, a negyedik alkotmánymódosítást érintő három kérdés közül a miniszterelnök - mint elmondta - egyikben sem osztja a bizottsági elnök álláspontját, ám mivel "kettőnek nincs jelentősége, semmilyen fájdalmat nem okoz nekünk elfogadni az ő szerintem hibás álláspontját". E két téma egyike a választási kampánykiadások korlátok közé szorítása, amelyről Barroso azt mondja, ez európai ügy is, mert érinti az EP-választásokat, ezért meg kell vizsgálni - idézte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva: "szívesen teszünk egy olyan kivételt, hogy ezek a szabályok ne vonatkozzanak az EP-választásokra". A másik ilyen kérdés a bírósági ügyek áthelyezése, amelyben "ha azt akarják, hogy olyan ügyek, amelyek EU-s ügynek minősülnek, ne legyenek áthelyezhetőek, akkor mi erre is adunk szívesen megoldást" - mondta.

A harmadik ügyben, a költségvetési hiányfék esetében azonban a magyar kabinet nem fog meghátrálni, le akarja folytatni a vitát, akár az európai bíróság előtt is. Ennek lényege - ismertette -, hogy "ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármilyen nemzetközi fejlemény - mondjuk, Magyarországot elmarasztaló ítélet vagy kártérítés - miatt a költségvetési hiány növelésének az árán tegyünk ezeknek eleget". Ilyen esetben a büdzsében meglévő pénzeket kell felhasználni, ha pedig azok nem elegendők, adót kell kivetni - szerinte ez szükséges, európai szellemiségű szabály.

Kitért arra is, hogy az alaptörvénnyel kapcsolatban több elismerő levelet kapott Izraelből és hazai zsidó közösségektől a kisebbségek emberi méltóságát védő új szabályért. A kormány világossá tette, hogy zéró toleranciát hirdet a faji megkülönböztetés, különösen az antiszemitizmus ellen - jelentette ki.

Viviane Redingnek, az EB alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnökének Magyarországgal kapcsolatos bírálatait Orbán Viktor úgy kommentálta: Reding nem adja meg a magyaroknak a tiszteletet. "Nem azért küldték őt oda, hogy sértegessen nemzetállamokat, európai népeket, például a magyarokat, hanem azért, hogy szolgáljon bennünket" - mondta.

A keddi európai néppárti frakcióülésről beszámolva a kormányfő azt mondta, kritikát nem, csak kérdéseket kapott a képviselőktől. "Azok voltak ott többségben, akik elismeréssel adóznak Magyarország teljesítményének" - közölte, megjegyezve, arra számít, hogy a néppárt elutasítja a Magyarországgal szembeni kettős mércét.

Az EB-nek hétfőn megküldött konvergenciaprogramról a kormányfő azt mondta: "saját gazdasági tudásunkra kell alapozni a politikánkat, és nem pedig Brüsszelből küldött javaslatokra vagy ötletecskékre. (...) Egyébként a magyar gazdaság úgy is tudott volna működni és jól teljesíteni, hogy nem két százalékra megy le a költségvetési hiány, hanem mondjuk, 2,5, vagy 2,7, vagy akár 2,9-re" - fejtette ki. Brüsszel azonban - folytatta - rendkívül agresszíven, a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztését sem kizárva arra szorította a kormányt, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek ugyan nem voltak megszorítások, de javították a büdzsé helyzetét. "Ha nem kellett volna a brüsszeli elvárásokat teljesítenünk, akkor már 2012-ben is kisebb lett volna a visszaesés" - vélekedett, jelezve ugyanakkor: idén megindul a gazdasági növekedés. Azt is hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy folyamatosan csökken az államkötvények kamata, egyre olcsóbban jut pénzhez Magyarország, "nem számítok arra, hogy ez változna".

Idén lesz béremelés, csökken az infláció, egyre több munkahely lesz. "A munkának van értelme, ezt egyre többen fogják látni ebben az esztendőben" - jelentette ki.

Ha a túlzottdeficit-eljárás ügyében a tények alapján születnek döntések, akkor meg kell szüntetni a Magyarország elleni eljárást, ám mivel az országgal szemben rendszeresen kettős mércét alkalmaznak, nem lehet kizárni, hogy bár a tények mellettünk szólnak, mégsem születik számunkra kedvező döntés - mondta.

Orbán Viktor beszélt a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) esetleges összevonásának, egységesítésének lehetőségéről is, kijelentve: a kabinet semmilyen döntést nem hozott az ügyben. "Nem szorgalmazom ezt a vitát, nem is akarok egyelőre ilyen döntést hozni, de helyesnek tartom, hogy a bankunióról szóló európai vita miatt ez a szakmai diskurzus megindult. (...) Ha a szakmai közvéleményben jól körülhatárolhatóan kialakultak az álláspontok, akkor veszi maga elé a kormány a kérdést", és hoz döntést - közölte.