Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Orbán Viktor Strasbourgban: veszélyt jelent Európára az igazságtalan előterjesztés - videó

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Komoly veszélyt jelent Európára nézve, igazságtalan és Magyarországot súlyosan sérti Orbán Viktor miniszterelnök szerint az alapvető jogok magyarországi helyzetéről Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés. A kormányfő kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, az előterjesztésről folytatott vitában kijelentette: a magyarok azok közé tartoznak, akik nem az alávetettség, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják.

A Tavares-jelentés a miniszterelnök szerint kettős mércét alkalmaz, mélyen igazságtalan Magyarországgal szemben, nem ismeri el, lebecsüli és leminősíti "azt a hatalmas munkát, amellyel a magyarok megújították hazájukat". Az ország gazdasági mutatóit ismertetve azt mondta, a magyarok joggal érzik azt, hogy elvégezték saját házi feladatunkat.

Orbán Viktor közölte, hogy a jelentéssel kapcsolatos magyar kifogásokat memorandumban foglalták össze, amit átadnak az EP elnökének. Megjegyezte ugyanakkor, nincsenek illúziói a szerdai szavazást illetően: szerinte a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak Magyarország ellen fognak szavazni. Hozzátette azt is, tudja, hogy ezen a tényen nem változtathatnak mostani szavai, mégis azért érkezett Strasbourgba, hogy kifejezze azt a barátságot, amelyet a magyarok az európai polgárok iránt éreznek, a magyarok ugyanis az EP döntésétől függetlenül tisztelettel és barátsággal gondolnak az európai emberekre.

A portugál zöldpárti EP-képviselő készítette dokumentum "komoly veszélyt jelent Európára nézve" - nem Magyarországra, mert az ország "eddig is az EP által keltett ellenszélben dolgozott" -, sérti az uniós alapszerződést, a közösségi szerződések által nem ismert egyedi intézményt akar felállítani, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az unió egyik tagországát - fogalmazta meg kifogását Orbán Viktor. Szerinte ezzel figyelmen kívül hagyja az EP hatásköreit, az EU intézmények közötti feladatmegosztását, valamint a tagállamok és az EU közötti jogi egyensúlyokat. Összegzése szerint a jelentés önkényesen fogalmaz meg kritériumokat, vezet be új eljárásokat, és kreál új intézményeket.

"Veszélyes irány ez" - hívta fel a figyelmet a kormányfő, majd hozzátette: átélve Közép-Európa sorsát tudja, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, mert "más országokban mások döntenek az életünkről". Azért is csatlakozott az antikommunista ellenálláshoz, hogy ez véget érjen - jegyezte meg.

A magyarok a múlt tapasztalataiból okulva nem akarnak olyan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik ahelyett, hogy elismernék, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat - mondta a kormányfő.

Jelezte, Magyarország ezért küzdeni fog mindenkivel szemben, aki kettős mércét alkalmaz, aki visszaél a hatalmával, és "aki másodrendű polgárokként akar bánni velünk".

"Mi küzdeni fogunk azok ellen, akik birodalmat akarnak csinálni a mi uniónkból" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

"Mi azok közé tartozunk (...), akik nem az alávetettség Európáját, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják. Éljen a szabad nemzetek Európai Uniója" - zárta felszólalását a miniszterelnök.

A jelentést készítő Rui Tavares portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP-)képviselő felszólalásával elkezdődött az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentés vitája.

A portugál EP-képviselő azzal kezdte beszédét, hogy magyar nyelven olvasta fel az Európai Unió szerződésének kettes cikkét, amely az unió alapértékeit tartalmazza, majd mindezt angolul is elismételte. Tavares a jelentés lényegét úgy foglalta össze, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak a kettes cikkben foglalt alapértékektől.

A jelentést készítő Rui Tavares portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP-)képviselő felszólalásával elkezdődött az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó jelentés vitája.

A portugál EP-képviselő azzal kezdte beszédét, hogy magyar nyelven olvasta fel az Európai Unió szerződésének kettes cikkét, amely az unió alapértékeit tartalmazza, majd mindezt angolul is elismételte. Tavares a jelentés lényegét úgy foglalta össze, hogy a magyarországi jogi változások szerinte rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak a kettes cikkben foglalt alapértékektől.

A képviselő rámutatott, hogy ezeknek az értékeknek a lefektetésében Magyarország is aktívan részt vett, aktív szerepet vállalt ennek a cikknek a megszövegezésében, valamint, hogy ezek az értékek nem valamiféle önkényes döntés értelmében kerültek az uniós szerződésbe, hanem a tagállamok akaratából. Az a kérdés, hogy be is tartjuk-e őket - fogalmazott Tavares.

A portugál politikus elmondta, hogy a jelentés készítése során az illetékes EP-szakbizottság több jogszabályt nézett át, amelyek ez idő alatt is esetenként többször is módosultak. A képviselő mind a magyarországi jogalkotás ütemét, mind hatókörét aggályosnak tartja, mert úgy véli, hogy azok trendje a hatalomkoncentráció irányába mutat. A hatalmi ágak elválasztását tiszteletben kell tartani - szögezte le a raportőr. Hozzátette, hogy éppen ez a célja annak, hogy az Európai Bizottságnak azt az ajánlást fogalmazza meg az általa írt jelentés, hogy hozzon létre a kettes cikk értékei sérelmének esetére kialakítandó riasztórendszert, Magyarországnak pedig mintegy 30 "általános ajánlást" címez.

Az Európai Unió nem csak a demokráciák klubja, hanem a demokrácia uniója is - hangsúlyozta Rui Tavares.

A jelentéstevő után José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kapott szót. Barroso elmondta, hogy a brüsszeli testület "a legnagyobb figyelemmel" követte a jelentés készítését, valamint kijelentette, hogy az alapvető értékek védelme alapvető fontosságú.

Barroso emlékeztetett, hogy a bizottság már tavaly is több dolgot kifogásolt, a bírák nyugdíjazásának ügyét és az adatvédelmi biztos felmentésének kérdését említette, majd az alaptörvény márciusi, negyedik módosításával kapcsolatban is emelt három kifogást, mégpedig az ügyáthelyezés, az elmarasztaló bírósági ítéletek miatti "ad hoc" adókivetés és a politikai hirdetések korlátozása miatt. Rámutatott, hogy kettőben a magyar kormány jelezte változtatási készségét, és a harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozása terén is folyik az egyeztetés, miután Orbán Viktor múlt pénteken jelezte, hogy Magyarország ezen a téren is kész kompromisszumot kötni - tudatta Barroso.

A bizottság a kezdetektől kezdve szorgalmazta, hogy legyen párbeszéd az EP és a magyar kormány között, Orbán Viktor jelenléte pedig azt jelzi, hogy Magyarország nem zárkózik el ettől - fogalmazott Barroso, hozzátéve, hogy a bizottság meggyőződése szerint a jogállamiság megőrzésének érdekében az összes uniós intézménynek együtt kell dolgoznia.

Verhofstadt a Velencei Bizottság jelentésére hivatkozott

A Velencei Bizottság alkotmányjogász szakértőinek jelentésére hivatkozott Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője a Magyarországról folytatott keddi strasbourgi EP-vitában, azt igyekezvén alátámasztani, hogy nem politikai célzatú támadás folyik Magyarország ellen.

Verhofstadt szerint a Velencei Bizottság jelentése olyan következtetésekre jut, amelyek alátámasztják a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés bíráló megállapításait a magyar alkotmányosságot illetően.

A vitában Manfred Weber német néppárti képviselő kettős mércével vádolta a Tavares-jelentés támogatóit, szóvá téve azt, hogy sem Romániáról, sem Bulgáriáról nem voltak hajlandóak ilyen vitát folytatni.

"Bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság hazája" - mondta Weber.

Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető azt mondta, csalódást keltett benne Orbán Viktor felszólalása. Szerinte a bíráló hangok nem Magyarország ellen, hanem a jogállamiság érdekében hangzanak el. A Tavares-jelentésről folytatott keddi strasbourgi európai parlamenti (EP-) vitában Manfred Weber német néppárti képviselő kettős mércével vádolta a Tavares-jelentés támogatóit, szóvá téve azt, hogy sem Romániáról, sem Bulgáriáról nem voltak hajlandóak ilyen vitát folytatni.

A jelentés tartalmát bírálva felhívta a figyelmet egyebek közt arra, hogy a dokumentum bírálja a család fogalmának magyar alkotmányos meghatározását, ugyanakkor viszont a Lisszaboni Szerződés értelmében, a szubszidiaritás elve alapján az ilyen kérdéseket minden tagország saját maga szabályozhatja.

"Bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság hazája" - mondta Weber.

Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető azt mondta, csalódást keltettek benne Orbán Viktor szavai. Szerinte a bíráló hangok nem Magyarország ellen, hanem a jogállamiság érdekében hangzanak el.

Swoboda vitába szállt Weberrel, szerinte Romániáról igenis folyt vita az EP-ben. A szocialista képviselőcsoport vezetője feltette egyebek közt azt a kérdést, miért nem érkeznek a befektetők Magyarországra, "ha ott minden virágzik". Ez a kijelentése arra késztette Szájer Józsefet, az EP néppárti frakcióvezető-helyettesét, hogy megkérdezze Swobodát, honnan veszi, hogy elmaradnak a külföldi befektetők. Szájer szerint a tényszerű adatok ennek ellentmondanak. Swoboda válaszában ténykérdésnek nevezte, hogy a külföldi befektetők körében csalódás uralkodik Magyarországot illetően.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető a Velencei Bizottság alkotmányjogász szakértőinek jelentésére hivatkozott az EP-vitában, azt igyekezvén alátámasztani, hogy nem politikai célzatú támadás folyik Magyarország ellen.

"Vegyük ki a politikai térből a kérdést, hagyjunk fel azzal, hogy ezek politikai játékok" - javasolta Verhofstadt. Szerinte a Velencei Bizottság jelentése olyan következtetésekre jut, amelyek alátámasztják a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés bíráló megállapításait a magyar alkotmányosságot illetően. Külön nyomatékkal hívta fel a figyelmet a Velencei Bizottság azon állítására, miszerint Magyarországon nem válik ketté a szükséges mértékben az alkotmányozás és a napi politizálás tevékenysége.

A liberális frakcióvezető szerint az EU nem teheti meg, hogy becsukja a szemét, amikor a közös szabályok be nem tartásáról van szó.

Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felszólalásában azt sugallta, hogy Orbán Viktor korábban az Európai Uniót azonosította a Szovjetunióval. Szerinte ez megengedhetetlen. Az ülést vezető Martin Schulz EP-elnök felhívta Cohn-Bendit figyelmét, nincs tudomása arról, hogy a magyar kormányfő ilyen kijelentést tett volna.

A zöldpárti politikus szavait visszautasította Szájer József is, szerinte a Szovjetuniót csak Cohn-Bendit említette.

4

Orbán: nem szorulunk kioktatásra demokráciából

A magyar kormány nem szorul kioktatásra a demokrácia természetét illetően - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.

A kormányfő az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés vitájában, a képviselői felszólalásokra adott válaszában rámutatott: amikor az EP szerdán elfogadja az igazságtalan, Magyarországot mélyen sértő jelentést, azt legitim módon teszi majd, tehát neki nem áll jogában megkérdőjelezni a parlamenti döntést, de az egy "erősen balpártos", elfogult határozat lesz, "a vádló és a bíró ugyanaz lesz".

A miniszterelnök reagálásában kitért a homoszexuálisok jogaival kapcsolatos képviselői felszólalásra, és közölte, hogy a magyar alkotmány egyértelmű szabályozást tartalmaz, amely szerint "a házasság és a család azt jelenti, hogy férfi és nő, és mindegyikből egy, egy férfi, egy nő". A magyar alaptörvény senkit nem bánt, ez a megfogalmazás senki ellen nem irányul, ez ugyanis egy négyezer éves tradíció védelme - hangsúlyozta.

A zsidó felekezetet érintő felvetést Orbán Viktor így kommentálta: Magyarországon "a radikális, antiszemita csoportosulások támadásának középpontjában én állok mint a zsidó közösség védelmezője. Ezért első helyen (...) minden antiszemita fórumon engem támadnak".

Azzal kapcsolatban, hogy Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető egyebek mellett azt kérdezte, miért nem érkeznek a befektetők Magyarországra, Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországon a beruházások folyamatosan növekednek. Ám vannak, akiknek nem tetszik a magyar gazdaságpolitika - folytatta -, ők bankárok és monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatók. "Velük vitánk van. Megadóztatjuk a bankokat, csökkentjük állami eszközökkel a rezsi költségét, és egy méltányos közteherviselést vezetünk be" - mondta, nyomatékosítva, hogy a magyar kabinet mindezt folytatni fogja.

Megjegyezte azt is, hogy aki szerint korlátozni lehetne a magyarok szabadságát, az félreismeri a magyar nemzetet.

A miniszterelnök érdekes vitának nevezte az Európai Parlament és a Szovjetunió, a Brüsszel és Moszkva közötti összehasonlítását. A Szovjetunió idejében - mint mondta - kétség kívül nem fejthette volna ki a véleményét Moszkvában, vagy ha ismertethette is volna, nem valószínű, hogy hazaengedték volna. "Ezért feltehető, hogy a két entitás között nem lehet egyenlőségjelet tenni" - fogalmazott, hozzátette ugyanakkor: abban az időben is "saját magunktól valahol mások akartak megvédeni bennünket". Nem kell megvédeni a magyarokat saját maguktól - jelentette ki.

A frakciók felszólalói az EP-vitában

Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló keddi európai parlamenti vitában a jelentést támogató politikai erők többsége azt hangsúlyozta, hogy a jelentés nem Magyarország vagy a magyar nép bírálata, hanem a kormányé, a vitához hozzászóló magyar néppárti, Fidesz-KDNP-s képviselők többsége szerint a jelentés kettős mércét alkalmaz, ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz.

A zöld frakció részéről az osztrák Ulrike Lunacek szólt hozzá a vitához. Mint mondta, az Orbán által elmondottak alapján nem biztos abban, hogy a magyar kormányfő olvasta-e egyáltalán a jelentést. Lunacek arra számított, hogy a kormányfő reagál majd a megfogalmazott bírálatokra, és nem csak annyit mond, hogy ez egy támadás Magyarország ellen

A bírálatok a kormánynak szólnak, nem a magyar népet kritizáljuk - húzta alá Lunacek, aki szerint Magyarországon a kisebbségek félelemben élnek, a kormány antiszemita, a romákat majmokhoz hasonlító tv műsorvezetőt tüntetett ki, a családot férfi és nő közötti kapcsolatként határozza meg, amelyből minden mást kizár. Az osztrák zöldpárti képviselő figyelmét a német néppárti Bernd Posselt arra híva fel, hogy a Fidesz jutatta be az első roma képviselőt, Járóka Líviát az EP-be, valamint, hogy egy demokratikus úton megválasztott, kétharmados többséggel rendelkező kormány esetében nem lehet a kormány és nép bírálata között ilyen éles megkülönböztetést tenni.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről Bokros Lajos szólalt fel, aki emlékezetett, hogy már áprilisban is arról beszélt, hogy magyar kormány azért nem tartja be az európai értékeket, mert nem osztja azokat. Visszautasította azt a bírálatot, hogy a baloldal bírálná Magyarországot, hiszen - mint fogalmazott - ő a jobboldalról, a politika "legjobb oldaláról" bírálja kormányt, amely szerinte elfoglalta a jogállam összes intézményét, kiüresítette az alkotmánybíróság hatáskörét, állami monopóliumokat hoz létre, megzsarolja a vállalkozókat, és a kormánypolitika szintjére emelte a korrupciót. A magyarul felszólaló Bokros végezetül angolul folytatva arról beszélt, hogy a Tavares-jelentés pontos leírása annak, hogy hogyan erodálta a kormány Magyarországon a jogállamiságot, ezért minden EP-képviselőt arra kér, hogy szavazza meg.

Gyürk András, a Fidesz EP-küldöttségének vezetője ezzel kapcsolatban emlékezetett arra, hogy Bokros egy szocialista kormány minisztere volt, és az állampártnak, az MSZMP-nek is tagja volt. Bokros viszontválaszában elmondta, hogy Gyürkkel ellentétben ő részt vett az demokratikus ellenzék munkájában, amikor pedig miniszter volt, politikáját épp azért bírálták, mert konzervatív, "thatcherista" volt. A vitában a szocialista Göncz Kinga arra is emlékezetett, hogy szerinte az Orbán-kormánynak is legalább három olyan tagja van vagy volt, akik tagjai voltak az MSZMP-nek: Martonyi Jánost, Pintér Sándort és Matolcsy Györgyöt említette.

Az Egységes Európai Baloldal részéről a francia Marie-Christine Vergiat is arról beszélt, hogy a jelentés nem Magyarországot akarja megbélyegezni.

"Akik támogatják a jelentést, azok nem Magyarország ellenségei, hanem komolyan veszik az emberi jogokat" - hangoztatta a francia képviselő, hangsúlyozva, hogy a jelentés nem jelenti Magyarország gyámság alá helyezését.

A vitában szóváltás alakult ki Martin Schulz EP-elnök és Szájer József között, miután a magyar képviselő többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a sztálinista koncepciós perek vádlottjainak is több idejük volt megvédeni magukat, mint amennyi ebben az ügyben rendelkezésére áll. Schulz szerint súlyos szabálysértés párhuzamot vonni az EP és a sztálini Szovjetunió között, az EP-ben ugyanis a pártok erőviszonyai döntik el, ki mennyi ideig beszélhet. Szájer mindemellett felszólalásában arról beszélt, hogy egy valódi európai tiszteli mások és maga nemzetét, miközben a jelentés 30 oldalas iratban készül ítéletet olvasni "egy társnemzet" fejére. Szájer szerint egy európai meghallgatja a másik felet is, a liberális frakcióvezető viszont még azt sem akarta engedni, hogy Orbán Viktor felszólalhasson.

"Miért félnek a vádlók, hogy szót adjanak a vádlottnak? Ennyire félnek az igazságtól?" - kérdezte Szájer. Guy Verhofstadt válaszában hazugságnak nevezte Szájer állítását mondván, ő csak ahhoz ragaszkodott, hogy a vitában az Európai Parlamenté legyen az utolsó szó. Szájer József kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a jelentést. Elfogadhatatlan, hogy azt kérjék számon, amit korábban még soha sehol - húzta alá a fideszes EP-képviselő.

A szocialista Göncz Kinga egy magyarországi levélből idézett, amely szerint a demokráciában szabadságharcot hirdetni ellenforradalom a demokrácia ellen. Göncz a levélírótól azt idézte még, hogy Magyarországon Orbán Viktornak van többek között köztársasági elnöke, alkotmánybírósága, főügyésze.

"A magyar embereket nem Ön védi, hanem Öntől kell megvédeni" - húzta alá Göncz Kinga.

Gál Kinga a Fidesz részéről azt tette szóvá, hogy szerinte az EP-ben a baloldal pártpolitikai játékként bíróságot játszott, és a magyar jogállamiságot kérdőjelezte meg. Gál szerint a szöveg nem veszi figyelembe a tényeket, igazságtalan, tele van csúsztatásokkal és tévedésekkel, továbbá emlékeztetett, hogy a magyar választópolgárok szabad akaratukból választották ezt a kormányt

A jobbikos Morvai Krisztina ironikusan gratulált Tavaresnek, amiért - mint fogalmazott - jelentésével "nagyszerű munkát végzett", nagy szívességet tett a nacionalistáknak és az euroszkepticimzusnak - majd felmutatott egy "Magyarország nem gyarmat" feliratú, angol nyelvű táblát.

"Most rajtunk a sor. Nekünk, magyar hazafiaknak, akik büszkék vagyunk magyarságunkra, össze kell fognunk, és vissza kell foglalnunk hazánkat" - emelte ki a nemzeti radikális, független EP-képviselő.