Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Devizahiteles per - meddig mehet el a bíróság?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Kúria egy, az OTP Bank ellen indított perben kimondta, a devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés plusz-mínusz fél százalék, azaz egy százalék lehet. Réti László, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint precedens értékű ítélet született. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta, Magyarországon ilyen jogi kategória nincs.

Bíró jogot nem alkothat, de nagyon fontos, hogy a bíróságok egységesen alkalmazzák a jogot - mondta Réti László, a Kúria polgári kollégiumának vezetője az InfoRádiónak a Kúria csütörtöki döntésével kapcsolatban. Hozzátette: ezért az egyes bírói ítéleteknek, főleg a felsőbírósági döntéseknek komoly jelentősége van a jogegység szempontjából.

Azokban az esetekben, ahol a Kúria azt gondolja, jogegységi döntés meghozatalára van szükség, speciális eljárást alkalmaz. A precedens értékűnek érzett döntvényeket a Kúria begyűjti, majd megvizsgálja, és ha van olyan kérdés, amit jogegységi határozatban kell közzétenni, akkor ilyen határozatot tesz közzé. Ez a maximum, ameddig a bíróság elmehet. Réti László szerint ebben az esetben a precedens egy vélemény, amelyet majd az idő vagy igazol, vagy cáfol.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke közölte: ez az ítélet nem a devizahitelesek társadalmi problémáját kezeli, hanem egy olyan jogi kérdéssel foglalkozik, amely szinte minden szerződésben felmerül. A kérdés, hogy bizonyos szerződéses kikötés minek minősül. A devizahiteles szerződésekben el kell dönteni, hogy az árfolyam-különbözet költségnek számít-e, és ha költségnek számít, akkor az ezzel kapcsolatos tájékoztatás a szerződésben megfelelő-e.

Az ítéletben csak azt a részkérdést mondták ki, hogy közgazdaságilag árfolyamból eredő pénzveszteség az költség, de nem olyan költség, amelyet a hitelintézeti törvény egy bizonyos kategóriába besorol. Megállapították azt is, hogy a közlési kötelezettség, amelyet a bank alkalmazott, megfelelő volt.

Ez az ügy Réti László szerint a devizahitelesek problémáját nem oldja meg, mert az alapja egy általános jogi szerződéses kérdés volt.

Hanganyag: Windisch Judit