Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Hoffmann Rózsa: igazi megújulást hoz az új tanév

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az új tanév igazi megújulást hoz Hoffmann Rózsa, a köznevelésért felelős államtitkár szerint, mert azt változások sora jellemzi. "A köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül" - jelentette ki Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere Debrecenben, a nemzeti tanévnyitón.

"Ez lesz az 1018-ik magyarországi tanév, ám ha sokadik is, igazi megújulást hozó, mert változások sora jellemzi, (...) amelyek java része most, 2013 szeptember 1-jétől gyökeresen más, jobb megvilágításba helyezi rövidesen a tanügyet" - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

A köznevelési államtitkár a megújulást hozó változások közül egyebek mellett az új nemzeti alaptantervet, az újrainduló szaktanácsadói rendszert és tanfelügyeletet, az intézmények állami fenntartásba vételét, és a jelentős, minden pedagógusra kiterjedő, öt számjegyű, értékét megőrző béremeléssel kísért pedagógus életpálya modell bevezetését nevezte meg.

Hozzátette: az igazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelése a tanártársadalom egészének korábbinál sokkal nagyobb megbecsülését szimbolizálja, akárcsak a felálló Nemzeti Pedagógus Kar.

Hoffmann Rózsa felidézte a tavalyi országos tanévnyitón mondott szavait, hogy "az okos szeretet az a pedagógiai érzelmi többlet, ami átöleli, magába foglalja és élővé teszi a tanítást".

A magyar pedagógiatörténet méltán dicsekedhet azzal, hogy évszázadok óta ennek az okos szeretetnek a jegyében fogantak meg a nagy átalakítások - mondta. A jól megtervezett és megszervezett nevelésügy mindig úgy tekintette, és ma is úgy tekinti, hogy a legnagyobb halmaz az emberiség java, ezen belül foglal helyet a nemzet, a haza java, majd a kisebb közösségé - mint egyház, szakma, város vagy község -, azután a még kisebb közösség, a család, s végül az egyén, az egy ember java - tette hozzá. Ez nem fontossági sorrend, ez az emberi lét metszete - magyarázta az államtitkár hozzátéve: a nevelésnek arra kell a gyerekeket felkészítenie és a tanításnak olyan tudást kell közvetítenie, amely ennek a metszetnek minden elemét a maga helyén kezeli.

"A mi nevelési elgondolásunk leginkább ebben különbözik több XX-XXI. századitól: (...) csak a szeretetből táplálkozó, az egyén és a közösségek javát egyaránt szolgáló pedagógiának van jövője" - fogalmazta meg üzenetét Hoffmann Rózsa megjegyezve: az ilyen pedagógiának az erkölcs, a társadalmi együttélés normáinak a megismerése, tudatosítása és gyakorlása alkotja az alapszövetét.

Ezért kezdik el az új tanévben az erkölcstan illetve alternatívájaként a hit- és erkölcstan tanítását. Ez a tantárgy lesz és legyen az okos szeretet tantárgyiasult formája: hogy minden felnövekvő gyermekben az örök emberi jó, a szép és az igaz erényei legyenek élete során a mozgatórugók vagy éppen a fékek - jelezte az államtitkár.

Hoffmann Rózsa beszédében - utalva arra milyen kihívásokkal kellett a közoktatásnak megküzdenie a kétszáz éves született Eötvös József volt kultuszminiszter idején - elenyészően apró hiányosságnak nevezte, ha a heti öt testnevelés órából néhányat az udvaron vagy a tanteremben kell tartani, vagy ha egy napot késik a diákoknak névre szólóan érkező, fele arányban ingyenes tankönyvcsomag.

"A magyar pedagógus nem a meghátrálás embere, a magyar gyerek pedig sokkal többet ér annál, semhogy kishitűségünkkel elrontsuk a gyerekkorát" - mondta Hoffmann Rózsa.

Balog Zoltán kérte a politika szereplőit, hogy "ne rongálják a bizalmat a köznevelésben", a pedagógusokat pedig arra kérte, hogy "ne engedjék beszivárogni az iskolákba az ellenállást".

Az emberi erőforrások minisztere tanévnyitó beszédében a közoktatást a család és az iskola közös felelősségének nevezte, ugyanis - mint fogalmazott - a család nem megrendelőként van jelen ebben a folyamatban.

"Minden kezdetnek varázsa van" - idézte Rainer Maria Rilke német költőt a miniszter hozzátéve: a varázst az új tanév kezdetén a gyermekek jelentik.

Tanévet kezdeni ünnep, emelkedettség, megtiszteltetés. "Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője. Magyar családok, magyar szülők bízzák ránk a legnagyobb kincsüket: lányukat, fiukat, unokájukat" - hangoztatta Balog Zoltán.

Ez bizalom nélkül nem megy - mondta. Bízni kell a tanárban, s a tanárnak is bíznia kell a diákban, a nevelés ugyanis nem egyenlő a szolgáltatással, hanem a család és az iskola közös felelőssége - tette hozzá.

Balog Zoltán hangsúlyozta az állam, a kormány, a minisztérium, a tankerületi irányítás felelősségét, utalva a bekövetkezett változásokra, ami - mint hangsúlyozta - végképp nem megy bizalom nélkül.

"Azért változtatunk, hogy jobb legyen. Nem a költségvetésnek, nem a minisztériumnak, hanem az iskolának, s ezen belül a gyerekeknek és az országnak" - jegyezte meg a tárcavezető, majd hozzátette: azt akarják, hogy a felelősségből minőség legyen.

A változtatásoktól azt is várják, hogy a pedagógus teljesítménye ne magánügy legyen, elismerése ne függjön a jó kapcsolatoktól, jelenjen meg nyíltan az iskolában a szakmai érték.

"Ez a tanév a lehetőségek tanéve lesz. A keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, közös erőfeszítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében" - fogalmazott Balog Zoltán.

Felelősség, minőség, bizalom - erre épül a közoktatás, s "hagyjuk a politikát" - mondta az emberi erőforrások minisztere, aki arra kérte a politika szereplőit, hogy "ne rongálják a bizalmat, ne keltsenek bizalmatlanságot csak azért, mert úgy gondolják, ez a kormány csak rosszat akar". A pedagógusokat pedig arra kérte Balog Zoltán, hogy ne engedjék beszivárogni a politikát az iskolába.

Szólt a miniszter a nemzeti pedagógus karról, amely lehetőséget teremt arra, hogy "a szakma elitje végre valahogy kiválasztódjék".

Balog Zoltán a bizalmat a tanügyi irányítás részéről kötelezőnek nevezte, s kijelentette: "mi bízunk a magyar köznevelésben".

Utalt a nemzeti tanévnyitónak otthont adó 475 éves Debreceni Református Kollégiumra, amely évszázadokon át igazolta, hogy a megszerzett tudás versenyképességet jelent az országnak, de azt is, hogy a versenyképességnek a nemzettudat megerősítése ugyanolyan feltétele, mint maga a tudás.

Balog Zoltán végezetül a mindennapi testnevelés, valamint a hit- és erkölcstan bevezetésére utalva rámutatott: a testi-, a lelki- és a szellemi erő jelenléte kell jellemezze a 21. századi iskolát.

Balog Zoltán "testi-lelki-szelllemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet" kívánva nyitotta meg a 2013-14-es tanévet.

A nemzeti tanévnyitón - amelyet a 475 éves Debreceni Református Kollégiumban rendeztek, de az eső miatt a helyi Kölcsey központban tartottak meg - Fekete Károly, a Református Hittudományi Egyetem rektora, a Református Kollégium igazgató tanácsának elnöke emlékeztetett rá, hogy a történelem során a tudományok európai őrhelye volt is iskola.

A Kollégium mindig befogadta a szegény, de tehetséges diákokat, akik külföldről is hazahozták a tudást, s méltán ragadt rá az "ország iskolája" elnevezés.

"Az ország iskolája köszönti a nemzet iskoláit" - mondta Fekete Károly.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere utalt arra, hogy 1538-ban, a mohácsi vész után 12 évvel Debrecen nem fegyverekre költött, hanem iskolát épített az adófizetők pénzén.

"Hit, munka, tanulás" - ez jellemezte várost és kollégiumát - mondta Kósa Lajos hozzátéve: ez a szellem az, ami Debrecent akkor is jellemezte és most is jellemzi.