Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Századvég: az időközi választások stabil Fidesz-előnyt mutatnak

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Századvég Alapítvány felmérése alapján az időközi önkormányzati választások eredményeiből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azonban az éves összesítés kirajzolja a valós politikai erőviszonyokat. Lánczi Tamás vezető elemző az InfoRádiónak azt mondta: a baloldal a legutóbbi bajai választással dupla kudarcot vallott, ugyanis saját maguk várakozásait sem tudták teljesíteni. A Medián szerint újra kétharmadot kapna a Fidesz.

Az időközi önkormányzati választások eredményei alapján számos esetben megindul a pártok esélyeinek latolgatása. Az egyes eredményekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azonban az éves összesítés kirajzolja a valós politikai erőviszonyokat - olvasható a Századvég Alapítvány tanulmányában.

Az országgyűlési választásokat megelőző évek időközi önkormányzati választásai már többnyire tükrözik a választásokon várható eredményeket. A 2009-es évben tartott időközi választásokat tekintve látható, hogy azok eredményei kirajzolták a 2010-es erőviszonyok alakulását.

Az elemzés során kvalitatív szempontokat nem vettek figyelembe, tehát az egyes önkormányzati posztok súlyát, politikai értékét úgy vettük számításba, mint amelyek egymást kiegyensúlyozzák. A 2009-es pécsi polgármester-választás kivételes volt, egy olyan eredmény, amely ténylegesen és szimbolikusan óriási tétet hordozott. Ilyen értékű választásra 2013-ban nem került és nem is kerül sor a hátralevő hónapokban.

Ugyanakkor a bajai időközi választást - amelyen mindössze egy önkormányzati képviselői hely sorsa dőlt el - a baloldali pártok jelentősen felülértékelték, így szimbolikus és politikai értelemben az, hogy nem nyerték el a mandátumot, ennek a vereségnek a súlyát rövidtávon felül fogja értékelni.

Az időközi önkormányzati választásokat eredményei rendre a független jelöltek dominanciáját mutatják, a pártok jelöltjei általában együttvéve 15-20 százalékot érnek el. A pártviszonyok alakulására tehát az független jelöltektől eltekintve lehet következtetni.

A 2009-es időközi önkormányzati választások gyakorlatilag előrevetítették a 2010-ben kialakuló trendeket. A 2009-es évben összesen 97 időközi önkormányzati választást tartottak, melyek során összesen 195 jelöltet választottak meg a szavazók. A választásokon messzemenően a független képviselők arattak győzelmet, összesen 51 független polgármestert és 128 független önkormányzati képviselőt választottak meg a szavazók.

A 2010-es választások erőviszonyait azonban a független képviselőktől eltekintve, a pártok jelöltjei rajzolták ki. A FIDESZ-KDNP összesen 9 polgármestert és 20 képviselőt állított, amely a megválasztott képviselők 13 százalékát jelentette. Az MSZP jelöltjei közül mindössze 2 önkormányzati képviselőt választottak meg. A statisztikában meghatározó volt a piliscsabai Korona-Csereklub Egyesület, a városban azonban egy kivételtől eltekintve nem indult párt-jelölt.

Időközik: komoly Fidesz-előny


A választások eredményeit összesítve látható tehát, hogy azok a FIDESZ-KDNP jelentős győzelmét vetítették előre. Bár az arányok nem teljesen egyeznek, a 2009-es időközi önkormányzati választások megmutatták a 2010-ben kialakuló erőviszonyokat. Az országgyűlési választást megelőző évi időközik a 2009. évi adatok alapján gyakorlatilag az országgyűlési választások fokmérőjének tekinthetők.

Mindezt figyelembe véve a 2013-ban lezajlott időközi önkormányzati választások is jó eséllyel kirajzolják a 2014-es választási trendeket. 2013 januárjától szeptemberéig összesen 98 választás zajlott le, melyek során 148 jelöltet választottak meg.

2013-ban is a független jelöltek arattak elsöprő győzelmet, a településeken összesítve több mint 80 százalék felett teljesítettek. A pártok jelöltjei tehát, akárcsak a 2010-es választásokat megelőző évben, az önkormányzati helyek kevesebb, mint 20 százalékán osztoztak. Szeptemberig a FIDESZ-KDNP színeiben hat polgármestert és nyolc képviselőt választottak meg, míg az MSZP-DK-Együtt PM két képviselőt, a Jobbik egy polgármestert tudott állítani. Ez azt jelenti, hogy az időközi választások összesítésében a kormánypártok 9 százalék fölött, az MSZP-DK-Együtt PM 1 százalék, míg a Jobbik is majdnem 1 százalék körül teljesített.

Az eredmény nem sokban különbözik a 2009-es időközi önkormányzati választások eredményétől, csupán az arányok tolódtak el kissé. A FIDESZ-KDNP 2009-ben 13 százalékot, 2013-ban csupán 9 százalékot szerzett, azonban a vezető szerepét megtartotta.

Az MSZP 0,91-ről 1,36 százalékra javított, azonban így is jóval elmaradt a kormánypárt mögött. A 2013-as időközik eredményei kiemelték továbbá a Jobbik nem elhanyagolható szavazóbázisát is, ugyanis a párt jelöltjét elsöprő győzelemmel választották Monorierdő polgármesterévé, míg az MSZP-Együtt PM szövetség csupán önkormányzati képviselőket tudott állítani.

A Medián Fidesz-kétharmadot jelez

Újra kétharmadot szerezne a Fidesz a HVG számára készített friss Medián-elemzésen alapuló mandátumbecslés szerint. A minősített többség megakadályozásához az MSZP-Együtt-duónak 2 százalékot, a többség elnyeréséhez 9 százalékot kellene ledolgoznia a hátrányából.

Az ellenzéki szavazóknak csak a kisebb része elégedett maradéktalanul azzal a megállapodással, amelyet az MSZP és az Együtt 2014 - PM pártszövetség kötött augusztus végén a külön listás indulásról és a "koordinált" jelöltállításról - írja a HVG.

A Medián 1200 állampolgár személyes megkérdezésével, szeptember 6-a és 10-e között végzett felmérése szerint a 2014-ben kormányváltást kívánó szavazópolgárok kevesebb mint negyede (23 százalék) vélekedett úgy, hogy ez a lehető legjobb megoldás, majdnem ugyanennyi válaszadó (22 százalék) szerint egyáltalán nem az, míg a relatív többség (41 százalék) azt mondta, hogy a megállapodás jó, de közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel jobb lett volna. Az Együtt 2014-PM támogatói valamivel elégedettebbek, mint az MSZP-sek: az előbbiek 37, az utóbbiak 26 százaléka tartja teljesen jónak az egyezséget.

A választani tudó biztos szavazókra vonatkozó számok a Medián mandátumbecslő modellje szerint azt jelentik, hogy ha most lennének országgyűlési választások, a Fidesz 139 parlamenti hellyel kétharmados többséget szerezne.

TÁRKI: a Fidesz újra átlépte az 50 százalékos határt

Nem történt érdemi változás a szavazók pártszimpátiájában a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet rendszeres pártpreferencia-kutatásának szeptemberi eredményei alapján. Egyedül a Fidesz-KDNP kismértékű erősödése említhető meg a pártválasztók körében, így a párt két év után újra átlépte az 50 százalékos határt - közölte a TÁRKI szerdán az MTI-vel.

Kifejtették: az 1000 ember megkérdezésén alapuló, a felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás adatai alapján nem változott számottevően a pártok támogatottsága a teljes népesség körében, míg a pártválasztók között csak a Fidesz-KDNP szavazótáborának kismértékű növekedése említhető meg. Ez azért jelentős, mert a kormánypártok támogatottsága 2011 nyara után idén szeptemberben lépte át újra az 50 százalékos határt - mutattak rá.

A TÁRKI szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében az előző kutatáshoz képest statisztikai értelemben változatlan, hiszen akkor 26 százalékon, szeptemberben pedig 27 százalékon állt. Az MSZP esetében sem történt lényegi elmozdulás a legutóbbi 11 százalék és a szeptemberi 10 százalék között - írták.

Hangsúlyozták: a pártválasztók körében a Fidesz-KDNP népszerűsége kissé nőtt: 48-ról 52 százalékra, míg az MSZP támogatottsága változatlanul 20 százalék.

A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat el nem árulók együttes aránya kismértékben emelkedett: 46 százalék után szeptemberben 49 százalék e csoport aránya.

A többi parlamenti párt támogatottsága is többnyire változatlan - közölte a TÁRKI. A Jobbik táborának aránya a teljes népesség körében 8 százalék, a pártválasztók között pedig 16 százalék. Az LMP szimpatizánsai a teljes népességen belül szeptemberben 1 százalékot, a pártválasztók között pedig 3 százalékot tesznek ki.

A közleményben kitértek arra is, hogy az Együtt-PM a teljes népességen belül 3 százalékon áll, míg a pártválasztók körében a legutóbbi 8 százalékhoz képest 6 százalékon. A Demokratikus Koalíció támogatottsága a teljes népességen belül maradt 2 százalék, a pártválasztók között pedig változatlanul 4 százalék - állapította meg a TÁRKI.