Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Rendőri vezetők pere - Petrétei: fogalmam sem volt, mit kell tenni

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Petrétei Józsefnek igazságügyi és rendészeti miniszterként fogalma sem volt arról, mit kell tenni a Szabadság téri tévészékház 2006. szeptemberi ostromának óráiban. Ez derült ki a volt miniszter tanúvallomásából, amelyet a rendőri vezetők elleni büntetőper keddi tárgyalásán tett a Fővárosi Törvényszéken.

A Gyurcsány-kormány tárcavezetője elmondta, hogy 2006. szeptember 17-én - ami vasárnapra esett - a délutáni órákban értesült a kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerüléséről és az emiatt az Országgyűlés előtt demonstrálókról.

A miniszter elmondta: késő este érkezett a Kossuth térre, a Parlament árkádja alatt találkozott rendőri vezetőkkel és tájékozódott. A helyzet megoldását hátráltatta, hogy a téren bejelentett tüntetés volt, nehezen lehetett megállapítani, hogy kik érkeztek erre, és kik más célból. Ezen túlmenően a be nem jelentett tüntetés sem volt feloszlatható, ha nem erőszakos, erre utaló jelek pedig akkor a Parlamentnél még nem jutottak a tanú tudomására.

Petrétei József - aki évtizedek óta egyetemen oktatja az alkotmányjogot - megjegyezte azt is, hogy akkoriban a gyülekezési törvény sem volt megfelelő. Ha pedig választási gyűlésnek tekintik a Kossuth téri sokaságot, akkor az nem is a gyülekezési törvény, hanem a választási törvény hatálya alá tartozik.

A tárgyaláson a bíró hosszan firtatta, hogy vajon született-e döntés tömegoszlatásról.

A volt miniszter azt hangsúlyozta, hogy ő azokban az órákban nem szándékozott utasítást adni a rendőrségnek. Megjegyezte azt is, hogy a rendőri vezetőkkel folytatott beszélgetéseit, egyeztetéseit - tévesen - értelmezhették másként is.

A bíró idézte több rendőri vezető, köztük Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettes tanúvallomását, amely szerint nekik az volt a véleményük, hogy a Kossuth téri demonstrációt fel kellett volna oszlatni, de a rendészeti minisztérium másképp határozott, és ezt a rendőrségnek el kellett fogadnia.

Amikor a bíró felvetette, hogy valakinek csak kellett volna döntenie, a volt miniszter úgy felelt: erre nem tud mit mondani. Mint ahogy azt sem tudta a tanú, hogy ki volt a helyszínparancsok a Kossuth téren a vádbeli események idején.

Petrétei József elmondta, hogy a titkosszolgálatok tudomása szerint nem adtak előzetes jelzést, figyelmeztetést a Parlament előtt, illetve a tévészékháznál várható eseményekre.

Arra a bírói felvetésre, lett-e következménye annak, hogy azonosító nélkül mentek utcára intézkedő rendőrök, a tanú annyit mondott: "erről nincs tudomásom". A bíró a tanú meghallgatása során többi között a másfél évtizeddel ezelőtti jugoszláviai háborúval példálózott, amelynek a bíró szerint a hágai nemzetközi büntetőbíróság döntéseiben megnyilvánuló üzenete: nem lehet a személyes felelősséget azzal elhárítani, hogy valaki parancsra, csapaterő részeként cselekedett.

Petrétei József megjegyezte, hogy néhány hónappal korábban lett rendészeti miniszter, és rendőrszakmai kérdésekben nem volt tájékozott. Elsősorban azért volt a Kossuth téren, hogy a miniszterelnöknek be tudjon számolni az eseményekről. Azokban az órákban háromszor vagy négyszer is beszélt telefonon Gyurcsány Ferenccel, és helyzetértékelést adott.

Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnöknek milyen ráhatása volt az eseményekre, az egykori miniszter úgy reagált: ezt tőle kellene megkérdezni, mire a bíró jelezte, hogy erre sor kerülhet.

Arra a kérdésre: nem furcsállta-e, hogy a miniszterelnök közvetlenül, az illetékes miniszter kihagyásával is tárgyalt az országos rendőrfőkapitánnyal, a volt rendészeti miniszter annyit mondott, hogy erre volt joga a kormányfőnek.

"Sokkoltak az események. Nem véletlenül ajánlottam fel másnap a lemondásomat" - jegyezte meg a volt miniszter, hozzátéve: a miniszterelnök a lemondást nem fogadta el. Kérdésre válaszolva a tanú elmondta: a minisztériumban az az álláspont alakult ki, hogy elsődleges a tapasztalatok levonása, annak vizsgálata, miért nem tudta a rendőrség ellátni feladatát, nem annyira az, hogy személyes felelősség megállapítására irányuló eljárások induljanak, hiszen "azok nem vezetnének sehova".

"A kialakult helyzetben mindenki felelős volt, és mindenkit le kellett volna váltani" - fűzte hozzá a volt miniszter. Jelezte azt is: a gyakorlat az volt, hogy a rendőrök fegyelmi felelősségét alapvetően a rendőri szervezeten belül vizsgálták, azt pedig nem tiltotta meg, hogy ilyen felelősségre vonás történjen.

"Lehet, hogy hibáztam, de úgy éreztem, hogy a személyi felelősség megállapítása nem a miniszter dolga" - mondta Petrétei József.

A bíró jelezte: a vád részben arra irányul, hogy egyes rendőri vezetők nem indították meg a szükséges felelősségre vonásokat a 2006. őszi rendőri tevékenységgel kapcsolatban, és joggal vetődhet fel bárkiben, hogy ez összefügghet a minisztérium álláspontjával.

A másfél hónapja kezdődött büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan legalább egy évig tart a Fővárosi Törvényszéken.