Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A Szent Korona nemzeti jelkép négy parlamenti párt képviselői szerint

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Szent Korona nemzeti jelkép, szélsőségesnek számít, aki számára nem az - ebben egyetértett négy parlamenti párt képviselője egy csütörtöki budapesti konferencia pódiumbeszélgetésén.

A tanácskozáson L. Simon László fideszes, Hiller István szocialista, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Schiffer András LMP-s képviselő fejtette ki véleményét.

L. Simon László üdvözölte, hogy megváltozott a baloldal viszonyulása a nemzeti jelképekhez.

Hiller István szerint a köztársaságpártiság és a polgári fejlődés nem áll szemben a Szent Korona tiszteletével, de a korona nem a hatalom forrása.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a Szent Korona "a nemzet egységét kifejező élő test", amelyből a hatalom származik. Csak a Szent Korona alapján lehet jó államot építeni és működtetni, és helyes, hogy maga a Szent Korona az új szabályozás szerint büntetőjogi védelmet élvez.

Schiffer András azt hangsúlyozta, hogy a Szent Korona nem a hatalom forrása, nem jogforrás, és büntetőjogi védelme ellentétes a szólásszabadsággal. Még ha nagy becsben áll is, nem büntetőjogi szankcióval, hanem megvetéssel kell sújtani azt, aki megengedhetetlen gúny tárgyává teszi.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége által az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szervezett konferencián Pálffy Géza történész, a 16.-18. század kutatója azt mondta: a koronázás Mohács után, az újkorban reprezentálta többi között a középkori magyar állam folytonosságát és a Habsburg-monarchián belüli szuverenitását.

A szakember elmondta, hogy nemrég Bécsben egy árverésen a Kremllel szemben licitálva vette meg a magyar állam a magyar királyi udvarmester 1792-es, az első budai koronázási ceremónián használt pálcáját.

Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban másfél éve működő Szent Korona-kutatócsoport vezetője szerint szerencsés lenne, ha a koronázási jelvényeket egy helyen őriznék, de e helyett ma a korona, a jogar, a kard és az országalma a Parlamentben van, a palást viszont, amely az egyetlen Szent István korabeli koronázási ereklye, a Nemzeti Múzeumban található.

A kutató szerint azon lehet vitatkozni, hogy hol kellene őrizni az Szent Koronát, de azon nem, hogy jóval több, mint a királyság jelképe. A mindenkori politikai elitnek joga van a korona használatára, a kérdés hogy jól használja-e.

Ifjabb Bertényi Iván történész, a korona 19. századi története kapcsán elmondta: még az egyértelműen köztársaságpárti Szemere Bertalan is tisztelte a Szent Koronát, bár úgy vélekedett: "e föveg nem emberfőre való". A kormány 1849. nyári menekülése során a hagyományokra tekintettel nem vitték ki az országból, a történelmi országhatár közelében, Orsovánál elásták. Ferenc József egyik ügynökének sikerült a magyar emigrációban kikémlelni a korona rejtekhelyét, amely így került 1853-ban a császárhoz. Ferenc József a magyar törvényekre nem akart esküt tenni, de tisztelte annyira a koronát és a magyarok ahhoz fűződő érzéseit, hogy visszaszállíttatta Magyarországra.

Ferenc Józsefet ezután 1867-ben a Szent Koronával koronázták meg Budán a Mátyás-templomban, a koronázási esküt Pesten a mai Március 15. téren tette, és a négy égtáj felé a Lánchíd pesti hídfőjénél emelt királydombon sújtott kardjával. A tér ezután Ferenc József nevét viselte, jelenleg Széchenyi tér - idézte fel a szakember.

Ifjabb Bertényi Iván azt mondta: a Szent Korona eszméje korábban kifejezte a rendi sérelmi politikát, majd a Szent Korona országainak egységét, továbbá a király és a nemzet közötti hatalommegosztást. A reformkor gazdasági, társadalmi átalakulásaihoz azonban kevésbé kapcsolódott a Szent Korona eszméje. Véleménye szerint a Szent Korona nem tehető a modern Magyarország közjogi alapjává, ugyanakkor jóval több, mint egy államforma jelképe, ezért egy köztársaság címerében is szerepelhet. A korona jó helyen van a Parlamentben, jelképe a magyar államnak és kifejezi a nemzet egységét - mondta a történész.