Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Navracsics: Dinamikusan fejlődő Közép-Európa kell

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Létre kell hozni azt a Közép-Európát, ahol az egymással barátságban, sorsközösségben élő nemzetek kialakítják az egyik legdinamikusabban fejlődő térséget - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európa nagy háborúja és az új világrend születése című nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten.

Az Első világháborús centenáriumi emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet hétfőn kezdődött kétnapos rendezvényének megnyitó beszédében a kormányfő helyettese reményét fejezte ki, hogy az első világháború kitörése óta eltelt száz esztendő elegendő időt adott az utókornak ahhoz, hogy a történteket tárgyaló korábbi heves vitákat ma már higgadtabban folytassák a történészek.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy 95 éve ezen a napon zárták le katonapolitikai értelemben az első világháborút, de az 1914-ben kezdődött folyamat sok szempontból máig tart, és alapvetően befolyásolja a mostani hétköznapokat. A második világháború a legsúlyosabb következménye az első világháborúnak - mondta.

Rámutatott: a nemzetek önrendelkezési jogának meghirdetésével sok esetben olyan művi, azóta megszűnt állami kereteket hoztak létre, mint Csehszlovákia vagy Jugoszlávia, amelyek több apró "etnikai vagy áletnikai" állammá estek szét.

A konferencia előtti sajtótájékoztatón Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: kormányzati szintre emelve szervezik az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, ezért tárcaközi emlékbizottságot hoztak létre, mert úgy látják, "az első világháború alapjaiban alakította ki mai életünk kereteit (...) a közügyek vitáit, és azokat a fogalmakat, amelyekben ma is gondolkodunk".

A bizottságban a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vesz részt, továbbá együttműködési megállapodást kötnek a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal. A plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója - tette hozzá.

Mint mondta, az első világháború nem elsősorban hadtörténeti szempontból jelentős, noha példátlan volt az a pusztítás, amelyet okozott, ugyanakkor több olyan folyamat indult el akkor, amelyek alapvetően befolyásolták az európai társadalomfejlődést: megjelentek a tömegideológiák, és az általános és titkos választójog révén ekkortól több országban a nők is szavazhattak.

A kommunizmus és a nemzetiszocializmus, valamint az ezekre az ideológiákra alapozó totalitárius diktatúrák az első világháború alatt fejlődtek ki vagy annak következtében jöttek létre - mutatott rá.

Schmidt Mária előadásában arról beszélt: az 1871-ben létrejött Német Császárság túl nagy volt ahhoz, hogy ne jelentsen kihívást a többi hatalom számára, ahhoz azonban túl kicsinek bizonyult, hogy egyszerre vegye fel a küzdelmet azokkal az államokkal, amelyek megkérdőjelezték a német hegemóniát. Ez a helyzet határozta meg végül az első világháború kimenetelét is.

Kiemelte, a franciák és a britek megakadályozták a német-orosz szövetség megkötését. A századfordulón megkezdődött a fegyverkezési verseny, és amikor egy szerb terrorista meggyilkolta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, elindult az "európai testvérháború", amelyben a franciák rá voltak utalva az oroszokra, az angolok pedig erőegyensúlyra törekedtek a kontinensen - idézte fel.

Megjegyezte: az első világháború európai polgárháború volt, alapvetően befolyásolta az egész világ jövőjét. Az antant (francia-angol-orosz szövetség) a demokrácia és a diktatúra közötti összecsapásként állította be a háborút, holott a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) liberális politikát folytattak és szociális intézkedéseket is hoztak. A hatalmas, friss amerikai haderővel szemben nem volt esélye Németországnak, a magyar nemzetiségűekből álló haderő pedig 350 ezres harctéri veszteséget szenvedett el - ismertette.

Mint mondta, a franciák, a britek és az olaszok olyan békét erőltettek Európára, amelynek betartásához már nem volt erejük. Ebből az összefüggésből kiindulva is érdemes végiggondolni, melyek azok a máig ható rossz beidegződések, amelyek még mindig meghatározzák az "európai testvérek" viszonyát - fűzte hozzá.

A konferencia előtti sajtótájékoztatón Schmidt Mária elmondta: az évfordulóhoz kapcsolódóan az emlékbizottság honlapot szerkesztett elsovilághaboru.com címen, valamint készítettek egy tudományos honlapot is, amelyet folyamatosan frissítenek, jelenleg az 1914-es évről szóló információk szerepelnek rajta.

Közölte: pályázataikkal a jövő évtől önálló tudományos művek elkészítését, szakmai munkák fordítását, valamint első világháborús emlékművek megújítását, felállítását támogatják, továbbá játék- és dokumentumfilmek forgatását ösztönzik. Kulturális rendezvényekkel, számítógépes játékprogramokkal is lehet majd indulni a pályázaton - tette hozzá.

Glatz Ferenc történész, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy az első világháborúban részt vevő országok rá voltak szorulva gyarmataikra, az ott élő emberekre és az ásványi kincsekre.

Kiemelte: az elmúlt évtizedekben "óriási népvándorlás" indult meg az Egyesült Államok és Európa felé, és ez minden bizonnyal kicseréli az itteni népességet. Meglátása szerint 2050-re új politikai rend állhat elő Kína, az Egyesült Államok, az EU és a Szaharától délre fekvő országok integrációjával.

Az eseményen megjelent Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára, Kovács Zoltán, a Emmi társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is.