Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Csökkent a baloldali és liberális párok támogatottsága

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A jobboldali pártok és az LMP támogatottsága kismértékben nőtt, a baloldali és liberális pároké pedig kissé csökkent az elmúlt egy hónapban, és emelkedett a pártpreferenciájukat titkolók aránya - állapította meg novemberi kutatása alapján az Ipsos, amely szerint az egy hónappal korábbiakhoz képest javult a közhangulat és mérsékeltebbé vált a kormányváltás szándéka Magyarországon.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzés szerint a jobboldali pártok és az LMP támogatottsága 1-1 százalékponttal emelkedett, minden baloldali és liberális párté ugyanennyivel csökkent. A Fideszt jelenleg a választókorú népesség 27 százaléka támogatja, az MSZP 15, a Jobbik 7, az Együtt-PM 3, az LMP és a Demokratikus Koalíció 2 százalékon áll - közölte az Ipsos.

A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya nem változott (42 százalék maradt), de a belső összetételük igen. E csoporton belül a teljesen passzív választópolgárok aránya csökkent 22-ről 19 százalékra, a pártok között hezitáló választóké nem módosult (12 százalék). Emelkedett viszont a "titkolózók" aránya, 8-ról 11 százalékra.

A politikai aktivitás némi erősödésével bővült a biztos pártválasztók csoportja is, de még mindig csak a jogosultak 36 százaléka tartozik közéjük. A Fidesz 51, az MSZP pedig 26 százaléknyi eltökélt választót tudhat maga mögött - ez a különbség valamivel nagyobb a múlt havinál. A Jobbik - kis emelkedéssel - 13 százalékon áll, az Együtt-PM a biztos pártválasztói kör 4, a DK 3, az LMP 2 százalékára számíthat az Ipsos november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származó eredmények alapján.

Az Ipsos megállapítása szerint a pártok népszerűségi listáját vezető Fidesz szempontjából kedvezően alakult az elmúlt egy hónap: táboruk kissé nőtt, a baloldali szövetségkeresésben érdekelt pártok támogatottsága pedig valamelyest csökkent, és - bár alapvetően kritikus maradt -, a korábbiakhoz képest javult a közhangulat és mérsékeltebbé vált a kormányváltás szándéka is.

Egy hónappal ezelőtt az emberek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, most 55 százalékuk. A közállapotokat pozitívan értékelők aránya viszont 30-ról 35 százalékra emelkedett. A kormányváltók aránya októberben 44 százalékos volt, ezúttal 41 százaléknyian szeretnék a hatalmi viszonyok megváltozását. A múltkor 29, ezúttal 34 százaléknak az az álláspontja, hogy a Fidesznek a következő választást követően is kormányon kellene maradnia.

Ezek a véleményváltozások néhány társadalmi, demográfiai csoportban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben megfigyelhetők. Az ötvenes, hatvanas korosztályok aktívan dolgozó tagjainak, az érettségizetteknek és diplomásoknak, valamint a vidéki városok lakosságának az országról való helyzetértékelése határozottan javult az elmúlt hetekben és ezzel együtt kormányváltó szándékuk is visszafogottabbá vált. A diplomások körében olyannyira, hogy ők az egyetlen társadalmi csoport, amelyben nem a kabinet elküldését óhajtók vannak többségben - 46 százalékuk menesztené, ugyanakkora hányaduk marasztalná a Fidesz-kormányt. A hatalomváltó hangulat leginkább a fővárosi és idős (65 év feletti) korosztályban érzékelhető: fele részük azt szeretné, ha a kormány távozna, egynegyede azt, ha a jövő évi választás után is maradna.

Az ellenzéki pártok felzárkózásának reményét leginkább a hatalomváltást kívánó, pártpreferenciával nem rendelkezők, valamint a titkolózó választópolgárok jelentik az Ipsos szerint. Az előbbi csoportba - akárcsak múlt hónapban - most is a választópolgárok 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,4 millió ember. Az utóbbi csoportban viszont a szokásosnál többen, 11 százaléknyian, 900 ezren vannak.

A kormányváltást akaró, pártelkötelezettség híján lévő csoport voksaiért az ellenzéknek nagyon meg kell küzdenie - írta az Ipsos. A cég szerint hiába elégedetlenek a kormány tevékenységével (egy százfokú skálán 17 pontra minősítik), az ország helyzetével (92 százalékuk negatívan értékeli), az ellenzék munkáját sem tartják jónak (24 pontot adnak nekik). Ha ideológiai alapon döntenek a pártok között, akkor a baloldali nézeteket képviselő pártoknak lehet nagyobb esélyük, hiszen 52 százalékuk a bal-jobb tengelyen az előbbi tartományba, 22 százalékuk az utóbbiba helyezi magát. Bár az elmúlt egy hónapban némileg aktivizálódtak, de még így is csak kisebb részük, 39 százalékuk tervei között szerepel, hogy esetleg elmegy szavazni - mérte az Ipsos.

A közvélemény-kutatásokban titkolózóknak azokat nevezik, akik a "nem kívánom elárulni" vagy ehhez hasonló tartalmú fordulattal hárítják el pártpreferenciájuk kinyilvánítást. Az Ipsos friss elemzésében rámutat arra, hogy az ide tartozók nehézséget okoznak az elemzőknek, hiszen szinte bizonyosan meglévő pártszimpátiájukkal befolyásolhatják a politikai erőviszonyokat. Annál is inkább, mert rendkívül aktívak, háromnegyedük nagy valószínűséget ad annak, hogy elmegy szavazni.

A titkolózás az életkor emelkedésével egyre elterjedtebb jelenség, a 30 év alattiak 6 százalékára jellemző, a 60 év felettiek 16 százalékára. Az átlagot meghaladó mértékben rejtik el pártszimpátiájukat a vidéki városokban élők - a megyeszékhelyek, nagyvárosok lakóinak 14, a kisebbekének 16 százaléka.

Az Ipsos közlése szerint az aktuális helyzetről, a jövőről való véleményüket tudakoló kérdésekre többé-kevésbé válaszolnak, és ennek alapján az állapítható meg: inkább az ellenzéki pártok felé orientálódnak, de a kormánynak is vannak meglévő tartalékai a titkolózók körében. Nagyobb részük, 54 százalékuk negatívan értékeli az országban zajló folyamatokat, míg 20 százalékuk pozitív történéseket lát. Kormányváltást 35 százalékuk szeretne, ezzel szemben 12 százalékuk szeretné, ha maradna a mostani kabinet.