Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Semjén: nem lehet kettős mérce a kommunista és a náci diktatúrák rémtetteinek megítélésében

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Semjén Zsolt szerint a kommunista és náci diktatúrák rémtettei egyaránt elfogadhatatlanok, és megítélésükben nincs helye a kettős mércének. Erről a kormányfő kereszténydemokrata helyettese beszélt Gereben Ágnes Megtorlások a Szovjetunióban című könyvének bemutatóján kedden a fővárosban.

Úgy fogalmazott, hogy a bolsevik rendszer logikája ördögi volt, létrehozói és szereplői ördögi módon vettek részt működtetésében, még akkor is, ha a rendszer előbb-utóbb őket is kivégezte.

Ez a kötet is meghatározó szerepet játszik a magyar értelmiség szemének felnyitásában, benne a kettős mérce ízekre szedése történik - mondta, hozzátéve: a könyv világossá teszi, hogy a gulágok egyben megsemmisítőtáborok is voltak.

Gereben Ágnes és Kun Miklós életműve misszió, történelmi, kulturális, erkölcsi, bizonyos tekintetben politikai értelemben is - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: életművük megkerülhetetlen jelentőségű. Olyan speciális történészi tudásuk, helyismeretük, személyes kapcsolatrendszerük van, hogy pontosan tudják, "hová kell nyúlni" a dokumentumok között, illetve milyen élő szereplőket lehet megkérdezni.

Munkásságukkal kinyitják a magyar értelmiség és a társadalom szemét - fogalmazott.

Ma egyfajta kettős mérce érvényesül, bizonyos értelmiségi körök Magyarországon és az unióban nem hajlandók egyformán tekinteni a náci és a bolsevik diktatúra rémtetteire. A nyugati és a magyar értelmiség jelentős része megpróbálja "elszeparálni" egymástól a náci és a kommunista bűnöket, rémtetteket - mutatott rá Semjén Zsolt.

Szerinte a kötet üzenete: ahogy elfogadhatatlan, hogy "félőrültek részéről van egy holokauszt-tagadó, szinte megélhetési iparág", ugyanúgy elfogadhatatlan a "gulag-tagadó iparág" megléte is.

Semjén Zsolt többek között kiemelte a kötetből az egyház sorsát az ateista államban. Megrendítőnek nevezte a gyerekek gulágját, és az orosz katona-hadifoglyok kálváriáját.

Végül felidézte közelmúltbeli moszkvai tárgyalásait, ahol megállapodtak Márk pravoszláv érsekkel: az itthoni szovjet katonasírokban nyugvóknak pravoszláv keresztet állítanak, hogy ne szovjet csillag alatt kelljen nyugodniuk.

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kurátora azt mondta: nagyon fontosnak tartják a két történész által képviselt ügyet.

Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője a megjelentetés időpontját indokolva rámutatott: az a fajta ismeretterjesztés, ami a könyvben megjelenik, több mint aktuális, ahogy a múlttal való szembenézés, a gyökerek kutatása is. Az egykori Szovjetunióban, az utódállamokban és Oroszországban nagyon sok dokumentum kerül elő a tárgyalt időszakról - jelezte.

Gereben Ágnes azt mondta: a magyar olvasóknak szánja a kötetet, elsősorban azoknak, akik magukat baloldaliaknak tartják. Azért szánja nekik, mert hosszú távon káros is lehet, ha úgy tartják magukat baloldalinak, hogy tisztáznák pontosan mit is jelent az. A tisztázandó dolgok sorában pedig ott kell lennie a múlttal való szembenézésnek is - emelte ki.

A rendezvényen részt vett a kormány több tagja, Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye és Kun Miklós történész.