Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Csökkent a rák és a szívbetegségek miatti halálozás az OECD-országokban

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Csökkent a rák és a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások aránya az OECD-országokban 1990 és 2011 között - derült ki a szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott egészségügyi jelentéséből. Magyarországon azonban alig javult a szív- és érrendszeri betegségek miatt elhunytak aránya, a rák miatti halálozás aránya pedig itt a legmagasabb a vizsgált országok közül.

Az OECD 33 országában látványosan, átlag 40 százalékkal csökkent az isémiás szívbetegségek (IHD) miatti halálozási arány, míg az agyi érbetegségek okozta halálok aránya a felére esett vissza 1990 óta.

A rákban meghalt betegek aránya 15 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. A javulás alapvetően annak köszönhető, hogy lényegesen kevesebben veszítik életüket gyomor- és vastagbéldaganat miatt, a nőknél csökkent a méhnyak- és melldaganat, a férfiaknál a prosztata- és tüdőrák okozta halálesetek aránya - emelte ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön ismertetett 2013-as egészségügyi jelentése.

A szív- és érrendszeri betegségek azonban továbbra is az első helyen álltak a halálozási okok között 2011-ben a vizsgált országokban, míg a rák, mely az összes halálozás valamivel több mint egynegyedét idézte elő az adott időszakban, a második helyet foglalta el.

A csökkenés ugyanakkor távolról sem egyforma az összes vizsgált országban. A szív- és érrendszeri betegségek Közép- és Kelet-Európában az átlagosnál gyakrabban vezettek halálhoz, míg Japánban, Dél-Koreában és Franciaországban volt a legkisebb az arányuk.

Az IHD a halálozások 12 százalékát okozta az OECD-országokban. Visszaszorulása leginkább Dániában, Norvégiában és Hollandiában jelentős, ahol kétharmadával csökkent a halálozási arány. A javulás a dohányosok kisebb számával és a betegség kezelésének javulásával magyarázható.

Az agyi érbetegségek, amelyek az OECD-országok összes halálozásának 8 százalékát okozták, szintén nagyon eltérő tendenciát mutatnak az egyes államokban. Spanyolországban, Észtországban, Luxemburgban és Portugáliában kétharmadával csökkentek, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában azonban sokkal szerényebb mértékben. Százezer lakosból Csehországban 106-an, Magyarországon 124-en, Szlovákiában 137-en haltak meg agyi érbetegség következtében 2011-ben, az utóbbi kettő pedig több mint háromszorosa a svájci és francia aránynak (százezer lakosból 41).

Rákban százezer lakosból 211 halt meg 2011-ben a vizsgált országokban átlagosan. A legalacsonyabb az arány Mexikóban, Brazíliában és Finnországban, ahol százezerből kevesebb mint 180 lakos halálát okozta rák, a legmagasabb Dániában és a közép-kelet-európai térségből Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. A jelentés táblázatainak tanúsága szerint bár Magyarországon 12 százalékkal csökkent a rák miatti halálozás aránya a vizsgált időszakban, így is Magyarország vezeti az OECD-országok közül a listát százezer lakosonként mintegy 290 halálozással.
A férfiaknál a tüdőrák volt a vezető halálok, amely az összes rákos halálozás 23 százalékát jelenti, és aránya meghaladta a 30 százalékot Belgiumban és Görögországban.

A jelentés azt is megállapította, hogy a krónikus betegségben szenvedők, köztük a cukorbajosok száma emelkedik, az OECD-országokban 85 millió a számuk, azaz a 20-79 éves lakosok 7 százalékát érinti a kór. Valószínű, hogy számuk növekedni fog a következő években, mivel jelenleg is sok a túlsúlyos a fejlett országokban.

Ugyanakkor az átlagos várható élettartam először haladta meg a 80 évet a vizsgált államokban 2011-ben, ez pedig tíz évnyi emelkedést jelent 1970 óta, és a folyamat nem lassul. Legtovább a Svájcban, Japánban és Olaszországban születő lakosok élnek.

A generikus, vagyis szabadalmi oltalommal nem védett gyógyszerek piaci részesedése jelentősen növekedett sok országban az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére Luxemburg, Olaszország, Írország, Svájc, Japán és Franciaország gyógyszerpiacán csak 25 százalékos, míg Németországban és Nagy-Britanniában 75 százalékos az arányuk.