Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Miért nem értjük az uniós folyamatokat?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A gazdasági válság mindig kibuktat sorsdöntő kérdéseket - jelentette ki a Bruxinfo Európai Elemző Központ vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Fóris György úgy fogalmazott: a mostani helyzetben egy nagyon veszélyes "harapófogóba" kerül az, aki európai uniós politikát akar csinálni.

Az egymást követő döntések ugyanis egyre radikálisabb integrációs elkötelezettséget vetítenek előre. Példaként említette, hogy a nemzeti költségvetések elfogadásban már nagyon meghatározó szava lehet a közösségi intézkedéseknek, befolyásoknak, erre kényszerítenek a piaci körülmények is - tette hozzá.

Ugyanakkor az emberek uniós gondolkodása soha nem volt ennyire tudatos. Sok mindet figyel már a közvélemény és soha nem voltak ennyire kritikusak, ellenségesek az Európai Unióval szemben.

A Bruxinfo Európai Elemző Központ vezetője úgy látja, a politikusoknak a jövőbeli válságok kivédése érdekében olyan újabb közösségi mechanizmusokat kellene bátorítaniuk, amelyek látszólag garantálják ezt a jövőképet. Ugyanakkor egyre gyengül az a társadalmi mandátum, amely alapján ezt megtehetik, mert az emberek gondolkodása látszólag ezzel ellentétes, ami visszalépésre is kényszeríti ugyanazt a politikust.

Fóris György kijelentette: "egy végső választási helyzet felé közelít az európai politika, ahol az igazság órája nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyes részkérdésekben (például, hogy hol legyen a bankfelügyelet) eldöntsék, hogy ez most közösségi vagy még nemzeti megoldásokat igényel, hanem a sok kis helyi megoldás kezd összegződni egy nagyobb képletbe. Azt kell eldönteni, hogy vajon az integráció elment-e már a még önként vállalt szuverenitás-megosztáson alapuló közösségek együttműködésének a határáig vagy mehet még tovább."

Az uniós választók integráció-ellenességét Fóris György azzal magyarázta, hogy a polgároknak nem nagyon vannak valós információik, tájékozottságuk arról, hogy mi mit jelent, merre vezet. Kiemelte: van egy óriási deficit a Közös Piac megalakulása óta abban, hogy mennyire tudják az emberek, hogy mi történik körülöttük. Évtizedek teltek el úgy, hogy a Közös Piac épült, előrelátó államférfiak, politikusok kölcsönös alkui és megegyezései szerint - magyarázta a Bruxinfo Európai Elemző Központ vezetője. Egész addig, amíg a "szekér jól ment", nem is nagyon tűnt fel a közvéleménynek, hogy milyen közegben élnek jól vagy rosszabbul, nem érintette meg őket a Közös Piac és az Európai Unió kezdeti stádiuma.

Fóris György szerint az első figyelmeztető jelzés 1992-ben volt, amikor a maastrichti szerződést népszavazáson utasította el a dánok többsége. Ennek nyomán kezdődött el Európában egy olyan gondolkodás, hogy az embereket valahogy be kellene vonni mindabba, ami történik, de a szakértő úgy látja, ezt mindmáig nem tudták rendesen megoldani.

Általában az ügyek bonyolultságára, unalmasságára hivatkozva maradt meg a tájékozatlanság, ezek a reflexek jelentkeztek a médiában is, és nem megfelelő súllyal számoltak be az uniós történésekről. Fóris György úgy fogalmazott: "megmaradt egy európai uniós kulturálatlanság. Csak politikai szlogenek formájában zajlott a tájékoztatás és ezáltal üresen maradt egy tér."

A szakértő kiemelte: most, amikor az emberek életkörülményei majdnem mindenhol, valamilyen szinten veszélybe kerültek, akkor a demagógia és a populizmus nagyon könnyen, látszólag egyszerű válaszokat tud adni, és ítéleteket mond olyan témákban, amelyekről korábban a hatalom velük nem kommunikált. Fóris György példaként említette, hogy a régi tagországokban nem kérdezték meg az embereket, a bővítésről, és arról is csak Svédországban és Dániában volt népszavazás, hogy bevezessék - e az eurót, de ezekben az államokban el is utasították. Pedig a szakértő szerint ezek az ügyek az emberek életet közvetlenül érintették, ezért sokan úgy érezték, hogy a fejük fölött döntenek a sorsunkról, miközben az információs technológia forradalma egyre inkább behozta a lakásokba azt, ami a világban történik.

Fóris György úgy véli, ennek lett az a következménye, hogy van az emberekben egy közérzet az Európai Unióval szemben, de nincs mögötte tényszerű tájékozottság és ismeretanyag. Következésképpen azt ma nagyon nehéz elvárni, hogy valaki meg tudja ítélni, hogy neki az integráció vagy a "nem integráció" hoz-e többet.

Az integrációs építkezés folyamatáról az uniós szakértő elmondta: "egyrészt vannak bizonyos víziók, meglátások, amik megpróbálják bebizonyítani, hogy jobb lenne egy ilyen úton haladni, de amíg a meglévő, másban gyökerező érdekek másban érdekeltek, addig ezt általában akadályozzák, megpróbálják eltéríteni. A rásegítő mechanizmus vagy a belátás, esetleg valamilyen külső válságkörülmény az, ami viszont "beleveri az emberek orrát abba", hogy itt bizony lépni kell - fogalmazott Fóris György.

Például a bankunió és általában az euró-menedzsment kapcsán kiderült: a piac nem tűri el egy ponton túl azt a helyzetet, hogy 12 éve és lassan 18 ország használ úgy egy közös pénzt, hogy alapvető közös mechanizmusok, közös intézmények, feltételek, alapok nincsenek meg.

Az Aréna teljes műsorát meghallgatjatja, ha ide kattint.