Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nem értik, amit olvasnak - romlott a magyar diákok szövegértési képessége

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja (PISA) nyilvánosságra hozta legfrissebb felmérésének eredményeit. A kutatás szerint romlott a magyar diákok szövegértése, a legfrissebb adatok szerint a vizsgált országok között 8 ponttal az átlag alatt teljesítettek.

Az OECD-tagok és a programhoz csatlakozó partnerországok irányításával háromévente zajló felmérés szerint az országok átlaga 3 ponttal emelkedett (493 helyett most 496) szövegértés tekintetében. Amíg Magyarország 2009-ben egy ponttal az átlag felett teljesített, a 2012-es, friss eredmények alapján 8 ponttal az átlag alatti eredményt értünk el.

A nyelvi kompetenciák beszűkülése az amerikai James Flynn professzor szerint az internetes kor hozadéka is, amelyet ellensúlyozandó a CENTA Közép-Európai Tanárakadémia új programot indít a szókincs és a szövegalkotási képesség fejlesztésére.

A PISA-felmérésben is kimutatott hazai romló tendencián kíván változtatni az "ABIGÉL 2020 Találjunk szavakat!" projekt. (Az "ABIGÉL 2020 Találjunk szavakat!" Szabó Magda regényére utal, amelyben a csodálatos szobor azokon a gyerekeken tud segíteni, akik képesek szavakba önteni kívánságukat.)

A program célja diákok bevonásával olyan általános és középiskolában használt módszerek kialakítása, amelyek segítségével hatékonyan növelhető az internetes generáció szókincse és fejleszthető a szövegalkotási képessége. A hosszú távra, 2020-ig tervezett program részletes segédletekkel is támogatja majd a pedagógusok munkáját.

A projekt három fő iránya: a médiaelemek, főként filmek felhasználása a tanórai viták kialakításához, a tanulók kérdezési kultúrájának fejlesztése, továbbá az idegennyelv-tanítási módszerek felhasználása magyar órákon.

Magyarországon az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet.

A visegrádi országok közül Lengyelország mutatói a legjobbak. Az uniós diákok főként matematikából teljesítenek rosszul.