Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Jogorvoslatok a választási eljárásban

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A választási eljárásban háromféle - egymásra épülő - jogorvoslat van: a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem. Rendkívüli jogorvoslati lehetőségre is van lehetőség: az alaptörvényben foglalt jogok megsértése esetén alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani.

Általában háromnapos határidők vannak a választási eljárásban, de például a szavazólap adattartamának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálat esetében kivételesen egynapos a határidő, vagy ha a választás eredménye elleni fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges, a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat nap.

A határidők számítása a szokásostól eltérő: a döntéshozataltól számítanak és nem a kézhezvételtől, valamint a határidők naptári napokban számítanak, és 16 órakor járnak le (kivéve a választási bizottságok esetében, a testületek döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le). A határidők jogvesztőek, azaz igazolásokat nem vesznek figyelembe.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozva nyújthat be a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz.

A törvény értelmében a kifogást személyesen, levélben, faxon vagy e-mailen lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a bizonyítékokat (vagyis nem elég a puszta gyanú, vádaskodás), a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, postai értesítési címét, ha ez eltér a lakcímétől, illetve a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számot).

A kifogás tartalmazhatja a benyújtó úgynevezett rövid utas elérhetőségét, ami lehet fax vagy e-mail-cím. Ha az első négy feltétel hiányzik, a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kifogást, a rövid utas elérhetőség hiánya azonban nem jár ilyen következménnyel. A beadványozó ennek elmulasztásával azonban "megfosztja" magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani.

A bizottság érdemi vizsgálat nélkül akkor is elutasítja a kifogást, ha azt nem a jogosult nyújtotta be, elkésett vagy annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtották be, a bizottság az ügyet legkésőbb a kifogás beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra illetékes választási bizottsághoz.

A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt: a kifogásnak helyt adhat vagy elutasíthatja.

Ha alapos volt a kifogás, a bizottság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja: megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltilthatja a további jogszabálysértéstől, valamint a választási eljárás vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.

A választási kampány szabályainak megsértése, illetve a jelölt, jelölőszervezet rendelkezésére bocsátott összes ajánlóív visszaadási kötelezettség elmulasztása, valamint a névjegyzékből szolgáltatott adatok megsemmisítési szabályainak megszegése esetén bírságot szabhat ki a bizottság. A bírság kiszabásáról és annak mértékéről a bizottság mérlegelési jogkörében dönthet, figyelembe véve az eset valamennyi körülményét. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a minimálbér havi összegének tizenötszöröse.

A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, illetőleg az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

Kizárt a fellebbezés a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata ellen (utóbbi esetben egyből a bírósághoz lehet fordulni).

Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet benyújtani. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell benyújtani úgy, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy azt, hogy a fellebbező szerint a bizottság rosszul mérlegelte a körülményeket), a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét, postai értesítési címét, ha ez eltér a lakcímétől, személyi azonosítóját (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számot). A fellebbezés tartalmazhatja a választópolgár rövid utas értesítési címét.