Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Trócsányi: megalapozatlan a devizahiteles törvényt támadó alkotmánybírósági indítvány

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Megalapozatlan a Fővárosi Törvényszék egyik perben eljáró bírájának a devizahiteles törvény alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmánybírósági indítványa Trócsányi László igazságügyi miniszter Alkotmánybírósághoz (Ab) intézett és a kormányzati portálon közzétett levele szerint.

Szeptember 5-én az Eger és Környéke Takarékszövetkezet állam ellen indított perében eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve az eljárás alapjául szolgáló nyáron elfogadott törvény alkotmányellenességének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A pénzügyi intézmények ezekben a perekben az egyoldalú szerződésmódosítások - kamat-, díj- és költségemelések - tisztességtelenségének törvényi vélelmét próbálják megdönteni.

Az Igazságügyi Minisztérium - még azon a napon, amikor az egri takarék perét felfüggesztette a bíró az Ab-hez fordulás miatt - közölte, hogy álláspontja szerint a törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, a tárca bírói indítvánnyal kapcsolatos véleményét pedig megküldi az Ab-nek és nyilvánosságra is hozza. A szaktárca akkor azt is közölte: bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.

Az Ab szeptember 8-án, hétfőn közölte, hogy megkapták az indítványt, a testület elnöke a lehető legrövidebb időn belül kijelöli az ügy előadó alkotmánybíráját, az Ab tisztában van a devizahiteles indítvány jelentőségével és ennek megfelelően kezeli azt. Az alaptörvény szerint a bírói kezdeményezéseket soron kívül, de legkésőbb 90 napon belül kell elbírálnia az Ab-nek, a testület ügyrendje szerint pedig lehetőség van gyorsított eljárás lefolytatására is.

Trócsányi László - aki 2007 és 2010 között maga is alkotmánybíró volt - az Ab elnökének és főtitkárának címzett szeptember 10-ei keltezésű, 17 oldalas levelében 11 pontba szedve fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltak, így például a közjogi érvénytelenség, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, a szerződés szabadsága, a szerzett jogok védelme, a bírósághoz fordulás joga, a vállalkozáshoz, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán.

Az Ab ügyrendje lehetőséget ad arra, hogy a vizsgált jogszabály megalkotója, illetve törvény kezdeményezője véleményét megküldhesse a testületnek.

Az igazságügyi miniszter levelének általános észrevételeiben emlékeztet arra, hogy az Ab-n megtámadott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény a Kúria június 16-ai jogegységi döntésén alapul. A Kúria döntése a polgári törvénykönyvben (Ptk.) foglalt tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag a bíróságok számára kötelező, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvény jogszabályi szintre emeli a Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket.

A törvény tehát a miniszter szerint nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozóan, csupán a Kúria jogértelmezését kodifikálja. Nincs szó visszamenőleges hatály alkalmazásáról sem, hiszen a jogegységi határozat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló több mint két évtizeddel ezelőtti európai közösségi irányelvben foglalt értelmezést vette alapul, amely Magyarország 2004. évi uniós csatlakozásával a magyar jog részévé vált, és egyébként is megegyezik polgári törvénykönyv (Ptk.) kapcsán kialakított gyakorlattal.

Az Ab-n megtámadott törvény legfontosabb célja, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, e helyett néhány tucatnyi pénzügyi intézmény által kezdeményezett várhatóan fél éven belül lezáruló eljárásban dőljenek el a vitás kérdések.

A bírói indítvány felveti, hogy az uniós Európai Központi Banknak (EKB) nem volt lehetősége vélemény-nyilvánításra a törvény elfogadása előtt, így "a törvényhozási eljárás olyan formai hibában szenved, mely közjogi érvénytelenséget eredményez". Ezzel kapcsolatban a miniszter - aki korábban egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa-tanulmányok Központjának igazgatója is volt - levelében arra mutat rá, hogy az EKB-nak megküldték a törvény tervezetét, a tagállamok kötelezettsége pedig az, hogy figyelembe vegyék az EKB állásfoglalását, ami azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állásfoglalást mindenben követni kötelesek.

A törvény "elfogadása során a formalizált törvényalkotási eljárás szabályainak megsértésére nem került sor, így annak közjogi érvénytelensége sem merülhet fel" - áll a miniszter levelében.

Az indítvány szerint a törvény sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát és a szerződés szabadság elvét. Ezzel összefüggésben a miniszter megjegyzi, hogy a bírói indítvány "alapvető tévedésen alapul", és utal a Kúria két évvel ezelőtti polgári kollégiumi véleményére, mely szerint nem ütközik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába, ha a bíróság a szerződéskötés időpontjában hatályos Ptk. rendelkezések alapján az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg olyan okból, amelyet utóbb a külön törvény - adott esetben a kialakult joggyakorlat tapasztalatait felhasználva - kötelezően is szabályoz.

A miniszter levele hangsúlyozza, hogy a törvény nem alkotott új anyagi jogszabályt visszamenőleg, hanem az érintett időszakban mindig is hatályban volt anyagi jogszabálynak a bíróságok által kötelezően alkalmazandóvá tett - azaz az anyagi jog értelmezésének pontosításával eleve az anyagi jog részévé vált - értelmezését emeli be a törvénybe. A törvényben foglalt hét feltétel tehát nem új anyagi jogi feltétel, csupán a régi Ptk.-nak, az akkor is meglévő anyagi jognak az adott esetkörre történő alkalmazása.

Az indítvány szerint sérül a pénzintézetek vállalkozáshoz való joga azáltal, hogy a törvény a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi környezet által megengedett joggyakorlást minősíti utólag jogellenesnek. A miniszter szerint azonban "az indítvány kiindulópontja téves; egyben az indítványt benyújtó bíró előtt elbírálásra váró ügy tekintetében prejudikálónak tűnő azáltal, hogy jogkövetőnek minősíti a pénzintézetek szerződéskötési gyakorlatát. Önmagában egyébként az a tény, hogy a pénzintézetek a Törvény által meghatározott időszakban adott esetben nem mentek szembe tételes normatív szabállyal, nem jelenti azt, hogy bizonyítottan tisztességesek is lettek volna szerződéses kikötéseik".

A miniszter levele kiemeli: a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között. Míg a fogyasztó nyilván viseli a saját kockázatait - például betegség, munkahely elvesztése - a pénzügyi intézmények az egyoldalú hiteldíj-módosítást számukra korlátlanul és ellenőrizhetetlenül lehetővé tevő kikötésekkel az ő érdekkörükben jelentkező kockázatokat a fogyasztóra hárították. Mi több, az általános szerződési feltételekben foglalt kikötések még azt sem zárták ki, hogy a pénzügyi intézmények megemelhessék hiteldíjaikat olyan esetben is, ha azt nem is utóbb bekövetkezett negatív hatások, hanem pusztán a megnövekedett tulajdonosi profitelvárás indokolta.

A bírósághoz fordulás jogára, a kellő felkészülési idő hiányára, a bírói függetlenség, a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás sérelmére, a szerzett jogok védelmére, illetve elévülés problémájára történő bírói hivatkozás is megalapozatlan a miniszter levele szerint.

"Nem valós továbbá azon aggály, hogy a perek pusztán formális bírói döntést igényelnek, a bankok pedig +csak vesztesek lehetnek+, hiszen már most vannak részlegesen pernyertes banki felperesek" - áll a miniszter levelében.

Trócsányi László a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatában megfogalmazott elvre is emlékeztet, mely szerint a már folyamatban lévő jogvitákba a visszamenőleges hatályú törvényi beavatkozás akkor lehet elfogadott, ha "rendkívül nagy súlyú közérdek" indokolja.

"Bizonyára mérlegelés kérdése, de elég súlyos közérdeknek tűnik, hogy több százezer háztartás került nehéz anyagi helyzetbe lelkiismeretlenül alkalmazott banki termékek miatt. Ez pedig önmagában igazolja, hogy nem gazdasági érdekek indokolták a visszamenőleges hatályú jogalkotást" - áll a miniszter Ab-hoz intézett levelében.