Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így lehet mandátumhoz jutni a nagyobb településeken

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A 169, tízezernél több lakosú településen, illetve a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) szerezhetnek mandátumot az októberi önkormányzati választáson.

Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig 10 egyéni és 4 kompenzációs, 75 ezer lakosig 12 egyéni és 5 kompenzációs, 100 ezer lakosig 14 egyéni és 6 kompenzációs listás mandátum szerezhető. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

A választópolgárok csak az egyéni választókerületi képviselők közül választhatnak, minden választó csak egy jelöltre szavazhat érvényesen. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A kompenzációs listára azonban nem szavaznak a választópolgárok, azokat a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok arányában osztják ki a jelölőszervezetek között.

Nem kaphat mandátumot annak a jelölőszervezetnek a listája, amelynek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el (két jelölőszervezet közös kompenzációs listája esetében ez a küszöb tíz, három jelölőszervezet esetében tizenöt százalék).

A kompenzációs listás mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt egy számoszlopot kell képezni, a számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma, majd a következő számok a lista töredékszavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelve. (A módszer kidolgozója, André Sainte-Lague francia matematikus ezzel az eljárással a kevés szavazattal rendelkező pártok mandátumszerzési esélyét akarta növelni, ezt a mandátumelosztási módszert tehát a kisebb pártoknak kedvezőbbnek tartja a választási szakirodalom.)

Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában az megtalálható, az a lista kap egy mandátumot, majd meg kell keresni a következő legnagyobb számot, és amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.