Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szerda este beköszönt a zsidó újév

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Szerda este kezdődik a zsidó újév, a rós hasána. A kétnapos ünneppel kezdetét veszi az 5775. zsinagógai esztendő. Az ünnep szokásairól Radnóti Zoltán neológ és Faith Áser lubavicsi ortodox rabbit kérdezte az MTI.

Radnóti Zoltán ismertette: az ünnep az ember teremtésének évfordulója, hiszen a Talmud szerint Isten 5775 évvel ezelőtt ezen a napon teremtette meg az embert, hat nappal a világ teremtése után. Faith Áser a rós hasána kifejezésről elmondta, az szó szerint annyit tesz, az "év feje", és ezen a napon a zsidó emberek számára "sok minden eldől". A rabbi úgy fogalmazott, hogy miként az embert irányítja a feje, ugyanúgy kell meghatároznia a rós hasánának az év többi napját.

Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a rós hasána kifejezés a Tórában nem szerepel, ott a "kürtharsogás napjaként" található ez az ünnep, ugyanis százszor kell megfújni a sófárt, a kosszarvból készített kürtöt. Ebből a zsidó hagyományból ered a szilveszteri trombitálás szokása - tette hozzá. Magyarázatként elmondta, a sófár arra emlékezteti a zsidókat, amikor Isten Ábrahámtól, a zsidók ősatyjától, fiának, Izsáknak a feláldozását kérte. Ábrahám ezt majdnem megtette, de végül csak egy kost kellett levágnia a fia helyett. A sófár, a kos szarva mindannyiunkat arra emlékeztet - fogalmazott Radnóti Zoltán - hogy jámborsággal kell a Isten felé fordulnunk, valamint arra, hogy milyen mulandó az ember.

Faith Áser ehhez hozzátette, hogy a sófár hangja emlékezteti Istent az emberekre; a sófár sírásra emlékeztető hangja olyan mély lelkiállapotot mutat meg, amelyet szavakkal nem lehet kifejezni.

Radnóti Zoltán kitért arra a hagyományra is, amely szerint ezen a napon kinyílik Isten előtt a három könyv, az élet, a halál és a köztesek könyve, és valamelyikbe "be vagyunk írva". A zsidó embernek pedig tíz napja van, hogy "átimádkozza" magát az élet könyvébe, ha nem oda lett beírva. Az ünnep színe a fehér, a lelki tisztaság színe. A zsidó férfiak ilyenkor egy speciális fehér halotti ruhát, kitlit viselnek, amely abban különbözik a hétköznapi öltözettől, hogy nincs zsebe. Ez utal arra, hogy az ember ezeken a napokon tetteivel és szavaival, nem pedig vagyonával tudja magát "beírni az életbe".

Faith Áser a kitlivel kapcsolatban azt az értelmezést emelte ki, amely szerint a zseb hiánya arra utal, hogy üres zsebbel, vagyis tiszta lappal kell indulnia az embernek a következő évben. Hozzátette, hogy a kitlit nem minden ortodox közösségben viselik.

Az ünnepen fogyasztható ételekről Radnóti Zoltán elmondta, hogy a zsidó hagyomány szerint minden olyan étel, amelynek van szimbolikus jelentése, fogyasztható. "Viccesen azt szoktam mondani, aki csúnyának tartja magát, egyen százszorszépet" - jegyezte meg. Vannak természetesen klasszikus ételek - tette hozzá -, mint az édes életet jelképező méz vagy a gránátalma, amelynek sok magja a következő év érdemeit, jó cselekedeteit szimbolizálja.

Tipikus étel a bárhesz, ami általában sós és hosszúkás kalács, újévkor azonban édes és kerek, utalva az élet körforgására. Fontos a zsíros ételek fogyasztása, hogy bőséges év legyen. Hangsúlyozta, az állatoknak a fejét és nem a farkát kell fogyasztani, hogy ők irányítsanak, ne őket irányítsák.

Faith Áser az érdekes szokások között említette az alma mézbe mártását. A zsidó misztika tanítása szerint az életben minden dolog vagy édes, vagy keserű - ismertette. A mézet viszont a "szúrós" méhek készítik. Ez a folyamat a szúrós méhtől az édes mézig szimbolizálja, hogy a keserűbb napok után édesek jönnek. Az Isten arra tanít - emelte ki -, hogy a nehézségek próbatételek, és "végül minden édes lesz". Még a "szúrós napokon" is tudni kell, hogy Isten soha nem akar rosszat az emberiségnek - hangsúlyozta.

Radnóti Zoltán ismertette, hogy az újév igazából tíz napig tart. A tízedik nap a jóm kipúr, az engesztelés napja, amikor a könyvekbe az emberek nemcsak "beírattatnak", hanem le is "pecsételtetnek". Ilyenkor 25 órás szigorú böjtöt tartanak. Faith Áser elmondta, hogy van olyan értelmezés, amely szerint még a jóm kipúrt követő sátoros ünnepig "át tudja magát íratni" az ember az élet könyvébe, sőt van, aki szerint a három hónappal később kezdődő hanukáig is "lehet javítani". Ennél "türelmesebb véleményt" nem ismer - mondta. Hozzátette, a bölcseik ezzel is arra akartak tanítani, hogy az embernek mindig tennie kell a jóért.

Radnóti Zoltán szólt arról, hogy a zsidó ünnepek mozgó ünnepek, hiszen a zsidó évben holdhónapok vannak, ünnepeiket teliholdkor tartják, kivéve a rós hasánát, amelyet mindig "holdújuláskor".

Faith Áser kitért arra is, hogy négy zsidó újév van: a terméseké, az állatoké, a királyoké és az embereké, de az embereké a legfontosabb. Ezen a napon isten az állatok és az élettelen dolgok felett is dönt, és ezzel megmutatja, hogy bár mindennek megvan a saját újéve, az ember teremtésének napja mindent magába foglal, hiszen ő teremtés koronája. Azért csak a hatodik napon teremtette meg isten az embert - mutatott rá -, hogy már egy kész világot adjon neki. Ugyanakkor az ember feladata összekötni a teremtett világot az "isteni akarattal". Magyarázatként hozzátette: a zsidó hagyományok szerint amikor az ember áldást mond egy pohár vízre, mielőtt megissza, összekapcsolja a vizet az isteni akarattal, ha pedig a pohár vízből nyert energiával Istent szolgálja, akkor egy magasabb szinten is összeköti a profánt a szenttel.