Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szervezeti változások a Fővárosi Főügyészségen a hatékonyabb bűnüldözés érdekében

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Új szervezeti megoldásokat léptettek életbe a Fővárosi Főügyészségen szeptemberben a zseblopások és a számítógépes bűnözés terjedése miatt - mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész az MTI-nek.

A főügyészség igyekszik reagálni az élet változásaira, ennek jegyében hoztak létre egy önálló csoportot az újra elszaporodott zseblopási ügyek nyomozásának felügyelete és az elkövetők gyors bíróság elé állítása érdekében - mondta Ibolya Tibor.

Egy világvárost valószínűleg soha nem lehet teljesen megtisztítani az ilyen jellegű cselekményektől, de az utóbbi évek bűnözési tendenciái egyértelműen azt jelezték, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség: megint sok a zsebes, és fejlődnek az elkövetési módszereik is - mondta.

A főügyész kifejtette: a zsebesek kasztja nagy múltú bűnözői csoport, a városi legendák szerint a 20. század első felében szabályos alvilági egyetem működött a fővárosban, ahol a nebulók próbababán tanulták a nagy öregektől a "szakma" fortélyait. Állítólag az egyik szomszédos országban, ahonnan ma is sok zsebes érkezik Budapestre, még működik ilyen műintézmény - jegyezte meg.

A zsebesek - folytatta Ibolya Tibor - mindig is az alvilág specialistái voltak, mert jó pszichológiai érzékre és kiemelkedő kézügyességre van szükségük. Kevésbé romantikus ugyanakkor, hogy a zsebtolvaj az egyik tipikus figurája a parazita bűnözőnek, aki életvitelszerűen mások figyelmetlenségét, elesettségét kihasználva próbál boldogulni. Így, bár a zseblopások többnyire nem túl jelentős kárértékűek, mégis nagy a társadalmi veszélyességük. Ennek oka, hogy egyrészt az elkövetők kifejezetten vadásznak a kiszolgáltatott, könnyen áldozattá váló emberekre, például idősekre, akiknek az életét már néhány ezer forint eltulajdonítása is megkeserítheti, másrészt, mert e bűncselekménytípusnál különösen magas a látencia, becslések szerint körülbelül a zseblopások 10 százalékának az elkövetője válik ismertté - mondta a fővárosi főügyész.

Ráadásul eredményes nyomozásra szinte semmi esély, ha utólag, a sértett feljelentésére indul az eljárás, leszámítva azt az esetet, ha térfigyelő kamera működött a helyszínen. A zsebesek ellen a leghatékonyabb fegyver a tettenérés, amit viszont a civil ruhás állomány munkaigényes felderítő munkájának kell megelőznie - tette hozzá.

A fővárosban tavaly már több mint hétezerre emelkedett az ismertté vált zseblopások száma, de csak a töredékében sikerült az elkövetőket felelősségre vonni. Becslések szerint több tucat erre specializálódott rendszeres elkövető lehet a fővárosban, köztük kiterjedt családi, rokonsági kapcsolatokon alapuló bűnözői csoportok.

Kedvezőtlen változás az is, hogy míg 10-15 éve javarészt külföldiek, többnyire román állampolgárok voltak az elkövetők, ma már felerészben magyarok. A cselekmények nem kis részét külföldiek, zömmel turisták sérelmére követik el, tavaly több mint ezer ilyen bűncselekmény vált ismertté, ami nyilvánvalóan rontja Budapest és az ország presztízsét - jegyezte meg a főügyész.

Az elkövetői szokásokra jellemző, hogy a turisták figyelmét nemegyszer rendőri intézkedést színlelve terelik el a zsebesek, akik egyre többször dolgoznak csoportosan: az egyik "nyúl", a másik "takar", a harmadik "hesszel", azaz figyel. Az is előfordul, hogy balhét, verekedést provokálnak a sikeres zsebelés érdekében, tehát másik bűncselekményt is megvalósítanak. Újra megjelentek a klasszikus a zsebmetszők is, akik pengével vágják fel a sértettek ruházatát, táskáját, hogy elemeljék értékeiket.

Az elkövetések helyszínére jellemző, hogy már nemcsak a belvárosban, a 4-6-os villamoson vagy a 7-es buszon, hanem a külterületeken, például nagy bevásárlóközpontokban is megjelentek a zsebesek.

A cselekmény társadalmi veszélyességének és az utóbbi évek bűnözési tendenciáinak megfelelően az ügyészség szigorúan lép fel a zsebesekkel szemben, a bűnismétlés veszélye miatt előzetes letartóztatást kezdeményez, végindítványként pedig az első ízben megbukott felnőtt korú zsebeseknél is végrehajtandó szabadságvesztést javasolnak, amit a bíróságok többnyire akceptálnak - mondta el Ibolya Tibor.

Míg a zsebesek felbukkanása arra példa, hogy egyes bűnözői csoportok a régi idők alvilági módszereit próbálják újraéleszteni, addig a számítógépes bűnözés terjedése arra figyelmeztet, hogy bizonyos a bűnözők kifejezetten érzékenyek a technika és gazdaság újdonságaira, és minimális ráfordítással, kockázattal, maximális hasznot próbálnak realizálni. A bűnüldöző hatóságoknak ezzel is folyamatosan lépést kell tartaniuk - mondta a főügyész.

Ezen a téren évekkel ezelőtt megkezdődött egy nagyfokú specializáció: a kiemelt, jelentős tárgyi súlyú, szervezetten megvalósított kiberbűncselekmények nyomozására a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodán belül, illetve fővárosi szinten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon is önálló szervezeti egységek jöttek létre. Ma már azonban szinte bármelyik bűncselekményt el lehet követni számítógéppel, így az ügyek jelentős részében - a gazdasági bűncselekményeken túl például az adatbázisok feltörése és személyes adatokkal való visszaélés vagy pénzintézetek biztonsági rendszereibe való behatolás, egy-egy zsarolási ügy, csalás, zaklatás vagy egy pedofil cselekmény nyomozása során is - szükségesek a magas szintű informatikai ismeretek. Ezekben az ügyekben a digitális bizonyítékok megszerzésének egyre nagyobb a jelentősége, és ebből a szempontból már az sem mindegy, miként kapcsolnak ki egy lefoglalt számítógépet - jegyezte meg a főügyész.

Az eredményes fellépés érdekében a főügyészségen konktaktpontok hálózata jött létre szeptemberben, ennek célja, hogy mindenütt rendelkezésre álljanak az eredményes büntetőeljáráshoz szükséges informatikai ismeretek - mondta Ibolya Tibor.