Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nagyobb kontroll a közigazgatás felett

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A kormány a közigazgatási bíráskodás fejlesztését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy erősíteni akarja a bíróságok szerepét a közigazgatás kontrolljánál. Trócsányi László igazságügy-miniszter az InfoRádiónak azt mondta: jövőre léphet hatályba az új közigazgatási perjog.

1949-ben megszűnt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, 1957-től kialakultak bizonyos szabályok, bekerült a polgári perrendbe a híres 20. fejezet. A rendszerváltozásnál mindenki az Alkotmánybíróság létrejöttére koncentrált, és azt gondolta, a jogállamiság szempontjából a legfontosabb, hogy legyen Alkotmánybíróság, legyen Állami Számvevőszék, legyen ombudsman, tehát új jogintézmények létrehozását tartotta a legfontosabbnak. Ezek mellett a közigazgatási bíráskodás témaköre valahol háttérbe szorult. Hogy ennek mi az oka, ezt lehetne természetesen elemezni, de ezen már túl vagyunk.

Mi a különbség a polgári bíráskodás és a közigazgatási bíráskodás között?

Óriási differencia van. A polgári bíráskodás magánjogi viszony. Tehát az, hogy valakitől kölcsön kérek pénzt, nem adom vissza, vagy van egy vitám egy vállalkozóval, hogy építse meg a házat, de nem jól építi meg, ezek mind magánjogi viszonyok, ahol a felek egyenjogúak a bíróság előtt. Õk meg is szüntethetik a keresetet, meg is egyezhetnek. A bíró szerepvállalása a magánjogi jogviszonyban más, mint a közigazgatási, közjogi jellegű jogviszonynál. A közigazgatási bíráskodásnál az egyik oldalon mindig a közhatalom szerepel, és ezzel szemben van valaki, egy magánszemély, vagy egy jogi személy, egy egyesület, amelyik akarva akaratlanul kapcsolatba került az állammal. Vagy úgy, hogy ő maga kérelmező, vagy kapott például egy bírságot. Ez egészen más, itt nincs fegyveregyenlőség, és a bírónak is a szerepe más, mert itt van egy fontos szempont, ami nincs meg a magánjogi viszonyban, mégpedig az, hogy itt a közérdeket is figyelembe kell venni. Azt, hogy a közigazgatás törvényesen működjön.

Mi a jelentősége annak, hogy ha nem a polgári perrendtartási törvényben szabályozzák a közigazgatási jogot?

Sajátos eljárási szabályok kellenek. Itt meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szélesebb körben induljanak keresetek. Van egy objektív jogvédelem is. Az, hogy a közigazgatás törvényesen működjön, míg a magánjogi jogviszonyban mondjuk egy vállalkozási szerződésnél két fél között van csak jogvita. Az például, hogy egy településszerkezeti terv jól van-e elkészítve, ami tételezzük fel, egy önkormányzati határozatban van elfogadva, ott előfordulhat az, hogy az ott élők is azt mondhatják, hogy ez törvénybe ütközik vagy nem megfelelő ez a szabály és vitassák ennek a jogszerűségét. Tehát más a vita tárgya és ennek megfelelően mások az eljárási szabályok. Sokszor a bírók, akik a közigazgatási pert végzik, nem is tudják értelmezni a polgári perrend szabályait.

Február 3-án megalakult a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottság, amelyet Patyi András vezet. Határidőket kapott-e?

A kormány úgy döntött, hogy létrehozza a közigazgatási perjogi kodifikációs bizottságot. Március végéig a koncepciót kell elkészíteni és a kormány elé kell vinni. A kormány döntését követően fog megindulni a kodifikáció és abban bízom, hogy év végéig elfogadásra kerül a közigazgatási perjog, ami egy jelentős változás lesz. Sokkal jobban oda kell figyelni arra, hogy az emberek értsék meg az ítéletet. Legyen az ítélet nyelvezete könnyebb. Felmerül az, hogy a bíróság meg tudja változtatni a közigazgatási határozatot vagy nem tudja. Számos kérdés, ami azt gondolom, kihatással van közvetlenül az állampolgárra, és az államba vetett bizalom is megjelenik, amikor közigazgatási bíráskodásról beszélünk. Tehát ennek van egy politikai jelentősége. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom az egyik oldala, a másik pedig az államba vetett bizalom. És a közigazgatási bíráskodás jól fel van építve, és az állampolgár úgy érzi, hogy ez egy jól működő dolog, akkor azt gonolom, ennek pozitív hatása van.

Hány közigazgatási per van évente?

Nagyjából 20 millió közigazgatási ügy van Magyarországon, ami közigazgatási határozat. Ennek azonban töredéke kerül a bíróság elé. Körülbelül 20 ezer közigazgatási ügy van ma a bíróságok előtt. Hozzá kell tenni, hogy itt nagyon sok adóhatározat van.

Megvan a megfelelő személyi háttér, tehát van elegendő közigazgatási bíró?

Nem. Úgy gondolom, ha év végével elfogadjuk a normaszöveget és a kormány márciusban úgy dönt, hogy ez a koncepció megy, akkor ennek részét képezi az az intézkedési csomagterv, ami a kérdésben megfogalmazott helyzetet is felveti. Nevezetesen, hogy kik a bírák, milyen képzetséggel rendelkeznek. Nekik többet kell tudniuk, mint a közigazgatási tisztviselőnek.

Mikortól lehet hatályos az új közigazgatási törvény, illetve perrendtartásról szóló törvény?

Először is társadalmi vitára van szükség. Meg kell hallgatni a jogász szakmának és a közigazgatásnak is a véleményét ebben. Csak akkor tudunk előrelépni, ha ebben van egy szakmai és társadalmi konszenzus. Ha az év végével a parlament el tudná fogadni ezt a jogszabályt, úgy gondolom, 2016 második felétől hatályba is tudna lépni.

Hanganyag: Németh Zoltán