Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Emberi maradványok is előkerülhetnek a Széll Kálmán téren

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Hetven évvel Budapest ostroma után is kerülhetnek még elő robbanótestek, lőszerek, és további emberi maradványok is a Széll Kálmán tér átépítése során - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály osztályvezetője az MTI-nek adott interjújában.

Maruzs Roland közölte: megdöbbentek azon, hogy egy cikkből értesültek arról, emberi csontokat találtak a Szilágyi Erzsébet fasorban, ahol a Fővárosi Csatornázási Művek alvállalkozója dolgozott.

Február 6-án az Index tett közzé több fotót, amelyet egy olvasójuk készített a Széll Kálmán téri munkálatok helyszínén. A cikk szerint az egyik munkás a csontokról azt mondta: "van itt ám belőle rengeteg, még a háborúból. A kabátgombokat összeszedik, de a csontok senkinek sem kellenek. Elviheti!". A HM akkori közleményében azt írta: amint háborús kegyeleti főosztályuk tudomására jutott az eset, azonnal megkeresték a Budapesti Rendőr-főkapitányság főügyeletét és a kivitelezőt. Kiemelték: az ilyenkor kötelező eljárás szerint a munkálatokat azonnal meg kell állítani és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. "Sajnálatos módon a kivitelező vállalkozó ezeket a lépéseket elmulasztotta, ami kegyeletsértő helyzetet eredményezett" - írták.

Maruzs Roland az MTI-nek most úgy fogalmazott: az ilyen fotók közzététele etikai kérdéseket is felvet, illene azokra gondolni, akiknek hozzátartozója tűnt el Budapest ostromakor. A vizsgálatok még tartanak, a rendőrség eljárást indított az ügyben. Munkatársaik szúrópróbaszerűen is többször kimennek a helyszínre mindaddig, amíg be nem fejeződik a tér átépítése - tette hozzá. A Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) is egyeztettek, és a BKK ígérete szerint ha emberi maradványok kerülnek elő, leállítják a munkát és értesítik a rendőrséget, valamint a hadisírgondozókat.

Az alezredes elmondta, hogy a téren eddig három helyszínen kerültek elő - több emberhez tartozó - csontok. Magyarázata szerint az ostrom idején sok esetben bombatölcsérbe, több testet egymásra fektetve temették el a halottakat. Az áldozatok csontjai ekkor is összekeveredhettek, de a téren zajló korábbi építkezések idején is. Ugyanakkor furcsa, hogy a csontokon kívül semmi nem került elő, például katonai azonosító cédula, ruhafoszlány, de még egy öv, kabátgomb vagy bakancsmaradvány sem - jegyezte meg. Ezek hiányában azt sem lehet megmondani, hogy magyar vagy német katona maradványai kerültek elő, így a vizsgálatok lezárulta után vélhetően ismeretlenként lesznek eltemetve a budaörsi német-magyar katonai temetőben - mondta az alezredes.

Maruzs Roland kitért arra is, hogy második világháborús fegyverek, robbanótestek, lőszermaradványok is előkerülhetnek a Széll Kálmán téren. Ezért is kiemelten fontos, hogy ha valaki talál valamit, azonnal értesítse a rendőrséget.

Budapest ostroma a második világháború egyik leghosszabb, 102 napig tartó ostroma volt, amelyből a védők 52 napot teljes bekerítésben harcoltak végig.

A szovjet csapatok 1945. február 13-án foglalták el teljes egészében a magyar fővárost - mondta Maruzs Roland, kifejtve: az ostrom során a magyar és német katonák a Budai Várból több irányba - köztük a mai Széll Kálmán tér felé - próbáltak kitörni a szovjet gyűrűből. A folyamatos golyózáporban tömegével estek el az emberek, a korabeli feljegyzések "hullahegyekről" számoltak be - fűzte hozzá. Nem volt más lehetőség, általában civilekkel temettették el az áldozatokat, és abban a helyzetben nem nagyon nézték azt sem, ki az elhunyt.

A kitörés során elesett német és magyar katonák száma több tízezer, többségük ott lett eltemetve, ahol hősi halált halt - tette hozzá Maruzs Roland, példaként említve, hogy számos katonai sír van a budai hegyekben. Ezeket az erdészek és a turisták jól ismerik. Az ott nyugvó áldozatok maradványait szeretnék egy központi katonai parcellában méltóképpen újratemetni.

A világháborúban elesett katonák földi maradványai még sok helyen előkerülhetnek, miután gyakorlatilag az egész ország hadszíntér volt. Különösen a nagyobb ütközetek helyszínén, ahol huzamosabb ideig állt a front - így Budapest környékén vagy például Székesfehérvár térségében. A második világháború alatt 140-150 ezer szovjet, 50-60 ezer német és 40-50 ezer magyar katona eshetett el Magyarország területén - mondta Maruzs Roland.

A háborús kegyeleti osztály célja, hogy teljes körűen feltérképezze a temetőkön kívüli magyar katonai sírokat. Hosszabb távon azt tervezik, hogy valamennyi fellelt áldozatnak megadják a végtisztességet, és maradványaik közös helyen nyugodjanak - ismertette.

A háborús kegyeleti osztály vezetője elmondta, hogy a központi katonai parcellát az egyik budapesti temetőben szeretnék kialakítani.