Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kormány: Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, ebben a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az Országgyűlésben.

Kontrát Károly a kormánypártok által kezdeményezett, a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitában azt mondta, az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az érkezők jelentős része nem valódi menekült, mert nincs háború hazájukban, nem üldözik őket.

Hozzátette: ezek az emberek nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy a politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek, és gazdasági okból indulnak el hazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel - fogalmazott.

Azt mondta, Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan Magyarország is célországgá válhat. Az államtitkár szerint a bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig maradnak Magyarországon, "kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket".

Kontrát Károly ismertette: idén 30 436 embert fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 25 468 volt koszovói. A határsértők többsége azonnal kérte menekültként történő elismerését.

Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal nőtt, Magyarországon a növekedés mértéke 800 százalékos volt - mutatott rá. Hozzátette: 2014-ben a menedékkérők fele koszovói volt (több mint 21 000 ember), 20 százaléka (több mint 8700 ember) afgán.

Kiemelte, hogy az olyan válsággócokból érkezőket, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, megilleti a védelem. Szíria kapcsán megjegyezte: "ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek".

Kontrát Károly szerint a menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosságszámához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzi Németországot, vagy Franciaországot.

Az államtitkár azt mondta, a menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országot, további 30-40 százaléka pedig 3-10 napon belül távozik. Hangsúlyozta, nem tudják fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárások idejére, a menekültügyi őrizetet pedig csak végső lehetőségként lehet alkalmazni. Megjegyezte, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás is folytat az EU, mert nem csak végső eszközként alkalmazza a menekültügyi őrizetet.

Célként jelölte meg, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Kontrát Károly szerint a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az unióban is.

Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon - jegyezte meg.

Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartania Magyarországnak.

Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik - hangoztatta.

A politikus elmondta, míg 2012-ben 1,1 milliárd forintot fordítottak a menekültek ellátására, 2014-ben már 2,6 milliárd forintot; az illegális határátlépők a rendőrség számára csak idén januárban 120 millió forint többletkiadást jelentettek.

Mint mondta, szükség van a magyar közvélemény egységes fellépésére, ezért kezdeményezett a Fidesz-KDNP nemzeti konzultációt, amelynek előkészületei már megkezdődtek.

Értékelése szerint 2015 elejére Magyarország déli, a magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Kontrát Károly azt mondta, a menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza: elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki és afganisztáni biztonsági helyzet további romlása.

A Demokratikus Koalíció független parlamenti képviselői nem vesznek részt a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló pénteki vitanapon, mert nem kívánnak asszisztálni a menekültügy körül kialakult "szégyenletes és gyalázatos színjátékhoz" - közölte budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Niedermüller Péter azt mondta, a vitanap csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a kormányközeli vállalkozók és a kormánytagok "korrupciós ügyeiről", illetve arról, hogy a magyar miniszterelnök elszigetelődött az EU-n belül. Hozzátette, utóbbi legszomorúbb és legújabb példája az, ami Varsóban történt, ahol "az Orbán Viktorral és a Fidesszel közeli kapcsolatot ápoló Jog és Igazságosság párt (PiS) már nem is hajlandó fogadni" a kormányfőt.

Az EP-képviselő azt is hangsúlyozta, hogy az európai közösségen belül Magyarország fogadta el a legkevesebb menekültkérelmet.

2013-ban 240 ember, a kérelmezők körülbelül két százaléka kapta meg a menekültstátuszt, miközben az EU-s átlag 26 százalék - mondta.

A DK szerint fel kell lépni az embercsempészek ellen, a kormánynak pedig kötelessége, hogy az európai jogokhoz és elvárásokhoz illessze a menekültügyi eljárásokat.

A bürokratikus eljárásokat le kell egyszerűsíteni, hogy gyorsak, hatékonyak és humánusak legyenek, illetve követni kell azoknak az országoknak a példáját, amelyek integrációs kurzusokat szerveznek a letelepedőknek - mondta Niedermüller Péter.

Az Együtt képviselői nem szólalnak fel a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló vitanapon, mert nem asszisztálnak a kormány "színjátékához" - mondta Szabó Szabolcs független képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Együtt szerint a bevándorlással foglalkozni kell, mert jelenleg ez Európa egyik legfontosabb problémája. Az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak egy konszenzusos, új politikát kell kidolgozniuk, mert az EU déli határait gyakorlatilag ostromolják a menekültek és a bevándorlók - közölte a politikus.

Kiemelte, hogy a bevándorló és a menekült külön fogalom, amelyeket a kormányzati kommunikáció "tudatosan összekever".

Úgy állítják be "ezeket a szerencsétlen embereket", mintha kihasználnák Magyarországot és a magyar adófizetőkön élősködnének - jelentette ki Szabó Szabolcs.

Az Együtt azt kéri, hogy a kormány fejezze be "ezt az aljas kommunikációs kampányt", és az európai normáknak megfelelően kezelje a problémát - közölte.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai konszenzust rúgja fel, amikor megengedte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy "betegye a lábát az Európai Unióba".

Ezért nem volt meglepő, hogy a kormányfőt csütörtökön "meglehetősen hidegen" fogadták Lengyelországban. Egyértelmű jelzés Orbán Viktornak, hogy a vele korábban nagyon jó viszonyt ápoló Jog és Igazságosság párt is "rácsapta az ajtót, és (...) nem volt vele hajlandó szóba állni" - mondta Szabó Szabolcs, aki szerint egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor teljes mértékben elszigetelődött Európában.