Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Vita a bevándorlásról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra - mondták a kabinet és a kormánypártok képviselői, míg az ellenzéket megosztotta a kérdés. Az Országgyűlés a bevándorlásról tartott vitanapot pénteken. Új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon és lerövidítik a Magyarországra érkező bevándorlókat és menekülteket érintő ügymenetet - mondta Kontrát Károly, a belügyminisztérium államtitkára a parlamenti vita során.
Fidesz: kötelesség ezzel a kérdéssel foglalkozni

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: sikeres, integrációs modellt felmutatni tudó uniós tagállam nincs, nem tudnak példát mutatni. Magyarország sokáig úgy szemlélte a helyzetet, hogy nem volt érintett, a menekültek száma elhanyagolható mértékű volt - tette hozzá. A kormánypárti politikus felidézte, hogy az unió kifogásai miatt 2012 első harmadában el kellett törölni az idegenrendészeti őrizetbe vétel intézményét, és azóta rohamosan nő a menekültek száma.

Ezeknek az embereknek a kérelme döntő többségében nem jogos - jegyezte meg, hozzátéve: az idén érkezett több mint 26 ezer menedéket kérőből több mint 22 ezer Albániából jött.

A probléma Magyarországot terheli, az eljárást itt kell lefolytatni a szabályok szerint, és már több mint 100 ezer ember van, akit előbb-utóbb ide fognak visszaküldeni. Magyarország ma a második tranzitország Európában az olaszok után a menekültek számát tekintve. Ha valaki erre azt mondja, ezzel nem kell foglalkozni, súlyosan téved, és homokba dugja a fejét - jelentette ki Kósa Lajos, utalva arra, hogy Magyarország napi 4600 forintot fordít egy menekültre.

Kijelentette: kezdeményezni kell az unió politikájának megváltoztatását. Azt kérte, a képviselők segítsenek a közös megoldás megtalálásában, mert nemzeti álláspontot kell kialakítani, és azt kell képviselni az unió különböző fórumain.

Rogán Antal, a kormánypárt másik vezérszónoka kiemelte: ha visszatérnek a 2012 előtti szabályokhoz, és az illegális bevándorlókat őrizetbe veszik, kötelezettségszegési eljárással kell szembenézni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel tisztában vannak, de nincs idő megvárni, amíg az unió a vonatkozó joganyagot átalakítja.

Amire ez megváltozna, Magyarország lehetetlen helyzetbe kerülne - tette hozzá.

Szükség van a parlament és a magyar választók minél szélesebb felhatalmazására, ezért indították el a nemzeti konzultációt - jelezte Rogán Antal.

Szerinte a korábbi rendszer hatékony, sikeres volt, távol tartotta a bevándorlókat, és nem került sokba az országnak. A vitanap céljaként jelölte meg, hogy minden frakció tegye nyilvánossá, támogatja-e a megélhetési bevándorlást, vagy ellenzi, illetve azt, hogy kormány szigorító intézkedéseket hozzon, és ismét bevezesse az idegenrendészeti őrizetbe vételt.

MSZP: új ellenségkép kialakítása a cél

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka kiemelte: minden ésszerű szakmai javaslatról készek tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti, és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, humánus és tisztességes elbánást biztosít. Közölte: ha valóban szükséges a vonatkozó törvények módosítása, akkor konstruktív partnerek lesznek, de a leghatározottabban fellépnek, ha a most tapasztalt menekülthullámot a Fidesz hisztériakeltésre, az idegengyűlölet szítására kívánja felhasználni. A politikus hozzátette: szerinte utóbbinak lehetnek tanúi.

A cél egy új ellenségkép kialakítása, amellyel ismét gyanakvást és félelmet lehet kelteni - hangoztatta Harangozó Tamás.

Úgy fogalmazott: "amit a Fidesz előad, az a legsötétebb, legaljasabb politikai propaganda, gátlástalan manipuláció, amelynek során a valós adatokat, féligazságokon alapuló közhiedelmekkel és nyilvánvaló otromba hazugságokkal mossák össze".

A kormányfő az emberek legösztönösebb félelmeinek felerősítéséből kíván politikai tőkét kovácsolni, miközben közel félmillióan hagyták el az országot megélhetési okokból - jelentette ki.

Hozzátette: tény, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt a menekültek száma, és a kérelmezők elenyésző hányada kap menekültstátuszt, és jelentős részük még az eljárás vége előtt eltűnik a hatóságok elől.

Elengedhetetlen a menekültügyi eljárások menetének és a közreműködő szervezetek felülvizsgálata, és át kell gondolni az unió tagállamai közötti tehermegosztást, de hazug manipuláció a menekültek ügyét összekeverni a gazdasági bevándorlással - mondta Harangozó Tamás.

Megjegyezte: annak, aki azért hagyja el otthonát, hogy az unióban vállaljon munkát, esze ágában sincs Magyarországra jönni.

A szocialista politikus arra is kíváncsi volt: hogyan tűnhet el az eljárás során a kérelmezők többsége, amikor engedély nélkül a befogadó állomást sem hagyhatnák el, miért nem képesek a határon elfogni az illegális határátlépőket és azok hogyan jutnak át tömegével a határon.

A kormány nem képes kezelni a menekülthullámot, vagy nem is akarja - mondta Harangozó Tamás, megjegyezve: a hatályos eljárás szerint is őrizetbe lehet venni a menedékkérőt, ha az eljárást akadályozza, vagy alapos okkal tartani kell a szökéstől.

Az automatikus őrizetbe vétel nemcsak embertelen, de rendkívül drága, haszontalan és hosszú távon az emberek biztonságát is aláássa. A nemzeti konzultációkra fordítandó százmilliókat a helyzet kezelésére kellene fordítani - jelentette ki. A szigorú szabályozás mellett állt ki a KDNP

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka idézte II. János Pál pápa 2001-ben elmondott szavait, amelyek szerint az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja hazáját, az egyes államoknak azonban joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, és hogy védjék saját határaikat.

A képviselő elsorolta, hogy 2012-ben 2150-an, 2013-ban 18 900-an, 2014-ben 42 700-an próbáltak illegálisan bejutni Magyarországra és ez a szám idén már meghaladja a 26 ezret.

A menekültáradat az 1990-es években, a balkáni háború idején kezdődött és azt a problémát Magyarország tisztességgel kezelte - utalt vissza. Jelenleg Magyarországra sokaknak csak tranzitország, mert az érkezők többsége nyugatabbra akar eljutni - folytatta. Miután viszont Nyugaton nem kapnak menekültstátuszt, ezért visszakerülnek Magyarországra, így itt kell lefolytatni az eljárásokat, amelyek végén ki lehet őket toloncolni - közölte.

A kereszténydemokrata politikus kijelentette, hogy Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, elsiklik a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett, a szabályozás fellazításával viszont olyan migrációs nyomást szabadít magára, amit elsősorban Magyarország szenved el - fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta, hogy a felpuhított rendszeren mindenképpen szigorítani kell, ezért olyan törvényt kell hozni, amelynek alapján a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhatják az érkezőket, annak érdekében, hogy az ország ne váljon menekülttáborrá. A nagyfokú migráció biztonsági és egészségügyi kockázatokat is magában hordoz - tette hozzá.

Jobbik: bűnözők is bejutnak az országba

Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy az "úgynevezett menekültek" között számtalan bűnöző lép be az országba, a menekültszállók azonosíthatatlan elemekkel vannak tele. A politikus közölte: a Jobbik azt szeretné, hogy állítsák vissza a határőrséget, lakott területeken belül pedig ne legyenek részben vagy egészben nyitott menekültszállók.

Feltette a kérdést, hogy a kormányzat a tervezett szigorítások ügyében leült-e már az EU illetékes szerveivel, ugyanis a javasolt változtatások egy része a hatályos uniós szabályokba ütközik.

Hangsúlyozta, hogy amióta először elhangzott a szigorításról szóló miniszterelnöki nyilatkozat, körülbelül 15 ezer illegális határsértő érkezett Magyarországra, úgy, hogy ez ellen semmilyen hivatalos intézkedés nem történt.

A képviselő mindenkit óvott attól, hogy megpróbáljon egyenlőségjelet tenni az '56-os menekültek, a kárpátaljai magyarok, a valóban politikai menekültek és a bűnözők közé. Leszögezte, hogy akit valódi üldöztetés ér, azt valóban meg kell védeni.

LMP: összekeverik a terrorizmust a bevándorlással

Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy januárban, a Charlie Hebdo elleni merényletet követően a kormányzat még a terrorizmus elleni nemzeti stratégiáról akart egyeztetni. Az elmúlt hetekben viszont már nem egy nemzeti terrorizmusellenes stratégiáról beszélnek, ugyanis "lazán, gátlástalanul" összekeverték a terrorizmust a bevándorlással, a bevándorlókat, a menekültekkel - folytatta.

Érdekesnek nevezte, hogy a bevándorlók problémája nem létezett a merénylet előtt, most viszont "ez csúszott fel a Fidesz kommunikáció élére". Hangsúlyozta, hogy a kormánypárti politikusok által most közölt számadatok már a merénylet előtt is ismertek voltak. Szavai szerint ez arra bizonyíték, hogy szavazatszerző szándék és gátlástalanság vezeti a kormánypártokat.

Hangsúlyozta, hogy egy felelős Országgyűlésnek foglalkozni kellene azzal, hogy Bosznia-Hercegovinában már működnek kiképzőtáborok, egyes információk alapján pedig a radikális balkáni vahabita csoportok Bécs mellett Budapesten is létre kívánnak hozni egy központot.

Kiemelte, meg kell különböztetni a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 15-20 évben Magyarországon letelepedett bevándorlók foglalkoztatási, aktivitási rátája magasabb a magyar átlagnál, köreikben alacsonyabb a munkanélküliség és több társadalombiztosítást, több adót fizetnek.

Arra mutatott rá, hogy Magyarországra érkezők közül az uniós átlag töredéke részesül pozitív elbírálásban. Szerinte nem létezik az az "invázió", amelyről a kormány beszél.

Szerinte a kormányoldal folyamatosan csúsztat, tudatosan összekeverve a menekülteket az illegális bevándorlókkal. Úgy ítélte meg: amíg az uniónak nincs válasza a globális egyensúlytalanságra, a probléma újra fog termelődni. A Fidesz a menekültszállókról

Tessely Zoltán (Fidesz) ismertetése szerint a Bicskén élők a befogadás legjobb példáját hozzák elénk, mert 275 éve élnek harmóniában a cigány kisebbséggel. Az elmúlt 85 évben több ezer nehéz sorsú gyermek életét változtatták meg, miközben több mint 25 éve nyújtanak menedéket a külföldről érkezők menekülteknek - folytatta.

Leszögezte, hogy aki betartotta az együttélés szabályait, az vallásra, bőrszínre vagy származásra való tekintet nélkül mindig otthonra lelt Bicskén. A településen élők igazságérzete viszont segítségért kiált a menekülttáborban történtek miatt - közölte.

Szavai szerint a "rémálom" 2013 közepén kezdődött, amikor uniós nyomásra a menedékkérőket tilos lett idegenrendészeti őrizetbe venni és megszűntek az őrzött közösségi szálláshelyek. "Ekkor árasztotta el a mi városunkat is az idegenáradat" - jelentette ki.

Vantara Gyula (Fidesz) azt mondta, Békéscsabát évszázadok óta sok nemzetiség lakja, ahol az odaérkezett idegenek és más vallásúak otthonra lehettek. Kijelentette, hogy az őrzött befogadóközpont férőhelyeinek többsége foglalt, az állomáson tartózkodók napi háromszor kapnak étkezést, szociális munkások és pedagógusok törődnek a gyerekeikkel.

Kijelentette, hogy a központ lakóit az EU-s normákat meghaladó módon látják el, a magyar állam pedig erőn felül gondoskodik róluk.

MSZP: a kormánypárt átlépett egy határt

Szakács László (MSZP) közölte: nincsen baj azzal, ha egy kormánypárt tematizálni akarja a politikai életet, de most átléptek egy határt. Szavai szerint amit most tematizálnak, annak arca, neve, gyermeke és családja van.

Hangsúlyozta, hogy a parlament jelenleg a szakmai szervek nélkül tart politikai vitanapot, ahol "hiszterizálni" lehet. Aki emberek ellen hisztériát kelt, azt Európában nem tűrték meg - közölte a humanizmusra hivatkozó politikus. Hozzátette, a kormánypártok azért szervezték a vitanapot, mert rájöttek, hogy jelenleg az előítéletesség a politikában "jobban fizet".

Fidesz: fontos elgondolkodni a szigorításon


Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy a menekültáradat nem csak Magyarország, de Európa szempontjából is óriási kihívást jelent. A képviselő azt mondta, fontos elgondolkozni a szigorításon.

Nem a humanitárius célú megközelítéssel van a gond, hanem azzal, hogy a valahonnan már kiutasított menekültek milyen hatással vannak a közbiztonságra - tette hozzá.

Jobbik: vonják vissza a migrációs stratégiát!

A jobbikos Hegedűs Lorántné a 2013-as migrációs stratégia visszavonását követelte, szerinte addig az egész vitanap csak színjáték. Bírálta, hogy a dokumentum alapelvei között szerepel, hogy Magyarország támogatja a migráció minden formáját, a menekültekkel akarná megoldani a hazai népességfogyás problémáit és a lehetőségek között említi Magyarország vonzó célponttá tételét.

Fidesz: új megközelítésre van szükség

A fideszes Kara Ákos kiemelte a bevándorlókkal szembeni szolidaritás fontosságát, de jelezte, hogy annak is vannak határai, és most már új megközelítés szükséges.

Vámosszabadit példaként hozva kifejtette: aki rászorul, kapjon ellátást, de már képtelenek vállalni ezt a hihetetlen mennyiségű menekültet. Úgy vélte: az Európai Unióban nem értik ezt a problémát, ezért sajátos magyar rendszer kell, a szolidaritás mellett egy határozott védekező mechanizmus is szükséges.

MSZP: így is a legszigorúbb a hazai szabályozás

A szocialista Demeter Márta az uniós tagállamok közötti különbségekről beszélt a menekültügyben. Azt hangoztatta: Magyarország tranzitország, ezért hisztériakeltésnek tartja a vitanapot. Szerint a hazai szabályozás a legszigorúbb, az abban foglaltakat kellene végrehajtani.

Jobbik: a helyzetet megsínyli a közbiztonság


A jobbikos Kulcsár Gergely debreceni példákat hozott a közbiztonsági problémákra, elmondása szerint a menekültek ittasan garázdálkodnak, zaklatják az embereket a városban, s az ismert esetek mellett nem mindig születik feljelentés. Megjegyezte, hogy az ott élők is félnek a fertőzésektől és csökkentek az ingatlanárak.

Személyes látogatására hivatkozva visszautasította, hogy a befogadóállomáson sanyarú körülmények lennének, értékelése szerint a kérdésben a Helsinki Bizottság folytat hisztériakeltést.

Államtitkár: a vitanap segítette a törvényhozást


A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt hangoztatta, hogy a vitanap hozzájárult ahhoz, hogy a magyar érdekeket kifejező törvények szülessenek, s erre hivatott a nemzeti konzultáció is. Kontrát Károly úgy vélte: ha nem születnek szigorú törvények, akkor Magyarország menekülttáborrá változhat.

A vitában elhangzottakra reagálva jelezte, hogy a menedékkérők 80 százaléka nem várja meg a hatósági eljárás végét, hanem pár nap alatt odébbáll, így csak őrizetbe vétellel lehetséges ezt megoldani. Elmondta azt is, hogy a tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmek száma megnőtt, ami jelzi, hogy nő Magyarország vonzereje.

Kontrát Károly a személyi és technikai állományt megfelelőnek értékelte, és visszautasította, hogy ellenőrizetlenek lennének a határok. Kitért arra is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ (TEK) rendszeres kapcsolatot tart a tagállami szervekkel, kiszűri a kockázatos embereket.

Az államtitkár szerint a Balkánon is világossá kell tenni, hogy nem érdemes ide jönni.