Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Közzétette Magyarországról szóló jelentését az Amnesty International

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Amnesty International (AI) 2014-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a kormány finanszírozási szabálytalanságokra hivatkozva "lejárató kampányt" indított a civil szervezetek ellen. A nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi csoportja által ismertetett dokumentumban szerepel az is, hogy a romák diszkriminációval találkoztak az egészségügyben.

A dokumentumot sajtótájékoztatón ismertető Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója közölte, hogy az emberi jogok helyzete a világban című éves jelentés Magyarországot érintő részét az AI saját kutatásaira, valamint nemzetközi és hazai kutatásokra, hatósági vagy bírósági döntésekre alapozták, de figyelembe vették civil szervezetek - köztük a Roma Sajtóközpont, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda - álláspontját.

Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésben felidézik, a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el.

A jelentés szerint a kormány "egyre ellenségesebben" viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek. A dokumentum külön is kitért a Norvég Alapból támogatott civil szervezetek vizsgálatára, arra, hogy a norvég kormány és az érintett civil szervezetek erőteljesen vitatták a vizsgálatok törvényességét.

Jeney Orsolya a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat "példátlan vegzálásnak" nevezte. Kijelentette, hogy Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket.

A dokumentum diszkriminációról szóló fejezetében az áll, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává. Azt is írták, szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága megemlítette: továbbra is előfordul, hogy romákat elutasítanak egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást is, diszkrimináció éri őket.

A jelentésben szó esik a miskolci romák helyzetéről. Eszerint a városban a többségében romák lakta kerületben mintegy 450 embert fenyeget a kilakoltatás és hajléktalanság veszélye. A helyi önkormányzat kijelentette, hogy "nincs hely nyomornegyedek számára" a városban, és hogy a házak elbontásának tervét 35 ezer ember támogatta - áll a dokumentumban.

A vallás szabadságáról szóló fejezetben arra emlékeztettek, hogy szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagytanácsa helyben hagyta azt a döntést, miszerint Magyarország megsértette a vallás szabadságához való jogot, amikor 2011-ben rendelettel kötelezte újabb regisztrációra az összes ismert egyházat és vallási szervezetet. Utaltak arra, hogy az Európai Bíróság úgy határozott, a kormánynak meg kell egyeznie az egyházakkal a státusuk visszaállításáról.

A migrációról szóló megállapítások szerint Magyarországon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Közölték, egy májusban kiadott jelentésben a Magyar Helsinki Bizottság megállapította, hogy az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, és ezeknek az őrizetben tartásoknak a bírói felülvizsgálata sem volt hatékony. Utaltak arra is, hogy szeptemberben az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kritizálta Magyarországot a menedékkérő és kísérő nélküli menekült gyermekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

A jelentés kitér arra is, hogy májusban az EJEB úgy döntött, hogy a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés - mely rendelet 2011-ben került be a magyar alaptörvénybe - embertelen és megalázó büntetésnek minősül.