Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Helyre kell állítani a korszerű gyógyítás feltételeit

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A lakosság egészségi állapotát és az ágazat egyre nehezülő helyzetét áttekintve a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) úgy ítéli meg, hogy sürgős és alapvető beavatkozásokra van szükség a biztonságos és korszerű gyógyítás feltételeinek helyreállítása és fenntartása érdekében - olvasható a NEK csütörtöki, budapesti ülésén hozott határozatban.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara és a kerekasztal levezető elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a grémium szerint az ágazat stabilitása és kiszámíthatósága érdekében az egészségügy "alappilléreit" az alaptörvényben kell rögzíteni.

A NEK úgy látja, hogy az egészségügyi rendszert érintő törvények elavultak, azokat korszerűsíteni szükséges, mivel azok és az azóta kihirdetett jogszabályok inkoherenciát mutatnak számos ponton.

A kerekasztal - amely 2012-ben tartotta legutóbbi ülését - határozatában azt írta: a katasztrofális szakemberhiány megoldását jelentős béremeléssel, 2016-tól a középtávú bérfelzárkózási program prioritássá tételével, továbbá a hálapénzrendszer megszüntetésével, valamint az átlátható és a valós költségeken történő finanszírozási rendszer kialakításával lehet orvosolni.

A NEK rögzítette azt is, hogy mindenképpen emelni kell az egészségügyi kiadásokra fordított forrásokat, amelyek összege minimum a GDP 6,5 százaléka kell, hogy legyen. Ez számszerűsítve 500-600 milliárd pluszt jelent.

Éger István hangsúlyozta, ezt az összeget néhány év alatt ütemezetten, törvényben garantáltan és előre kiszámíthatóan kell pótolni ahhoz, hogy az orvosok ne külföldön gyógyítsanak, és az intézmények adóssága ne termelődjön újra évről évre.

A NEK nyilvános ülésén Vokó Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezető egyetemi tanára meghívott előadóként elmondta, hogy népegészségügyi szempontból a legfontosabb feladat az egészség-egyenlőtlenségek országon belüli csökkentése és a társadalmi környezet megváltoztatása lenne.

Úgy vélte, nincs "egészségbarát kormányzás", nincs népegészségügyi program, elavult a népegészségügyi intézményrendszer, amely most alapvetően egy közegészségügyi, járványügyi, igazgatási szisztémán alapul, továbbá elégtelenek a kapacitások is.

A népegészségügy területén projekt jellegű akciók vannak, amelyek hullámzó intenzitásúak, de azt a szakember elismerte, hogy az elmúlt években számos intézkedés történt a megelőzést célozva. Ezek között említette a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, a közétkeztetési és a transzzsírsavrendelet életbelépését.

Azt mondta, a rendszerváltás óta sikerült a várható élettartam mutatóin javítani, de a magyar adat még mindig jelentősen elmarad a EU15 országokéhoz - azaz a 2004-es bővítés előtti uniós tagállamokéhoz - képest.

Vokó Zoltán kiemelte, hogy a roma populáció egészségével specifikusan kell foglalkozni és javítani kell az ebben észlelhető egyenlőtlenségeket.

A szakember szerint ahol az egészségügy össztársadalmi üggyé vált, ahol az "egészségbarát kormányzást" - amely magában foglalja az adópolitikát és az oktatást is - sikerült bevezetni, ott sikerült jó népegészségügyi eredményeket és mutatókat elérni.

Szintén meghívott előadóként tartott előadást Gilly Gyula egészségpolitikai szakértő, aki azt mondta, a rendszerben véghezvitt szerkezetátalakításnak nem volt pozitív hatása, a járulékcsökkentéssel destabilizálták a rendszert.

Szerinte több száz milliárd forint hiányzik az egészségügyi rendszerből, és úgy vélte, az egészségügyi közkiadások mértékét a GDP két százalékával kell emelni, mert "pár tízmilliárdból" ez nem oldható meg. Hozzátette, a magyar gazdaság jelenlegi helyzete ezt a GDP-növelést megengedi, és "semmilyen makro- és mikrogazdasági oka nincs annak, hogy pont az egészségügyre nem hajlandó költeni a magyar politika".

Úgy fogalmazott: "lehet bűvészkedni az életpályamodellel", de egyértelmű, hogy meg kell fizetni az egészségügyi dolgozókat, és biztosítani kell a szakmai színvonalat.

A NEK fennállása, 2004 óta először képviseltette magát az ülésen a kormányzat, Beneda Attila helyettes államtitkár és Nagy Szabolcs kabinetfőnök személyében.

Nagy Szabolcs elmondta, a jövőben figyelemmel kísérik a NEK munkáját, annak javaslatait továbbítják a szakfőosztályoknak. Azt mondta, az előadásokban a legtöbb kritika a magyar kormányt érte. Úgy vélte, hogy a NEK és a szakértők által megszólítottak nem is az egészségügyi államtitkárság maga, hanem a kormány, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az "elsőrendű döntéshozók". Hozzátette, a célok közösek: egy egészséges Magyarország.