Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Bartus: az ENSZ fenntarthatósági céljait magunkra kell szabni

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Magyarországon egy komplex rendszer védi a fenntarthatóság szempontjait és elveit - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. A testület pénteken tartja következő ülését.

"Nincsenek jogilag kötelező erejű eszközeink, mi csak érvelni tudunk, ami vagy meggyőzi a döntéshozókat, vagy nem. Magyarországon azonban nagyon komplex intézményrendszer védi a fenntarthatóság elveit, mert ugyan mi csak tanácsadó testület vagyunk, de a jövő nemzedékek szószólójának, az alapjogi biztos helyettesének már komolyabb súlyú intézkedési lehetőségei vannak. Mivel az alaptörvényünkben legalább három ponton szerepelnek a fenntarthatóság szempontjai, ezért végső soron még az alkotmánybíróságunk is egy illetékes szervezet, amely fenntarthatósági szempontból léphet bizonyos esetekben és van konkrét döntési jogosítványa. Sokszínű intézményrendszer van Magyarországon, külföldön példaként szokták említeni. Kiterjedt a rendszer, ahol minden elemnek megvan a maga feladata, a mienk a javaslattétel, stratégiai anyagok elkészítése, de olyan eszközünk nincs, amivel ki tudjuk kényszeríteni" - mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.

"A jelentés mindenkinek szól. Mindenki megtalálhatja benne azt az üzenetet, ami az ő számára fontos lehet. Egyfelől tartalmaz olyan táblázatokat, indikátorokra és a fenntarthatósági intézkedésekre vonatkozóan, amelyek nagyon átláthatóan és közérthetően fogalmazzák meg, hogy milyen fenntarthatósági állapotban vagyunk. Az bárkit érdekelhet, hogy az egészségügy, az oktatás színvonala hogyan áll fenntarthatósági szempontból" - emelte ki Bartus Gábor.

Ha a magyar állam végrehajtja a 2013-ban elfogadott nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiát, akkor az ENSZ ajánlásait is teljesíti - mondta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.

"Az ENSZ célkitűzésnek az a logikája, hogy az általuk összeállított dokumentum logikai, felhívó erejénél fogva megtermékenyíti a nemzeti politikai cselekvéseket, tehát minden egyes nemzet megpróbálja ezeket az ENSZ célokat a saját képére formálni, olyan szempontból, hogy mik azok, amelyekhez hatékonyan, tevőlegesen hozzá tud járulni" - jelezte Bartus Gábor.

"Tulajdonképpen az ENSZ célok megvalósításának alfája és omegája az, hogy nemzeti szinten vannak-e megfelelő intézményeink és eszközeink a fenntarthatóság biztosítására. A 17 célcsoportban 169 teendőt megfogalmazó ENSZ határozat a mi értelmezésünk szerint nem pusztán fenntarthatósági kérdésekről szól, egyharmada nemzetközi fejlesztési együttműködés, hogy a gazdagabb, technológiai értelemben tapasztaltabb, technológiai és intézményi tudással rendelkező országok hogyan tudják segíteni a fejlődő országok. Például a gazdag országok a GDP-jükhöz mérten hány százaléknyit fordítsanak a fejlődő országok segélyezésére" - tette hozzá a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.

Minket, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot ez a kétharmadnyi, fenntarthatósági cél fog érdekelni. Ha végrehajtanánk a 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, akkor tulajdonképpen az ENSZ vonatkozó céljait is jórészt teljesítenénk. Vélhetően az uniós tagállamokban, ahol már gyakorlatilag egy-másfél évtizedes hagyománya van fenntartható fejlődési stratégiák kialakításának, nyilván ugyanez lesz a helyzet, hogy a célok többsége megfeleltethető már nemzeti szinten létező fenntartható fejlődési célokkal. Itt jön az, hogy ha a nemzeti eszköz- és intézményrendszerünket tudjuk működtetni, akkor a nemzeti célok teljesülnek, és az jelentős hozzájárulás az ENSZ céljainak a teljesüléséhez" - emelte ki Bartus Gábor.

A teljes beszélgetést meghallhatják az InfoRádió honlapján.

Hanganyag: Hlavay Richárd