Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Alapjogokért Központ: félreértésen alapulnak az Amnesty International aggályai

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Több ponton bírálta az Amnesty International a menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint azonban a hatályos magyar jogszabályok megfelelnek a nemzetközi egyezményeknek.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete "Fenced out" - magyarul Elkerítve - címmel adott ki egy 26 oldalas elemzést, amelynek értelmében Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni.

"A kerítés építésével nem az a baj, hogy Magyarország úgy gondolja, hogy meg kell védenie a határait, hanem az a baj, hogy meggátolja a menedékkérőket, hogy hozzáférjenek a menedékjoghoz. A magyar kormány azt gondolja, hogy Szerbiában minden rendben van és erre az alapvető hazugságra építi fel a menekültügyi rendszerét, ezért küld oda vissza mindenkit és ezáltal nagyon sok embert bajba hoz, aki így nem tudja teljesíteni az alapvető jogait" - fogalmazott Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Mivel az Amnesty International szerint Magyarország aláássa az alapvető emberi jogokat és az európai uniós értékeket, ezért a szervezet úgy véli, hogy az EU-nak tárgyalásokat kellene kezdenie Magyarországgal az uniós alapszerződés hetedik cikkelyében foglaltak alapján, annak érdekében, hogy a magyar migrációs és menekültügyi politika összhangba kerüljön az uniós joggal és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azonban úgy látja, hogy az Amnesty International kritikái félreértéseken alapulnak, mert a hatályos szabályozás elemei vagy tagállami hatáskörbe tartoznak, vagy éppen az uniós irányelvek alapján íródtak.

"Akkor lehet az illegális határátlépést kriminalizálni, ha az illető közvetlenül olyan országból jött, ahol az élete már nem volt veszélyben. Ilyen például Szerbia, tehát ha valaki Szerbiából érkezik Magyarországra és illegálisan lépi át a határt, akkor a genfi egyezmény értelmében igenis lehet büntetőjogi szankcióval sújtatni ezt a magatartást" hangsúlyozta a központ vezető elemzője.

Szánthó Miklós hozzátette: azt, hogy a hatóságok tranzitzónákban folytassák le a menedékkérelmi eljárásokat, egy 2013-as uniós irányelv rögzíti.