Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kövér László: Göncz Árpád sorsa egybeforrt a 20. század magyar történelmével

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Göncz Árpád sorsa egybeforrt a 20. század magyar történelmével; a volt köztársasági elnök előtt fejet hajt az egész nemzet és a demokratikus világ - mondta az Országgyűlés elnöke hétfőn a parlamentben.

Kövér László a múlt héten elhunyt volt államfőre utódja, Mádl Ferenc szavaival emlékezett: "örökre teljesebbé és gazdagabbá tette az ország és valamennyiünk életét".

Mint mondta, Göncz Árpádra akkor is tisztelettel gondolhatnánk, ha csak írói és műfordítói munkásságát ismernénk. A sorsa azonban úgy alakult, ő maga formálta olyanná, hogy aktív politikusként is általános tisztelet és szeretet övezte, népszerűsége, nagyrabecsülése hivatali ideje után is töretlen volt - tette hozzá Kövér László.

Felidézte, hogy október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján a Magyar Honvédség díszegységei félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Kossuth téren. A leengedett lobogó új értelmet nyert azon a napon a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfőjének elhunyta miatt - folytatta a házelnök.

Kövér László szavai szerint Göncz Árpád sorsa egybeforrt a 20. század magyar történelmével.

Elmondta, hogy a volt államfő életútját a második világháború, az 1956-os forradalom, a megtorlás évei, a kivárás évtizedei, majd a rendszerváltozás és az új magyar demokrácia megszületésének felemelő pillanatai kísérték.

Az elnök azt mondta, Göncz Árpád nem csak elszenvedője volt a történelmi eseményeknek, hanem cselekvő módon formálta is azokat. Szembeszegült a fasizmussal és a kommunizmussal egyaránt, vállalva a mindenkori hatalom általi teljes ellehetetlenítést, akár az életveszélyt is - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy Göncz Árpád a második világháború idején részt vett a fegyveres ellenállásban, majd 1945-től a Független Kisgazdapártban politizált, a kommunista hatalomátvétel után állás nélkül maradt és csak fizikai munkát vállalhatott.

Hozzátette: a volt köztársasági elnököt az 1956-os forradalomban való részvétele miatt perbe fogták, és mint a Bibó-per másodrendű vádlottját, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Büntetéséből amnesztiával szabadult 1963-ban - idézte fel Kövér László.

A fogság ideje alatt megtanult angolul, így műfordítóként új hivatásra lelt - ismertette, megjegyezve: ötvenkét éves volt, amikor első műve megjelent nyomtatásban, irodalmi munkásságát számtalan díjjal ismerték el, vezető tisztségeket viselt a Magyar Írószövetségben.

Az Országgyűlés elnöke szerint a börtönévek után csak hivatása változott, hitvallása nem.

Kifejtette: Göncz Árpád kezdettől fogva aktív részt vállalt a demokratikus ellenzék tevékenységében, alapítója volt a Szabad Demokraták Szövetségének. Az 1990-es országgyűlési választásokon e párt képviseletében kapott mandátumot; 1990. május 2-án az Országgyűlés elnökévé, néhány hónappal később a Magyarország köztársasági elnökévé választották - mondta. Tisztségét - 1995-ös újraválasztását követően - 2000 augusztusáig töltötte be.

Kövér László elmondta, a parlamentben elhangzó első köztársasági elnöki felszólalásában Göncz Árpád hitet tett a nemzet függetlensége, a szólás- és gondolatszabadság, a vallásszabadság, a társadalmi igazságosság és a demokrácia mellett.

A képviselők néma felállással emlékeztek Göncz Árpádra.

Az ülésteremben a gyorsírók előtt egy kis asztalon Göncz Árpád fotója volt látható, a fotó elé egy virágcsokrot helyeztek.