Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Strasbourg nem akadályozta meg a bangladesiek kiutasítását

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem akadályozta meg a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt menedékkérelmet benyújtó két bangladesi állampolgár kiutasításának végrehajtását, miután elutasította a kérelmezők ideiglenes intézkedés iránti kérelmét - közölte az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel a Népszabadságban megjelent, Strasbourgba tart a Helsinki című cikkre reagálva.

A tárca közleményében felidézte: a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt két bangladesi állampolgár menedékkérő szeptember 25-én ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé annak érdekében, hogy az tiltsa meg Szerbiába való visszaküldésüket, rendelje el fogva tartásuk azonnali megszüntetését és megfelelő elhelyezési körülmények biztosítását.

Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos döntése meghozatala előtt az EJEB szeptember 30-án kelt levelében sürgős tájékoztatást kért a magyar kormánytól Szerbia biztonságos harmadik országgá minősítésével kapcsolatban. A kormány határidőben, október 5-én megküldte válaszát, majd az EJEB október 7-én elutasította a kérelmezők ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, és nem akadályozta meg a kérelmezők kiutasításának végrehajtását - olvasható a közleményben.

A két bangladesi állampolgár szeptember 15-én nyújtott be menedékkérelmet a röszkei tranzitzónában. Elmondták, hogy öt évvel ezelőtt indultak el Bangladesből egy árvíz után, azóta különböző országokban dolgoztak. Szerbián csak átutaztak, ott nem nyújtottak be menedékkérelmet, mert nem akartak ott maradni. A szerb hatóságok részéről bántalmazás nem érte őket - tudatta a tárca.

A kormány az EJEB-nek adott válaszában kifejtette, hogy a hatályos magyar menekültügyi szabályozás Szerbiával mint az Európai Unió tagjelölt államával kapcsolatban állít fel egy megdönthető vélelmet arra vonatkozóan, hogy biztonságos harmadik országnak minősül. A menedékkérőknek és képviselőjüknek lehetőségük volt arra az eljárásban, hogy bizonyítsák, esetükben Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak - írta a minisztérium.

Rámutattak: ez a lehetőség összhangban van az EJEB gyakorlatával, miszerint az ügy egyedi körülményei alapján kell elbírálni, hogy adott menedékkérő esetében fennáll-e a visszaküldés tilalma.

Továbbá - Görögországgal ellentétben - Szerbiával kapcsolatban az EJEB még egyetlen esetben sem állapította meg a menekültek jogainak megsértését. Szerbia továbbá a genfi konvenció részes állama, és nem alkalmazza a menedékkérők visszaküldését a számukra veszélyt jelentő válságövezetbe - tették hozzá.

Kiemelték: a magyar jogalkotó azért vélelmezi, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország, mert EU-tagjelöltként nemcsak köteles a menekültek védelmére vonatkozó nemzetközi egyezmények betartására, hanem a menekültügyi rendszere működtetéséhez jelentős pénzügyi támogatást is kap az Európai Uniótól.

Továbbá a sikeres menedékkérelmek alacsony aránya Szerbiában sem annak bizonyítéka, hogy a szerb hatóságok nem hajlandók eleget tenni nemzetközi védelmi kötelezettségüknek, hanem - ugyanúgy, mint Magyarországon - annak következménye, hogy a menedékkérők az eljárás befejezése előtt elhagyják az országot, mert Nyugat-Európába kívánnak eljutni. Az idei évben (július 31-ig) 66 428 ember nyújtott be menedékkérelmet Szerbiában a határon, a befogadóközpontokba irányítottak őket, de ott közülük mindössze 486-an jelent meg, a többiek továbbmentek az EU országok felé - írták.

A tárca álláspontja szerint a migránsok tehát Szerbiában is csak azt az ellátást igénylik és fogadják el, ami a továbbhaladásukat segíti elő. Úgy fogalmaztak: a Helsinki Bizottság az érintett emberek helyzetével kísérletezve, számukra valóságos jogvédelmet és segítséget nem biztosító öncélú próbálkozást tett, amit megelégelve a menedékkérők elhagyták az országot a céljuk felé haladva tovább.

Az IM közleményében arra reagált, hogy a Népszabadságban hétfőn megjelent: a Helsinki Bizottság meghatalmazást kapott két bangladesi menekülttől, hogy a nevükben panaszt nyújtson be az emberi jogi bírósághoz kiutasításukkal kapcsolatban, amit hamarosan megtesznek.

Közölték: a két férfi - aki szeptember 15-én a röszkei tranzitzónában kért menekültstátust, tehát nem illegálisan lépték át a határt - a Helsinki Bizottság segítségével bíróságra vitte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menedékkérelmüket elutasító határozatát. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság először új eljárásra utasította a bevándorlási hivatalt, ám a felülvizsgálati kérelmet is elutasították, el kellett hagyniuk a tranzitzónát.

Hozzátették: a jogvédők szerint az a probléma, hogy a bevándorlási hivatal és a bíróság is "tökéletesen figyelmen kívül hagyja" az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának országjelentését, amelyből világosan kiderül: a menekültek számára Görögország, Macedónia és Szerbia egyáltalán nem tekinthető biztonságosnak.