Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Egyiptomban a forradalom előtti idők visszatérésére számítanak a választások

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Egyiptomban sokan a 2011-es forradalom előtti idők visszatérésére számítanak az ország második szabad parlamenti választása után, amely a hétvégén az emberek feltűnő érdektelensége mellett kezdődik meg.

"Megértem az emberek, főleg a fiatalok passzivitását" - mondta az MTI-nek az alexandriai Muharram Bek választókörzet egyik független jelöltje. A nem hivatalos előrejelzések szerint várható, történelmi mélységű részvételi arányt Haiszam al-Haríri a "rossz politikai klímával" magyarázta, kiemelve azok kiábrándultságát, akik a Mubarak-érának véget vető 2011-es felkelést, majd az iszlamista elnök, Mohamed Murszi 2013-as megbuktatásához vezető tömeges tüntetéseket támogatták.

"A helyi sajtó (a 2013-as hatalomváltás óta) hadjáratot folytat minden olyan fiatal aktivista vagy közéleti személyiség ellen, aki a januári forradalomban részt vett" - jelentette ki a politikus, akinek apja, Abu al-Izz al-Haríri a Murszi által megnyert 2012-es elnökválasztás egyik indulója volt.

A bejrúti székhelyű agytröszt, a Carnegie Middle East Center szakértője, Georges Fahmi szerint az egyiptomiak érdektelenségének egy másik oka az, hogy a 2011-es választások nyertesét, a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget "eltüntették a színről". "Az iszlamista szervezet szavazói számára jelenleg nincs valós alternatíva" - mondta.

Fahmi hangsúlyozta, hogy a testvériség sok híve már Murszi elnöksége alatt elpártolt mellőle, vagy azért mert csalódtak a rezsim gazdasági és politikai teljesítményében, vagy mert nem tartották azt "elég iszlamistának".

A jelenlegi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi által - akkor még hadsereg-főparancsnokként - levezényelt hatalomváltást véres zavargások követték, amelyek során a biztonsági erők Mursziék több mint ezer támogatójával végeztek. Az azóta betiltott Muzulmán Testvériség vezetőinek nagy része rács mögött van vagy külföldre menekült.

"A testvériség akkori hívei közül sokan elvesztették hitüket a pártokban. Ezek az emberek hátat fordítottak a politikának, és visszatértek a mecsetekbe. Vannak akik az iszlám tanainak hirdetésére szorítkoznak, de azóta sok fiatal hajlik az erőszakos fellépés felé, vagy már csatlakozott is valamelyik dzsihadista csoporthoz" - mondta Georges Fahmi.

A szakértő szemében a jelenlegi mezőny egyetlen iszlamista pártja, a konzervatív szalafista irányzatot követő an-Núr sok potenciális szavazója szemében eljátszotta hitelességét, mert nyíltan Szíszi mellé állt Murszi elmozdításakor, és azóta is hűen támogatja az államfőt. "Az an-Núr csak annak köszönheti létezését, hogy így a jelenlegi rezsim erőszakos fellépése nem tűnik az iszlám elleni háborúnak" - mutatott rá Fahmi.

Az új választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek, hogy ezek által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülnek a parlamentbe.

Megfigyelők szerint az egyéni indulók fele tagja volt Mubarak 2011-ben feloszlatott Nemzeti Demokratikus Pártjának (NDP), amelynek funkcionáriusai egyébként a legtöbb választási listán is megjelennek.

A Kairói Amerikai Egyetem politológusa, Musztafa Kámel szerint a helyi nagycsaládok állította jelöltek hagyományosan az éppen hatalmon lévő politikai erő mögé állnak, mindenfajta ideológiai elkötelezettség nélkül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a központi és helyi hatalmak közti viszony kölcsönös érdekeken alapszik. "Ezek mögött az emberek mögött befolyásos családok állnak, és mindenki ismeri őket a körzetükben. Ennek megfelelően a hatalomra törekvő pártok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszerezzék őket" - mondta.

Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot, amelyeket egy működő parlament ellensúlya nélkül hozhatott meg, ugyanis a törvényhozást a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta. Kámel szerint az előre láthatóan még decemberben összeülő új parlament sem fog "komoly kihívást jelenteni az államfő számára, hiszen a vezető koalíciók, valamint az esélyes egyéni jelöltek legtöbbje már biztosította őt feltétlen támogatásáról."

"Egyesek közülük már jelezték, prioritási listájukon legfelül áll a (tavaly hatályba lépett) alkotmány módosítása, azért, hogy saját hatáskörük megnyirbálása árán több hatalomhoz juttassák az államfőt. Ezen módosításoknak köszönhetően például nem kellene a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy Szíszi megváljon egy minisztertől, vagy akár a kormányfőtől" - mondta Kámel, annak ellenére, hogy az államfő tíz napja cáfolta az alaptörvény tervezett módosításáról szóló híreket.

A voksolással teljesül az iszlamista rezsim megdöntésekor Szíszi által bejelentett politikai útiterv harmadik, és egyben utolsó szakasza. Az észak-afrikai ország tizennégy kormányzóságában október 18-án és 19-én, a másik tizenháromban pedig november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat.