Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Győzelmi jelentéssel érkezett Szijjártó az Országgyűlésbe

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Győzelmi jelentéssel érkezett Szijjártó Péter külügyminiszter délután egy órakor az Országgyűlés plenáris ülésére - jelentette az InfoRádió parlamenti tudósítója, Herczeg Zsolt. Egy újabb veszélytől, az illegális bevándorlók befogadására vonatkozó kötelező uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik egyetértett a kvóták elutasításával, és az MSZP, valamint az LMP is úgy fogalmazott, hogy a kvóta önmagában nem megoldás. A szocialisták szerint azonban a kabinet kettős beszédet folytat, az LMP pedig a határkerítést bírálta.
Szijjártó: a kvótától is meg kell védeni Magyarországot

Magyarország bebizonyította, hogy igenis meg lehet állítani a modern kori népvándorlást, de újabb veszély fenyeget, a kötelező bevándorlóbefogadási kvóta, amitől szintén meg kell védeni az országot - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásában.

A tárcavezető kijelentette: mára megszűnt az illegális bevándorlók beáramlása Magyarország déli határán, "megvédtük ettől a veszélytől Magyarországot, a magyar embereket". A politikus köszönetet mondott az ebben a munkában részt vevő rendőröknek és katonáknak, valamint a visegrádi együttműködés (V4) másik három tagállamának, Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak.

A V4-ek bebizonyították, hogy meg tudják védeni Magyarország határát, az EU és Schengen külső határát, és "innentől kezdve nincs elfogadható magyarázat, kifogás arra, hogy 28-an miért ne tudnánk megvédeni Görögország külső határát", ami a legjobb megoldás lenne - mondta Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországot a bevándorlási hullám egy újabb, ezúttal "nyugatról érkező" veszélyétől, a kötelező bevándorlóbefogadási kvótától is kell megvédeni. Az uniós kvóta azt jelentené - magyarázta -, hogy azokat a bevándorlókat, akiket most az európai szabályok felrúgásával ellenőrizetlenül beengednek az EU területére, vissza akarják majd osztani.

A kötelező kvótát Magyarország nem fogadja el - erősítette meg. Indoklásul egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a magyar kormány szerint az európai jogszabályok megsértésével hozták ezt a döntést, és "tagállami jogosultságokat vontak el, amikor ez a döntés megszületett". A kabinet emellett azért sem fogadja el a kvóta tervét, mert a magyarországi nemzeti konzultáción született állásponttal az nem fér össze - tette hozzá.

Szijjártó Péter közölte: a kormány vizsgálja azokat a lehetséges lépéseket, amelyekkel felléphet európai színtéren a kötelező kvótával szemben. Megjegyezte, hogy a kabinet az Országgyűlés elé fogja terjeszteni a javaslatát.

LMP: a kvóta valóban nem megoldás, de a kerítés sem az


Szél Bernadett (LMP) reagálásában azt mondta, a kvóta önmagában valóban nem megoldás, de a kerítés sem az.

Szerinte a magyar kormány a válság elmúlt hónapjaiban semmi mást nem tudott felmutatni, mint egy, majd még egy kerítést.

Az LMP-s politikus kidolgozott, az uniós országok különböző teherbíró képességeire érzékeny, valós megoldást sürgetett, azt is kérve, hogy Magyarország civilizált módon beszéljen a szomszédos államokkal.

MSZP: a kormány kettős beszédet folytat

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormány kettős beszédet folytat a témában, aminek befejezésére szólított fel.

Az MSZP szerint közös európai megoldásra van szükség - közölte.

A szocialista politikus azt is mondta, a kötelező kvóta valóban "csak valaminek a vége lehet, önmagában nem jelent megoldást", de kérdésként felvetette azt is, hogy mi történik majd azzal a 176 ezer menekültstátuszt kérővel, akit Magyarországon regisztráltak.

KDNP: Nyugat-Európa iszlamizálódása befejezett tény

Harrach Péter (KDNP) azt mondta, különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között, utóbbiakkal szemben önvédelemre van szükség.

A kereszténydemokrata frakcióvezető úgy fogalmazott, megbukott a multikulturális társadalomba vetett azon hit, amely szerint tömegeket lehet integrálni.

A kormánypárti politikus szerint "Nyugat-Európa iszlamizálódása befejezett tény, ettől kell megóvni Közép-Európát".

Jobbik: Nyugat-Európa dilettáns

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint jól jelzi a nyugati-európai közösség dilettantizmusát, hogy a kvótarendszerrel összefüggésben 120-160 ezer illegális bevándorló elhelyezéséről vitatkoznak, miközben a számuk jóval e fölött van.

A jobbikos képviselő arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen a kvótáknak. A fellépés lehetséges formái között említette az Európai Bírósághoz fordulást, illetve európai népszavazás kezdeményezését.

Jó lenne, ha a baloldal is egyértelművé tenné, mi az álláspontja a kvótákról - tette hozzá.

Fidesz: a kötelező kvóta gerjeszti a bevándorlást

Németh Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: Magyarország megvédi saját és az EU déli határait is.

A kötelező kvóták rendszere szerinte sem megoldás, mert az csak gerjeszti a bevándorlást, és az EU-t is megosztja az az eljárás, ahogyan az Európai Bizottság "megpróbálja lenyomni a közép-európai országok torkán" a kvótákat.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megjegyezte, hogy november 2-án a parlament napirendjén lesz a kötelező kvóta kérdése.

LMP: rendszerszintű megoldás kell az elszegényedés ellen

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy rendszerszintű változtatásra van szükség a dolgozói szegénység megszüntetése érdekében. Be kellene vezetni a minimumjövedelmet a jelenlegi segélyezési rendszer helyett, ami minimális szociális biztonságot teremtene minden rászoruló számára. Felidézte a többkulcsos adórendszer visszaállítását, a családi pótlék és adókedvezmény, a béremelések és életpálya-modellek kiterjesztését célzó javaslatukat. Szerinte egyre nagyobb méreteket ölt az elszegényedés, nő a társadalmi egyenlőtlenség.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint a többkulcsos adórendszer visszaállításával az LMP adóemelésre készül. Felidézte, hogy a Fidesz-KDNP-kormány vezetette be az arányos egykulcsos adózást, s kitért arra, hogy amikor adócsökkentésről szavaznak, az LMP rendre nemmel szavaz. Szólt arról, hogy kétszeres mértékben nőtt a bérszínvonal a GPD-hez képest az elmúlt öt évben, s míg az unió egészében 8,1 százalékról 9,6 százalékra nőtt a szegénység, nálunk 6,6-ról 6,4 százalékra csökkent 2013-ról 2014-re.

MSZP: emeljék a béreket!

Korózs Lajos (MSZP) a szegénység elleni küzdelem világnapjának apropóján gyalázatosnak nevezte, hogy a KSH semmilyen tanulmányt nem publikál a témában. Idézte az MTA két hete nyilvánosságra hozott tanulmányát, amely szerint a magyar háztartások 75 százalékának valamilyen szintű nehézséget okoz a szokásos kiadások fedezése, ami a községekben eléri a 90 százalékot is. A társadalom 67 százaléka nem engedheti meg, hogy egy hétre el tudjon menni nyaralni, egynegyede pedig azt, hogy kétnaponta húst egyen - sorolta, hozzátéve: ez a kormány nem tud kormányozni, csak uszítani, a szegénység ellen azonban nem lehet drótkerítéssel harcolni. Végül fizetésemelést követelt a közszférában és a versenyszférában egyaránt.

Rétvári Bence úgy reagált: a KSH tavaly novemberben nyilvánosságra hozta a fenti adatokat, a képviselő ezért tudta idézni őket. Ez idén is így fog történni - jelezte, majd azt mondta: Korózs Lajos a mostani számokat elfelejtette összehasonlítani az előző évekkel. Pár éve 700 ezerrel többen nem engedhették meg a nyaralást. Négy éve még az emberek harmada nem tudott kétnaponta húst enni. Kitért arra, hogy csak egy év alatt 51 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, 8 százalékkal nőtt az emberek megtakarítása az elmúlt időszakban, és 200 ezerről 250 ezer forintra nőtt az átlagkereset.

KDNP: cél a bürokrácia további csökkentése

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: az ország azt várja, hogy valósítsák meg a szolgáltató közigazgatást. Emlékeztetett: a hatékony, gyors ügyintézés biztosítására létrehozták a kormányablakokat, ahol már 450-féle ügytípus intézhető, és az a cél, hogy ez ezer fölé emelkedjen. Szólt arról is, a bürokráciacsökkentés érdekében 110 törvényt módosító csomagot nyújtottak be, és az adminisztrációs terhek csökkentésére 10 milliárdot különítettek el a jövő évi büdzsében.

Kovács Zoltán államtitkár kiemelte: szeretnék visszaállítani a bizalmi viszonyt az állam és a polgárok között, ennek része ez a törvénymódosító csomag. A javaslat kezdeményezői - bár a kormány a benyújtó - a járási és a kormányhivatalok voltak - jelezte, és kitért arra, határozott szándék, hogy az adóigazgatás terén új elemeket hozzanak, s az építésügyi szabályoknál is új rendszert alakítanának ki.

Jobbik: fel kell számolni a korrupciót Magyarországon!

Vona Gábor (Jobbik) szerint ma a korrupció jelenti azt a "mocsarat", amiben minden elsüpped. Úgy fogalmazott: korábban minden párt megígérte az elszámoltatást, aztán amikor kormányra kerültek, ők maguk váltak a korrupció működtetőivé. 2015-re oda jutottak, hogy a Fidesz korrupció tekintetében túlszárnyalja a szocialistákat, nem össze-vissza talicskával, hanem menetrend szerinti teherautóval viszik ki a pénzt. Amíg a korrupciót nem számolják fel, nem lesz tisztességes kormányzás - rögzítette.

L. Simon László államtitkár arra szólította fel a képviselőt, hogy "egyszer legyen bátor", és tegyen feljelentést. Szerinte csak vádaskodnak, nem tesznek feljelentést, egyetlen bizonyíték nincs a kezükben, mert nincs mit bizonyítani. Feltette a kérdést, vajon milyen ügyei vannak Kovács Bélának, milyen üzleteket és burkolt párttámogatásokat hozott a jobbikos EP-képviselő. Erről adjanak számot - mondta, hozzátéve: a legjobban az fáj a Jobbiknak, hogy nem a sajátjaiknak osztják a pénzt.

Fidesz: működik a magyar műszaki határzár

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy működik a magyar műszaki határzár. Kitért arra, hogy október 18-ig 390 ezer illegális határátlépés történt, napi 5-10 ezer volt az illegális belépők száma.

Mostanra, amikor teljes a déli határzár, az illegálisan belépők száma drámaian csökkent. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint a határzár nem szüntette meg az illegális bevándorlás alapvető okait, de megvédi a magyar és schengeni határt. Ezzel visszaállt a törvényes rend, és furcsa, hogy az ellenzék ezt támadja.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a délről érkező veszély elé sikerült akadályt állítani. Most ugyanakkor újabb fenyegetés érkezik, nyugatról. Szavai szerint a kötelező kvóta azt jelenti, hogy azokat, akiket az európai szabályok semmibe vételével beengedtek, most vissza akarják osztani hozzánk. A kvóta elfogadhatatlan, nemzetállami jogokat vettek el, amikor ezt a döntést meghozták. Jelezte: a kormány a parlament elé hozza, hogy az európai színtéren milyen lépéseket lehetne és kellene tenni ellene.

Hanganyag: Herczeg Zsolt