Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így emlékezik az ország az 1956-os forradalomra

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján számos megemlékezést tartanak országszerte pénteken.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen azt mondta, az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében. Lázár János kijelentette: a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.

Szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és "nevetséges körülmények" között kell bíróság elé állnia - hangoztatta.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-ai megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát.

A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is - fogalmazott Varga Mihály. Szavai szerint ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy "magára maradt Magyarország most is", amikor dönteni kellett "a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt" kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője Debrecenben, a nagyerdei '56-os szobornál tartott megemlékezésen azt mondta, a mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik. Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országukat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket - vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos. Úgy fogalmazott: "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem".

Kósa Lajos szerint Európa csak akkor maradhat hű a forradalomhoz, ha egyetlen pillanatra sem enged az erőszaknak. A keresztény Európát ma is meg kell védeni, még akkor is, ha a Magyarországgal azonos kultúrkörhöz tartozó országok azt mondják, hogy nem - mutatott rá.

A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon tartott megemlékezésen mondott beszédében.

Harrach Péter azt mondta: tisztelettel fejet hajtanak azok előtt az emberek előtt, akik kiharcolták a szuverenitásunkat és a szabadságunkat. Hozzátette, e két érték megőrzése mindenkinek fontos, a fiatalok figyelmét pedig külön is felhívta arra: éljék át és a saját életükben valósítsák meg a tiszta forradalom üzenetét.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével. A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet.

Hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. "Ilyen konfliktusok küszöbén állunk most már évek óta, ebből húz hasznot jó néhány, azt gondolom, hogy tisztességtelen és a végén a hazát romboló politikai irányzat és politikus" - fejtette ki.

Október 23-a a reményről, az elnyomhatatlan szabadságvágyról szól - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt pénteki budapesti megemlékezésén. A politikus rámutatott: a közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor kézzel foghatóan és nyilvánvalóan megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié. Szigetvári Viktor a fővárosi Vértanúk terén tartott ünnepi megemlékezésen úgy fogalmazott: a nemzeti ünnepen az Együtt politikai közössége '56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt államfőre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon.

A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt - mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma "mindenki válogat", mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig '56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket - mondta.

A magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt - mondta Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere az önkormányzat által a Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

Az MSZP közleményt adott ki, amelyben azt írták: a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot.

Az ünnepi programsorozat keretében számos kulturális rendezvény várja az érdeklődőket. 17 óráig ingyen látogatható a Parlamentben a Szent Korona, és a Terror Háza Múzeum tárlatai, a Kossuth téren családi programok várják az ünneplőket.