Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Trócsányi: a magyar kormány nem tolerálja a gyűlöletbeszédet

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A magyar kormány a zéró tolerancia elvét vallja a gyűlöletbeszéddel szemben - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a sajtószabadság és a blaszfémia viszonyáról rendezett konferencián.

A miniszter előadásában azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti "feszültség" feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel.

Az alaptörvényben az "Alapvetések" után rögtön a "Szabadság és felelősség" cím következik - emelte ki a miniszter, kifejtve: ez rögzíti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ezek gyakorlása viszont nem irányulhat bizonyos közösségek, többek között vallási közösségek méltóságának a megsértésére - szögezte le Trócsányi László.

Hozzátette, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) és Büntető törvénykönyv (Btk.) egyúttal arra is lehetőséget biztosít, hogy az emberek a közösséget sértő véleménynyilvánítás elleni, az emberi méltóságuk megsértése miatti igényeiket a bíróság előtt tudják érvényesíteni.

Trócsányi László azt mondta: az ember szabadságához és méltóságához hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák. Ugyanakkor megjegyezte, ennek jogi szabályozásában a globalizáció, az internet, a közösségi oldalak korában megvannak a nyilvánvaló korlátok.

Hozzátette, ha valaki gyűlöletbeszéddel milliókat akar elérni az interneten, akkor nem kell mást tennie, mint egy olyan országból szolgáltatni ezt a tartalmat, ahol ez nem ütközik törvénybe, és a szolgáltatás leállíttatása alig leküzdhető akadályokba ütközik akkor is, ha egyébként a jogsérelem nálunk valósul meg.

A miniszter ezért szükségesnek nevezte, hogy az országok közötti együttműködésnek, jogharmonizációnak legyen valamilyen globális, de legalább európai anyagi és eljárási kerete.

Ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar kormány továbbra is fellép, ha kell, jogalkotás kezdeményezésével vagy más intézkedésekkel a gyűlöletbeszéddel szemben. Példaként említette, hogy a magyar és az izraeli szaktárca jövő tavasszal közösen szervez nemzetközi konferenciát az online gyűlöletkeltés elleni küzdelem témakörében.

A Szólásszabadság és blaszfémia - határvonalak a különböző kultúrákban című konferenciát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja és a Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete szervezett a Francia Intézet támogatásával, Franciaország budapesti nagykövete nyitotta meg. Éric Fournier elmondta: a "kényes" témát egyfelől a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségében idén januárban történtek adták. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban is számos háború zajlik, például a keresztény és muzulmán kultúra összecsapása miatt.

A francia nagykövet kitért arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak vallási, hanem sokszor politikai akadályai is vannak. Felidézte: nemrég még azt is blaszfémiának nevezték, ha valaki politikusokat gyalázott. Példaként említett egy költőt, akit egy meg nem jelent verse miatt a Gulágra küldtek, mert úgy tartották, költeményében Sztálint gyalázta. Éric Fournier szerint bár mostanra sok minden megengedetté vált, még mindig nem egyértelmű, hogy mit lehet kimondani és mit nem.