Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ezért tart a magyar a menekülthullám rémétől

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Mivel nem tudnak eleget a világról, a magyarokra könnyebb ráijeszteni a menekülthullám rémével, mint például a svédekre - hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek vendége volt Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet kutatóprofesszora és Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója.

"A mai európai politikában a biztonsági kérdésekben a biztonság szubjektív megítélése a döntő. A közbeszéd és a média pontosan tudja alakítani egy-egy társadalmi csoport elképzelését" - mondta Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette, hogy Magyarországon az emberek azon a véleményen vannak, hogy nem akarnak idegeneket és menekülteket látni, miközben nem is biztos, hogy találkoznak velük. A magyarok túlnyomó többsége még akkor sem igazán találkozott velük, amikor nagy számban jöttek.

"Ami Amerikát és Európát illeti, ez összekapcsolható. Való igaz, hogy az Európai Uniónak a migráns- és menekültkérdésben államként kellene funkcionálni, különben nem fogja tudni megoldani. Önmagában az nem megoldás, hogy Magyarország körbekeríti magát a schengeni határokon, a szlovén határtól a szlovák határig."

Mint elmondta, az Európai Unió úgy tudna államként viselkedni, ha megfogalmazna egy közös álláspontot arról, hogy mit akar és hogyan áll a bevándorlókhoz. "Hajlandók vagyunk-e áldozni arra, hogy a hullámot megfogjuk? Az egyik legfontosabb kérdés, hogy tudunk-e kezdeni valamit azokkal a konfliktusokkal, ami miatt idejönnek?"

"A konfliktusok jelentős része a nemzetállamokban robban ki és ezek nagyon eltérőek" - mondta Tamás Pál az MTA Szociológiai Intézet kutatóprofesszora.

Hangsúlyozta, hogy ugyanazok a közel-keleti bevándorlók másképp működnek például Svédországban, ahol kidolgozott technikák és tapasztalatok léteznek.

"A stockholmi újságokban 10-12 oldal nemzetközi anyag van, egy átlagos svéd sokat tud a világról. Egy magyar napilapban, még egy elit politikai napilapban is, bármelyiket nézzük, ez mindössze 2-3 oldal. Következésképpen a magyar közvélemény nem tud semmit a világról. Provinciálisak vagyunk, keveset tudunk, tehát könnyű megijeszteni minket. Mások a reakciók" - véli Tamás Pál.

"Ne felejtsük el, hogy a kelet-közép-európai országok az elmúlt 25 évben gyakorlatilag nem igazán találkoztak közel-keleti bevándorlókkal" - fűzte hozzá Tálas Péter.

"Nem is ismerjük őket, ezért én rendkívül óvatosan kezelem azokat a véleményeket, amelyek Magyarországon elhangzanak azzal kapcsolatban, hogy nem lehet integrálni őket a társadalomba, hiszen nekünk ilyen tapasztalatunk nincsen. Természetesnek tekintem, hogy a kelet-közép-európai társadalmaknak fenntartásai vannak. A magyaroknak még inkább, mert a lengyelek legalább 2013 óta találkoztak ukrán menekültekkel. De amikor egy másik kultúrából származó, nagyon eltérő vallású társadalommal találkozik a kelet-közép-európai társadalom, akkor hozzá kell szoknia. Ebben nagyon nagy szerepet szánnék a kommunikációnak" - hangsúlyozta Tálas Péter.

Hanganyag: Exterde Tibor