Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Enyhülhetne a feszült magyar-horvát viszony

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ha a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kerülne kormányra a múlt hétvégi választás után, némileg enyhülhetne a feszültség a magyar-horvát viszonyban, de kérdéses, miként közeledne egymáshoz a két kormány - állapította meg Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója elemzésében.

A múlt vasárnapi horvát parlamenti választásokon leadott szavazatok 99,5 százalékos feldolgozottsága szerint az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette, nyolc pártból álló jobboldali szövetség és a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította, hat pártból álló koalíció egyaránt 56 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. Így egyik tömörülés sem tud önállóan kormányt alakítani.

Orosz Anna tanulmányában - amelyet pénteken juttatott el a KKI az MTI-hez - kifejtette: a szociáldemokraták ígéreteik ellenére képtelenek voltak keresztülvinni azokat a gazdasági reformokat, amelyek az országot átlendíthették volna a gazdasági krízisen. A horvát gazdaság hat évig volt recesszióban, és csak 2015-ben kezdte a növekedés jeleit mutatni.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzései szerint a tavalyi 0,4 százalékos visszaesést követően idén végre gazdasági növekedést érhet el Horvátország. Az elmúlt év sikere ellenére azonban továbbra is magas a munkanélküliség: jelenleg 16,2 százalékon áll, és csak lassú csökkenést jósol az Európai Bizottság.

Az elemző szerint ezért nem véletlen, hogy a kampányt a gazdasági kérdések dominálták. A HDZ kampányának középpontjában a recesszió és a fiatalok folytatódó külföldre vándorlása állt. A jobboldali ellenzék vezetője, Tomislav Karamarko emellett azzal támadta a baloldali kormányt, hogy az nem védi kellőképpen a horvát érdekeket, és nem képviseli méltóan azokat, akik a Jugoszláviától való elszakadásért küzdöttek, sem a háború emlékét.

A szakértő emlékeztetett: a szociáldemokraták több kérdésben is összetűzésbe keveredtek a jobboldali szavazótáborral, egyrészt amikor a melegházassággal kapcsolatban tartott referendum idején a konzervatív szavazók kedvezőtlen véleményt nyilvánítottak Zoran Milanovic kormányfőről, másrészt a helyi veteránszervezetekkel, amelyek népszavazást akartak kezdeményezni, hogy Vukováron eltávolíthassák a szerb nyelvű utcatáblákat.

A baloldali kormány helyzetét tovább bonyolították a koalíción belüli viták is - idézte fel Orosz Anna. A választások előtti időszak legvégén került csak be a kampánytémák közé a menekült- és migrációs kérdés, amely azonban nem játszott kiemelt szerepet a két nagyobb csoportosulás közötti vitákban. Az utolsó hónapban inkább a két kormányfőjelölt személyeskedő, negatív kampánya volt a jellemző.

A kutató azt írta, a választások előzetes eredményei alapján nehéz lenne megjósolni, ki alakíthat majd kormányt Horvátországban. A horvát államfő reakcióiból, illetve a HDZ-hez való kötődéséből arra lehet következtetni, hogy a jobboldali Hazafias Koalíciónak adja majd meg a lehetőséget a kormányalakításra. Ez ellen azonban biztosan fel fog lépni a baloldali koalíció, amely a kisebbségi képviselők és a kis pártok bevonásával ellenpólust képezhet a parlamentben.

Közölte: a felkérést követően az érintett pártnak 30 napja van, hogy javaslatot tegyen a kormány összetételére. Ha ez nem történik meg, az elnök újabb 30 nappal kitolhatja a határidőt. Ha viszont addig sem sikerül megállapodni, az államfőnek joga van arra, hogy mást kérjen fel a kormányalakításra.

A másik lehetőség, hogy új választásokat írnak ki, de annak hasonlóan bizonytalan lenne a kimenetele.

Orosz Anna hangsúlyozta: a magyar-horvát kapcsolatok a menekültválság okozta feszültség miatt történelmi mélypontra süllyedtek. A szociáldemokrata horvát vezetés kapcsolata korábban sem volt felhőtlen az Orbán-kormánnyal, és ezt a viszonyt többi között a Mol-INA-ügy miatti viták terhelik ma is.

A szakértő véleménye szerint a HDZ kormányra kerülésével enyhülhetne a feszültség, és ez a horvát államfő közelmúltbeli magyarországi látogatása alkalmával tanúsított magatartása alapján is feltételezhető. A hangnem változása mellett azonban kérdéses, hogyan közeledne egymáshoz a két kormány.

Az elemző kiemelte: a HDZ a határok ellenőrzésének megerősítését és szigorítását ígérte, de ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz könnyű feladat. A Mol-INA-ügyben pedig a HDZ sem fordíthat hátat azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek az INA többségi horvát tulajdonba vételére és a cég horvátországi munkahelyeinek megőrzésére vonatkoznak - magyarázta elemzésében Orosz Anna.