Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Semjén: kulcsfontosságú, hogy a határon túli gyerekek megtanuljanak magyarul

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Kulcsfontosságúnak tartja a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, hogy a tömb- és szórványmagyar területeken minél több gyermek elsajátítsa a magyar nyelvet. Semjén Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása.

Semjén Zsolt pénteken, a magyar nyelv napján kárpát-medencei óvodásokat köszöntött, akik magyar verseket szavaltak egy időpontban, több helyszínen.

Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága termében tartott rendezvényen Semjén Zsolt kiemelte, a magyar nemzet megmaradásához három dolog kell. Első helyen a magyar nyelv védelmét és megmaradását említette, majd kitért a kulturális, történelmi tudatra, "a sorsközösség tudatára". A megmaradást szolgálja a nemzet közjogi egységének megteremtése, hogy "mindannyian magyar állampolgárként élhessünk" - tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a gyermekek megtanuljanak magyarul, mondván, ez teszi lehetővé a szellemi kibontakozást. Semjén Zsolt szerint a magyar Nobel-díjasok magas száma szorosan összefügg a nyelvünkkel. Teller Edét idézte, aki, amikor kérdezték, minek köszönheti természettudományos eredményeit, úgy válaszolt: Ady Endrének.

Azt lehet ugyanis az élet bármely területén tudományosan is megfogalmazni, amit nyelvileg is ki tudunk fejezni - érvelt a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt a kormányzati programok közül kitért az óvodások és kisiskolások évének elindítására, és hangsúlyozta: az a cél, hogy a tömb- és a szórványmagyarságban a magyar nyelvet minél többen elsajátíthassák.

Felidézte az ünnepnap alkalmából, hogy 1844. november 13-án fogadta el a pozsonyi országgyűlés azt a törvénycikkelyt, ami államnyelvnek mondta ki a magyar nyelvet. A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította ünnepnappá ezt a napot.

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott: a magyar nyelv az összetartozás ismérve és a megmaradás záloga.

Ez a különleges nyelvi kód a legfőbb összekapcsoló erő - tette hozzá, majd rámutatott: a magyar nyelv világ szerte 14 millió embert köt össze.

A bizottsági elnök kiemelte a magyar nyelv összetartó erejét, amely a viharos évszázadokban is megtartotta a magyarságot.

A bizottsági ülésteremből kézdivásárhelyi óvodásokat kapcsoltak. A rendezvény keretében közel tízezer magyar óvodás szavalta el ugyanazokat a verseket világszerte, hogy így ünnepelje közösen a magyar nyelv napját. 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása.

Semjén Zsolt az Értjük egymást? címmel, a fővárosi Magyarság Házában pénteken rendezett konferencián úgy fogalmazott: minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti.

Az utódállamokkal összefüggésben kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy az autonómia törekvéseink nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértjük. Ahol megvalósulhatott az autonómia, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint ha jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, és aztán ebből sok minden következhet.

Rögzítette: az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, ami minden kisebbséget megillet.

A miniszterelnök-helyettes előadásában kifejtette: a közösségek Európában és az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. Ténykérdés, hogy a nemzeti lét az emberiség létformája, minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar - mondta. Hozzátette: ez igaz a többségi és a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt.

Kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, s ezzel kinyilvánították azt is, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját.

Emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben a parlamenti pártok körében és a magyar társadalomban konszenzus van. Így abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, ehhez elválaszthatatlanul a szavazati jog és megilleti őket az autonómia.

A magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján - mondta.

Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi nemzetnél.

Ami másnak jár, az nekünk is jár, amit másnak szabad, azt nekünk is szabad - jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki rögzítette: ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum vagy önfeladás.

Kitért arra is, hogy nincsen "egyenautonómia-koncepció", ahány nemzetrész van annyiféle koncepciót kell kidolgozni, saját testre szabott módon, s ebben segíteni kell a külhoni nemzetrészeket. Nem Budapestről kell megmondani, egy adott nemzetrész milyen koncepciót képviseljen, más a tömbmagyarságot megillető területi, és más a szórványmagyarság kulturális autonómiája - fejtette ki.

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott utalva a tanácskozás címére rámutatott: reményei szerint olyan párbeszéd kezdetén vannak, amelynek végén az Értjük egymást mögé pont kerülhet. Az autonómiával összefüggésben a magyar-magyar párbeszéd mellett a szomszédos államokkal való párbeszédet és a valódi európai gyakorlat megvalósítását emelte ki.

Hozzátette: ő azt vállalta, hogy segíti a kooperációt és a párbeszédet.

A szórvány és a tömbmagyarság közötti kooperáció elengedhetetlen, hogy a szülőföldön való megmaradást és boldogulást segíteni tudják - mutatott rá Szili Katalin, aki kitért arra, hogy egy egészen új Európában élnek a 21. században, és ebbe kell elhelyezni elképzeléseiket. Az autonómia az állam és nemzeti közösségek kompromisszumán alapulva jöhet létre, kizárólag európai keretek között - rögzítette.

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról beszélt: az anyanyelv meghatározza egyúttal a világlátást is.

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója vitaindítójában kiemelte: az autonómia nem is annyira nyelvi, hanem politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés.

Az autonómia az önállóság, az önrendelkezés megjelenítésére utal - mondta, és szembe állította heteronómiával, ami megalkuvás, beolvadást jelez. A homogenizáció pedig semmi mást nem jelent, mint asszimilációt - mutatott rá.

Duray Miklós szerint tudatosítani kell, hogy az autonómiának többféle formája létezik: területi és kulturális. Emellett vannak átmeneti állapotok is, erre példaként a délvidéki területi tanácsokat említette. Õ magát nem tekinti sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek, hanem magyarnak - fogalmazott.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felidézte, hogy az elmúlt 25 évben megfogalmazódtak az autonómiaigények, megszületettek a vonatkozó tervezetek, és egyúttal belső viták mellett tematizálódott ez a kérdés.

A többségi állam részéről fő szabályként negatív viszonyulás tapasztalható, nemzetközi porondon megfogalmazódtak ugyan pozitív javaslatok, de nincs kötelező érvényű dokumentum ezen a téren - összegzett.

Rögzítette: az autonómia legitimációja nem kérdés, a kisebbségnek ez biztosíthatja a reprodukcióját. Nem szabad várni a közösségépítéssel az önrendelkezés eléréséig, csak erős közösségek tudják az autonómiát kivívni - mutatott rá az igazgató, és fontosnak nevezte az anyaország szerepét, hozzáállását is. Tájékoztatni kell a többségi nemzetet is, el kell magyarázni a törekvéseket - közölte.