Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kövér László: kegyelettel és pontosan kell emlékezni a múltra!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Országgyűlés elnöke szerint a történelmi múltra kegyelettel és pontosan kell emlékezni, mert a jelenben így lehet felelősen cselekedni, továbbá így lehet reményt adni a jövőnek.

Kövér László csütörtök este három, a magyar állampárti időszakot ismertető könyv budapesti bemutatójára küldött és a helyszínen felolvasott üzenetében azt írta: ma, amikor Európa más pontjain pusztít a terror, nem nehéz átérezni, mit jelenthetett az 1950-es években Magyarországon élni egy önkényuralmi rendszer foglyaként.

A házelnök úgy fogalmazott, a "hamis bírák" döntései és az azokat végrehajtó állambiztonsági szervek működése a mindennapok terrorját jelentették az áldozatok és az egész társadalom számára.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy az állampárti időket több oldalról bemutató írások az érintetteknek elégtételül szolgálnak, mindenki mást pedig intő jelként figyelmeztetnek.

Kövér László szerint a kommunizmus rendszerszintű kiépítésének a terrorjában az is pusztító volt, hogy Magyarország nem kapott európai vagy világszintű összefogáson alapuló támogatást. "Egyedül voltunk 1956-ig, és egyedül maradtunk 1956 után is" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Az írásokat és szerzőiket méltató Boross Péter volt miniszterelnök "nehéz könyvekként" jellemezte a három kiadványt, amelyek szavai szerint hű képet mutatnak az 1945-ben kezdődött korról. Jelezte: nem igaz, hogy 1945 és 1947 között egy "bimbózó demokráciában" éltünk, és csak utána jöttek a "szörnyű évek".

Azt mondta, már 1945-ben elindult az a folyamat, ami a nemzetet alapjaiban roncsolta szét, és ami meghazudtatta vele történelmi múltját. Értékelése szerint iszonyú fizikai, lelki és pszichológiai rombolás történt, és nem hiszi, hogy abból mára a társadalom teljesen meggyógyult. Ezért kellenek a tényfeltáró, az igazsággal szembenéző könyvek - fűzte hozzá.

A Gellért szállóban tartott esti rendezvényen három kötetet mutattak be az Éghajlat Könyvkiadó gondozásában. Az egyik Apáthy István "110 kispap" című műve, amelyben az író a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia kispap és civil hallgatóinak 1959 áprilisi kizárását idézi fel.

Barsi Balázs ferences szerzetes és pap méltatása szerint a könyv a lelkiismeret hőseinek állít emlékművet.

Boross Péter szerint a könyv rendkívül szigorú azokkal, akik nem bírták a meghurcoltatást és engedményeket tettek, esendő emberekké váltak. Hozzátette: azóta is tart a vita, ez volt-e az egyetlen módja a túlélésnek.

Megítélése szerint a katolikus egyház volt a legnagyobb ellenség és ellenfél, melyben működött a túlélési ösztön. Felvetette: csak szembenállókkal, vagy csak behódolókkal vajon sikeres lehetett volna-e az egyház?

A második könyv Tóth Ilona orvostanhallgatónak, 1957-ben kivégezett forradalmárnak állít emléket a vele szemben indított peren keresztül. Boross Péter méltatásában utalt arra, hogy M. Kiss Sándor műve, a Csalogányvadászok valójában a második kötete a 2007-ben, A csalogány elszállt című könyvnek.

Arra hívta fel a figyelmet, a Tóth Ilona elleni per annyiban különbözött a többi koncepciós pertől, hogy azon keresztül a hatalom az 1956-os forradalom napjait sötét időszakként akarta bemutatni, melyben még egy orvostanhallgató is képes volt egy barbár gyilkosságra.

Felidézve a hatalom akkori módszereit, a veréseket, a családtagok megfélemlítését, azt mondta, a kommunista bíróságok által felvett jegyzőkönyvek döntő hányadát meghamisították, azon az elven "hogy ha egyszer megfogtam valakit, akkor az be is vallja".

A harmadik kötet Bertalan Péter A pálos rend és az állambiztonság küzdelme, Hálózatok szorításában címmel jelent meg, és Vezér Ferenc pálos szerzetes megpróbáltatásain keresztül mutatja be a kommunista diktatúrát.

A könyv összegzése szerint "a pártállam nem tudta megtörni a magyar katolikus egyház kemény gerincét és ugyanakkor rugalmas hálózatát alkotó szerzetesrendek ellenállását. Ez volt az alapja annak is, hogy a rendszerváltás után a szerzetesrendek, köztük a pálos rend is talpra tudott állni".

A könyvbemutatón részt vettek a Gellért szállóhoz (Danubius Hotel Gellért) közeli Sziklatemplomból meghívott pálos szerzetesek is.

Az 1951-ben kiürített barlangtemplomot az államhatalom 1960 elején két méter vastag betonfallal lezárta; ezt a rendszerváltás után, 1991-ben bontották el, és ekkor térhettek ide vissza a pálosok, az egyetlen magyar alapítású rend tagjai.